Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar közbeszerzési rendszer ma nem leszorítja, hanem felhajtja az árakat: a túlárazás nem alkalmi hiba, hanem a rendszer lényege - állapítja meg az Integritás Hatóság integritásjelentése, amely szerint az építkezések és az energiabeszerzések vannak a leginkább túlárazva.
A dokumentum részletesen kitér a központi beszerző szervek visszásságaira, beleértve a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretszerződéseit.
A több mint 300 oldalas dokumentum rámutat:
a magyar közbeszerzési rendszer ma már nem képes betölteni az alapvető célját, ezért átfogó reformra szorul.
A verseny sok helyen csak színjáték: összeszokott cégek pályáznak ugyanazokon a tendereken, jellemzően ugyanabban a szereposztásban, és visszatérően ugyanazok a szereplők nyernek. Eközben a legnagyobb állami beszerzők – amelyek öt év alatt több mint 3.700 milliárd forintnyi közbeszerzést bonyolítottak – a Hatóság egyeztetési kezdeményezéseire érdemben nem reagáltak – írja az Integritás Hatóság a 2025-ös évről szóló összefoglaló jelentésében, amelyet a törvényi kötelezettségeknek eleget téve, június utolsó napján hozott nyilvánosságra a hatóság.
A dokumentum, amely 2022 óta minden évben elkészül, idén először átfogó elemzést ad a teljes magyar közbeszerzési rendszerről, konkrét, sokszor nevesített kockázatokat tár fel, és javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozóknak a szabályok és a gyakorlat átalakítására.
A drágulást beépítették a rendszerbe.
A túlárazás azért is rendszerszintű, mert a pályázók árait egy „becsült értékhez" mérik, de a szabályok nem követelik meg, hogy ez valódi piaci összehasonlításon alapuljon. A korábbi szerződések árát referenciapontként használják az eljárásokban, ami konzerválja a magas árszintet, és azt eredményezi, hogy a magyar állam a piaci szintnél jellemzően többet fizet az adott szolgáltatásokért. Az elemzés szerint
a túlárazás az elmúlt években az építési beruházásoknál volt a legnagyobb, és – meglepő módon – a második helyen a kőolajtermékek és az energiaforrások álltak, vagyis a túlárazás az állam egyik legnagyobb kiadási tételét, az energiabeszerzéseket is érdemben érinti.
A 10 milliárd forint feletti építési beruházásoknál a jelentés nagyon magas korrupciós kockázatot azonosít, kimondva, hogy kevés a szereplő, a kiírók és a nyertesek között pedig tartós összejátszás valószínűsíthető.
A jelentés szerint a verseny kiiktatására kifinomult módszerek működnek.
A kiíró indokolatlanul összevon több beszerzést, hogy csak a nagy cégek tudjanak pályázni, vagy épp szétdarabolja azt, hogy ne kelljen nyílt pályázatot tartani; irreleváns műszaki feltételeket szab; vagy úgy állítja össze a feltételeket, hogy azoknak csak egyetlen pályázó feleljen meg. A számok ezt alátámasztják: az egyajánlatos – vagyis verseny nélkül lezárt – eljárások aránya egy átmeneti csökkenés után 2025-ben ismét emelkedett, 19,6 százalékra. A teljes közbeszerzési állomány 3 százaléka (309,5 milliárd forint) mögött átláthatatlan, magántőkealapokhoz köthető tulajdonosi kör áll, és ez az összeg évről évre nő.
A legnagyobb állami beszerzések egy része egyszerűen nem látható a nyilvánosság számára.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legnagyobb tételei – a közszféra energiaellátása, gépjárművei, bútorai, utazásszervezése – meg sem jelennek a nyilvános közbeszerzési felületen, ami a jelentés szerint sérti a nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi előírást. Az érintett szerződések becsült értéke energia nélkül is meghaladja az 500 milliárd forintot, energiával együtt akár ennek négy-ötszöröse is lehet.
A kormányzati kommunikációs piac szinte teljesen bezárult.
Az állami szervek reklámra, médiatervezésre, rendezvényre lényegében csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül szerződhetnek, amelynek legnagyobb szerződései egyetlen céggel köttettek.
Az elemzés készítése során az Integritás Hatóság a feltárt kockázatok miatt egyeztetéseket javasolt az olyan, együttesen 2020 és 2025 között több mint 3.700 milliárd forintnyi közbeszerzést bonyolító központi beszerző szervezeteknek, mint az NKOH, a DKÜ vagy a KEF, de a tervezett találkozók rendre elmaradtak.
A magyar közbeszerzési rendszerben jelenlévő magas piaci koncentráció az elmúlt évben további növekvő trendet mutat.
A központosítás egyik fő előnye a nagy tétel/alacsony ár logika érvényesülése lenne, de a valóságban ennek ellentéte történik: csökken a verseny, nő a túlárazás kockázata, kiszorulnak a kisebb piaci szereplők.
Az éves értékelő integritásjelentés tanúsága szerint a hazai közbeszerzési rendszer mára már véletlenszerűen tudja csak biztosítani az alapvető céljait, vagyis a versenyen keresztül az árak leszorítását és a minőség emelését. A közérdek érvényesítése érdekében ezért különösen fontos, hogy a Hatóság a független működés keretében következetesen, szakmai alapokon és adatokkal alátámasztva értékelje a közbeszerzési rendszer működését, feltárja annak hibáit, és megfogalmazza korrekciós javaslatait a döntéshozók számára – hangsúlyozta Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke.
A közbeszerzési rendszer ma már nem képes betölteni az alapvető célját – hogy a versenyen keresztül leszorítsa az árakat és emelje a minőséget –, ezért teljes megújításra szorul. A Hatóság javaslatai között szerepel egyes eljárás típusok megszüntetése, a jogorvoslati díjak csökkentése és a kötelező képviselet eltörlése.
A jelentés legfontosabb, még az előző kormányra vonatkozó megállapítása, hogy a korrupció és a kockázatcsökkentés számos kérdésében nem alakult ki egyetértés az Integritás Hatóság és a kormányzat között. Az évről évre, összehasonlítható adatokon nyugvó jelentés célja, hogy segítse a kormányzat és a korrupcióellenes intézmények együttműködését. Az elmúlt három évben ez a cél nem teljesült.
A Hatóság reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége tehetetlennek érzi magát.
Csak minden negyedik ember lépne fel egy korrupciós helyzetben, és tízből hét egyetlen olyan intézményt sem tud megnevezni, ahová fordulhatna. A korrupciós tapasztalatok első számú színtere az állami egészségügy.
A Hatóság KORR-KÉP ifjúságkutatása (1012 fő, 15-29 évesek) szerint a magyar fiatalok jó része feladta a korrupció elleni küzdelmet. Míg az európai fiatalok 61 százaléka egyértelműen elutasítja a korrupciót, a magyaroknak csak a 26,5 százaléka teszi ezt – sokan „az élet velejárójaként" beszélnek róla. A fiatalok 54,5 százaléka szerint fontosabb a rokon vagy ismerős segítése, mint a szabályok betartása.
A szabálytalanság elleni fellépéstől a félelem tartja vissza őket: a megtorlástól való rettegést a magyar fiatalok 2,5-szer gyakrabban említik, mint európai társaik. Mindössze 13 százalékuk tudja egyáltalán, kihez fordulhatna korrupciógyanú esetén. A kutatás üzenete egyszerű: a korrupció visszaszorítása nemcsak jogi, hanem kulturális és nevelési kérdés is.