Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Lovas Zsolt - Berta Dávid, MNB

Magyarországon a kormányzati szektor alacsony hiánya korábban soha nem tapasztalt költségvetési stabilitást tükröz az elmúlt években. Az ESA-hiány 2011-et követően jelentősen csökkent, így az elmúlt négy évben a háromszázalékos küszöbérték alatt alakult a deficit, sőt 2015-ben a GDP két százaléka közelébe süllyedhetett az előzetes becslések szerint. A hiány mérséklődését egyaránt támogatta az elsődleges egyenleg többletének kialakulása 2012-től, majd a nettó kamatkiadások markáns csökkenése. Az elsődleges egyenleg 2012 előtt utoljára több mint egy évtizeddel korábban, 2000-ben mutatott többletet.

A csökkenő hiánypályát az elsődleges egyenleg javulása, azon belül a kiadások 2010-től bekövetkezett tartós mérséklődése alapozta meg. Az uniós forrásbevonással korrigált elsődleges kiadások 2010-től a GDP mintegy 1,2 százalékpontjával csökkentek. A hosszú távú fenntarthatóság szempontjából meghatározó, a kormányzati beruházások nélkül számított GDP-arányos elsődleges kiadás a következő ábrán látható kiadási kategóriáknál összesen több mint négy százalékponttal csökkent.

A legnagyobb mérséklődés a pénzbeli támogatásoknál volt a nyugdíjrendszer egyes elemeit érintő korábbi intézkedések, a törvényi nyugdíjkorhatár emelése, a korhatár előtti nyugdíjazás szabályainak szigorítása, továbbá a munkanélküli segélyezés közfoglalkoztatásba történő átterelésének eredményeként. A személyi kiadások csökkenése után azok célzott korrekciója figyelhető meg a közfoglalkoztatás kiterjesztése és az életpálya-modellek bevezetése révén. A személyi kiadások a bruttó kiadásokat mutatják, a jövedelemadó-terhelés pedig számottevően csökkent 2010 óta, ezért az állami foglalkoztattak nettó bértömege összességében emelkedett.

A kormányzat dologi kiadásai az elmúlt években a GDP nyolc százaléka alatt ingadoztak, ugyanakkor a természetbeni transzferek lassú, GDP-arányos csökkenése figyelhető meg. Ez utóbbi kiadási kategóriánál a gyógyszertámogatások (különösen a gyógyszerárak) visszafogása, illetve racionalizálása volt jelentősebb hatású. A kormányzati beruházások az elmúlt két évben historikus csúcsra emelkedtek, azonban itt figyelembe kell venni az uniós forrásbevonás beruházásokra gyakorolt hatását is. A kormányzati szektor az elmúlt két évben évente a GDP három százalékával megegyező uniós tőketranszferhez jutott. Az előzetes adatok alapján Magyarország abszorpciós képessége kiemelkedően jó volt az az előző uniós költségvetési ciklusban.

A bevételi oldalon az adók szerkezete az évtized eleje óta jelentősen átalakult. A jövedelemadó-terhelés az adócsökkentő intézkedéseknek köszönhetően mérséklődött, ezzel ellentétben a fogyasztásra kivetett adóterhelés növekedett. A bevételek megoszlása fokozatosan tolódik a munkát terhelő adók felől a fogyasztási típusú adók irányába, míg a tőkére kivetett adóterhek részesedése hosszú távon csaknem változatlan. A fogyasztásra kivetett adók arányának növekedéséhez hozzájárulnak egyrészt különböző kormányzati intézkedések (általános áfakulcs-emelés, egyes új fogyasztási-forgalmi típusú adók), másrészt a gazdaság fehéredése.

A feketegazdaság visszaszorulása leglátványosabban az áfabevételeken mutatkozik meg. A 2013-tól bevezetett online pénztárgépek hatására az áfakulcs emelése nélkül lettek számottevően magasabbak az áfabevételek, és az adóbevételek növekedésének ez a módja nem torzítja a gazdasági döntéseket, hanem épp ellenkezőleg, tisztítja a gazdaságot és a versenyt.

A nettó kamatkiadások csökkenése több tényezőre vezethető vissza: részben a kedvező külső környezetre, 2011-től egyre inkább az országkockázati felár csökkenésére, majd 2012-től a jegybanki kamatcsökkentési ciklusra, az infláció mérséklődésére és az elsődleges egyenleg többletének kialakulására. A nemzetközi kamat- és hozamkörnyezet a jegybankok likviditásfokozó intézkedései hatására a 2007-2008-as pénzügyi válságot követően rendkívül kedvezően alakult, az irányadó kamatok történelmi mélypontra süllyedtek a világ fejlett gazdaságaiban és az uniós tagállamok többségében. Az országkockázati felár csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult a költségvetési konszolidáció, valamint a nemzetgazdaság külső adósságállományának csökkenése, illetve a háztartási szektor devizahiteleinek kivezetése. A jegybank kamatcsökkentési ciklusát a rövid hozamok változása gyorsan, a hosszabb hozamok változása késleltetve követte le.

