A BruxInfo áttekintéséből kiderül, hogy a nagyobb érdeklődésre számot tartó, Magyarországgal szemben zajló kötelezettségszegési eljárások közül van, ami már hónapok óta a bíróságon várja a verdiktet és van, aminek kapcsán a Bizottság csak a közelmúltban tudott összegyűjteni annyi jogi érvet, amellyel Brüsszel egyáltalán meg tudta indítani az eljárást. Utóbbi körbe tartozik a telefonadó és a jövedéki adó struktúrája, míg az előbbibe - egyebek mellett - a pálinkafőzés és a távközlési adó ügyében indított első eljárás.

Egy sor ügyben egyelőre csak információcsere van Magyarország és a Bizottság között. Az úgynevezett piloteljárás alatt lévő ügyek egy része - plázastop, hallgatói szerződések, patikák tulajdoni szabályai - viszont döntő szakaszba érkezett. Ez azt jelenti, hogy az informális vitarendezési párbeszéd végén a Bizottság hamarosan dönteni fog, hogy ezekben az ügyekben megindítja-e a kötelezettségszegési eljárást.

A BruxInfo szerint a cafeteria-rendszer, a közjegyzők szabad letelepedése, a távközlési adó és a kiskereskedelmi adó ügyében indított kötelezettségszegési eljárásokban az indokolással ellátott véleményre adott magyar választ elemzi az Európai Bizottság, és a kabinet által nyújtott információk alapján döntheti el a testület, hogy az Európai Bíróságra utalja-e az általa vélt uniós jogsértés ügyét.

A portál rámutat, hogy az elmúlt másfél évben indított pilot és kötelezettségszegési eljárások számáról nincsenek pontos információink, a BruxInfónak nyilatkozó források szerint azonban a jelentősen megnőtt médiafigyelem ellenére sem számít renitensnek Magyarország az uniós jog megsértése tekintetében, legalábbis nem jobban, mint 2010 előtt.