A jövő itt van és sosem lesz vége, ezzel kezdte előadását Rab Árpád jövőkutató a Bosch és a Richter közös rendezvényén, az Innovátorok Napján. Forgatókönyvek alapján dől el az, hogy a jövő milyen lesz, ezért olyan lesz a jövő, amilyennek mi szeretnénk, tette hozzá a szakember.

Gazdagok lettünk és sokan vagyunk

A digitális kultúra szakértő szerint körülbelül 10-15 évre előre nagyon jól látjuk, hogy mi fog történni a  világban, rengeteg adatunk és tapasztalatunk van. De az emberi gazdaság története 40-50 éves ciklusokra bontható. Mindig vannak kihívások az emberiség előtt.

Megoldjuk, ezzel párhuzamosan meggazdagszunk majd jön egy újabb gazdasági válság és egyre csak nő az emberiség jóléte, de akkor is sorra megoldjunk a kihívásokat

– véli a jövőkutató.

A kérdés az, hogy mennyire tudjuk ezeket helyzeteket okosan megoldani. 

Most a hatodik hullám kezdete előtt vagyunk, ez pedig egy együttműködő, intelligens társadalmat feltételez. 

Ebben a zárt rendszerben - a Földön - sokan lettünk, akik ma születnek akár 120 évig is élhetnek, rengeteg változás van és újfajta megoldások születnek.  És az a tapasztalat, hogy a hullámok elején az innovációk kerülnek előtérbe – tette hozzá Rab Árpád. 

Most a mesterséges intelligencia (AI) a tudás, és a tapasztalat a legfontosabb. Gazdagok lettünk és sokan vagyunk, ezért gyorsult fel a világ ennyire – tette hozzá Rab Árpád.

Ne ijedjünk meg attól, hogy devalválódnak az értékek, mert ez nem igaz, most alakítjuk ki az új játékszabályokat, hogy mik azok az értékek, amiket meg szeretnénk őrizni.

Rab Árpád szerint a jövőállóságnak négy fontos eleme van:

Kapcsolódó

  • higgyünk a jövőben;
  • a kihívások lehetőséget jelentenek;
  • mentsük meg a Földet, és ebből gazdagodjunk meg;
  • forgatókönyvek kellenek és írjunk naplót; 

Az innováció nem csak a mi jövőnkről szól, hanem minden innovációnak multiplikátor hatása van. Rab Árpád szerint soha nem volt még ilyen generációs ökoszisztéma, mint most, soha nem élt még ennyi generáció együtt egymás mellett.

Orbán Gábor: Az AI a ruhát hajtogassa össze

Nagyon hatékonyság mániás vagyok, ezt mindenki tudja rólam – mondta Orbán Gábor, a  Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója egy kerekasztal beszélgetésben, ahol Rab Árpáddal és Szászi Istvánnal, a Bosch csoport Magyarország és az Adria régió vezetőjével beszélgetett.

Orbán Gábor szerint az innováció legnagyobb kihívása, hogy az elmúlt évtizedekben a bitek világában történő a legtöbb innováció, példaként említette, hogy megjelent az internet, az okostelefon, most pedig itt van a mesterséges intelligencia (AI) és ezek a technológiák még mindig magukban hozzák létre az új megoldásokat, jelenségeket.

Nincs még AI által jelölt engedélyezett molekula, a bitek és a molekula világa nincs összekötve, pedig a  gyógyszeripart ezt tudná a kutatás-fejlesztésben támogatni.

A Richter-vezér szerint az innováció egy óriási kiteljesedés, de egy hatalmas kényszer is.

A gyógyszercég vezetője szerint az AI a ruhát hajtogassa össze, teregessen ki és ne a képet akarja megfesteni és ne a szimfóniát akarja megkomponálni. 

Szászi István az autóipar legnagyobb kihívásai között említette, a háborúkat, a járványok időszakát, a geopolitikai faktorokat. A kereslet visszaesett, amíg 2017-ben közel 100 millió kibocsátással rendelkezett az autóipar, mára 80-85 millió autóhoz közelít ez a szám.

A vásárlókat bizonytalanság jellemzi, nem tudják eldönteni, hogy elektromos autót vegyenek vagy maradjanak a belső égésű motoroknál. Ez pedig hatással van a cégek invesztíciós tevékenységére, és nem lehet említés nélkül hagyni a  kínai nyomást sem. A ciklusok, krízisek rövidebb ideig tartanak, mint maga az innováció, tette hozzá Szászi István.

A stroke-ellátásban már ott van az AI

Az örök fiatalság még messze van, de az öregedés folyamatait kezdjünk megérteni, a gyógyítás egyre precízebb, egyre személyre szabottabb lesz – mondta Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágának vezetője a konferencián. Az AI a gyógyszerfejlesztés folyamatát támogatni tudja és a kockázatokat csökkenteni, tette hozzá a szakember.

Magyarország nem áll jól a  demográfiai válságban, 2050-ben a 75 évesek lesznek a legtöbben, ki fog ürülni a vidék, és mindenki a nagyvárosokba költözik majd és ez határozza majd meg az egészségügy működését is, hogy hova és mekkora kórházat kell majd tervezni. Azt látjuk, hogy egyre öregszik a társadalom, hazánkban, közel 300 ezer diagnosztizált demenciában szenvedő beteg van, de a betegek 62 százaléka nem került be az ellátórendszerbe, nincs diagnosztizálva. Becslések szerint közel egymillió magyar ember szenvedhet ebben a betegségben – mondta Erőss Loránd, a Semmelweis Egyetem, Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika, klinika igazgatója, egyetemi tanár.

Az innovatív technológiákkal kapcsolatban kiemelte, hogy az AI-t a hazai stroke-ellátásban már használják. Náluk van a szerver és 28 centrum beteg adatai össze vannak kötve,  ha a CT-megmutatja, hol van az elzáródás, akkor azonnal tudnak a betegen segíteni.

Erőss Lóránd szerint az elkövetkezendő tíz év középpontjában a kreatív ipar, a biotechnológia és az egészségügy területei állnak majd, erre fog koncentrálni az egész világ.