A nominális kamatok csökkenésében mindezek mellett nagy szerepet játszott az infláció 0 százalék körüli szintre csökkenése is. Az elsődleges egyenleg többlete a finanszírozási igény csökkenésén keresztül mérsékelte a kamatkiadásokat. A hozamcsökkenés hatása csak fokozatosan jelent meg a nettó kamatkiadásokban, mivel a már korábban kibocsátott adósságállomány fix kamatozása miatt a teljes adósság átárazódása időigényes folyamat.

A magyar költségvetési hiány trendje nemzetközi összehasonlításban

A historikusan alacsony szintre csökkent költségvetési hiány egyúttal nemzetközi összehasonlításban is kedvező egyensúlyi pozíciót jelent. A magyar költségvetés kamatkiadásokkal csökkentett elsődleges egyenlege 2014-ben a legjobb öt közé tartozott az EU-ban. Előrejelzésünk alapján 2015-ben hasonlóan magas érték várható, az elsődleges egyenleg többlete hozzávetőleg a GDP 1,0-1,5 százalékát érhette el. Az elsődleges többlethez csökkenő, de a fennálló adósságszint miatt még mindig magas kamatkiadások társulnak, ezért a teljes egyenleget tekintve Magyarország helyezése a rangsorban kevésbé előkelő, de az átlagosnál így is lényegesen kedvezőbb, miután a tagállamok teljes ESA-egyenlegének átlaga mínusz 3 százalék. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert számos ország még ma is súlyos fiskális egyensúlytalanságokkal szembesül, míg Magyarország hasonló bázisról kiindulva jelentős előrelépést tett a költségvetés hosszú távú fenntarthatósága felé.

Az elmúlt években elért kedvező államháztartási hiány azt is jelenti, hogy a válságot megelőző időszakhoz képest hazánk költségvetésében mutatkozott a legnagyobb javulás az unió valamennyi tagállama között. A javulás kimondottan alacsony bázisról való elmozdulást jelentett, hiszen a magyar államháztartás hiánya a vizsgált időszak elején Görögországgal holtversenyben a legrosszabb volt, átlagosan 7,1 százalékos GDP-arányos deficittel. A 2014-2015-ös évek átlagos hiánya mindössze a GDP 2,3 százaléka körül alakul, így a változás csaknem 5 százalékpontos javulást jelent. Ebben elsősorban az elsődleges egyenleg javulása játszott szerepet, ugyanis a kamatkiadások viszonylag mérsékeltek voltak a válság előtt.

Ennek egyik oka, hogy a 2000-es évek elején az államadósság viszonylag alacsony szintre csökkent, a másik pedig, hogy a válság előtti pénzügyi piacok magas kockázatvállalási hajlandósággal és alacsony hozamokkal voltak jellemezhetőek.

A strukturális, ciklikusan kiigazított egyenleget vizsgálva még erőteljesebben rajzolódik ki ez a folyamat. A 2003-2007 közötti időszakban a gazdasági ciklus költségvetési hatásával korrigált strukturális egyenleg 9 százalékos átlagos deficitet mutat, míg ugyanez a mutató 2014-2015-re csak 1,8 százalékon alakul, vagyis az egyenleg javulása 7,2 százalékpont. A kétezres évek első felét kedvező európai, világgazdasági konjunktúra jellemezte, a költségvetés hiánya ennek ellenére kivétel nélkül indokolatlanul magas volt. A laza, prociklikus fiskális politika eredményeként a strukturális hiány is magasabb volt, mint a nominális értelemben vizsgált deficit. A válságot követően, az utóbbi években ugyanakkor éppen ennek ellenkezőjét figyelhettük meg: viszonylag gyenge európai konjunktúra és negatív hazai kibocsátási rés mellett is fegyelmezett fiskális politika volt jellemző, így a strukturális egyenleg 2012 óta minden évben 0-2 százalék között alakult.

A magyar költségvetésben a 2010 utáni időszakban végbement fiskális konszolidációs törekvések abból a szempontból is eredményesnek bizonyultak, hogy Magyarország 2013-ban kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól. A költségvetési deficit 2011 után egyik évben sem lépte át a maastrichti konvergenciakritériumokban meghatározott 3 százalékos felső értéket, teljesült a strukturális egyenleg alakulására vonatkozó átmeneti adósság szabály, valamint a bruttó államadósság GDP-arányos értéke is az évek során fokozatos mérséklődést mutatott.

A magyar túlzottdeficit-eljárás megszűnésének jelentőségét mutatja, hogy korábban Magyarország volt az egyetlen tagállam, mellyel szemben a csatlakozás évétől kezdve folyamatosan, egészen 2013-ig EDP-eljárás volt érvényben. Míg számos más tagállam a válság kiteljesedésének évében, 2009-ben került eljárás alá, és jelentős részüknél az a mai napig folyamatban van, vagy a közelmúltban zárult le, addig Magyarország a válságot követő kilábalás és költségvetési fordulat idején került ki az eljárás alól.

A szerzők az MNB elemzői.