Néhány nappal ezelőtt hirtelen eszkalálódott a feszültség a Közel-Keleten, amikor az Egyesült Államok és Izrael közös katonai műveletet indított Irán ellen, célzott légicsapásokkal és más fegyveres akciókkal, amelyekben Irán legfelső vezetője is életét vesztette, és stratégiai katonai célpontok is megsérültek. Irán válaszul rakéta- és dróntámadásokat intézett Izrael, illetve Öböl-államok ellen, miközben a háború gyorsan regionális konfliktussá fajult.

A konfliktus miatt a sportsajtó éppen azzal foglalkozik, hogy az amerikai támadás miatt Irán részt tud-e venni majd a nyári labdarúgó-világbajnokságon, amelyet éppen az Egyesült Államokban rendeznek – többek közt.

A FIFA optimista, Irán nem

Mattias Grafström, a FIFA főtitkára szombaton azt mondta, hogy „természetesen az a célunk, hogy biztonságos világbajnokságot rendezzünk, amelyen mindenki részt vesz”. Ezzel szemben az iráni labdarúgó-szövetség elnöke, Mehdi Taj a helyi állami médiának azt nyilatkozta, hogy „e támadás után nem várható el tőlünk, hogy reménnyel tekintsünk a világbajnokság elé” – írja a The Athletic.

Az USA-Kanada-Mexikó közös rendezésű tornán egyébként Irán valamennyi csoportmérkőzését az Egyesült Államokban játszaná – Los Angelesben, illetve Seattle-ben. Adja magát a kérdés: miért ne venne részt Irán? Megtilthatja-e az amerikai kormány a csapat indulását?

sd
Irán a Los Angeles-i SoFI Stadiumban játszaná a meccseit

Több lehetséges forgatókönyv is elképzelhető:

  • Irán gyakorlatilag bojkottálhatná a világbajnokságot válaszul az amerikai támadásokra.
  • Különböző szereplők – eltérő indokok alapján – úgy is dönthetnek, hogy a csapat részvétele nem biztonságos.
  • Az amerikai kormány szintén korlátozhatja a részvételüket.

Számolhat-e az USA bosszúterrorral?

Nem kedvez a helyzetnek, hogy korábban az amerikai adminisztráció már szigorú beutazási korlátozásokat vezetett be, amelyek érintették Irán állampolgárait is. A szabályozás ugyanakkor tartalmazott kivételeket: sportolók, csapatok, edzők és a sporteseményekhez kapcsolódó technikai személyzet vízumot kaphatott nemzetközi tornák – így a világbajnokság – céljából. 

Az, hogy az amerikai kormány mennyire engedi be az iráni válogatottat és a szurkolókat a 2026-os tornára, alapvetően három tényezőtől függ:

  • Biztonsági kockázatértékelés – ha a hírszerzés vagy a belbiztonsági szervek úgy ítélik meg, hogy a jelenlét fokozott kockázatot hordoz, az vízum- vagy beléptetési szigorításhoz vezethet.
  • Diplomáciai üzenet – egy ilyen döntés lehet konfrontatív vagy épp stabilizáló jelzés is, attól függően, hogyan kommunikálják.
  • Belső politikai nyomás – az amerikai közvélemény és a Kongresszus reakciója is befolyásolja a mozgásteret.

Felmerül a kérdés, számolhat-e az Egyesült Államok az úgynevezett „bosszúterror” kockázatával egy eszkalálódó háborús helyzetben. Fontos azonban különbséget tenni: egy állam és egy esetleges radikális, nem állami szereplők kapcsolata nem jelenti azt, hogy az adott ország minden állampolgára potenciális fenyegetést jelent. A biztonsági protokollok az Egyesült Államokban egyéni kockázatelemzésen alapulnak, nem feltétlenül nemzetiségi kategorizáláson.

aa
Erősen kérdéses, hogy az iráni szurkolók utazhatnak-e nyáron az Egyesült Államokba

Elméletben egy háborús konfliktus növelheti a megtorló jellegű, radikalizált egyének vagy hálózatok által elkövetett akciók kockázatát, különösen egy olyan kiemelt figyelemmel kísért esemény esetén, mint a labdarúgó-világbajnokság. Ugyanakkor ez nem automatikus következmény: a terrorfenyegetettség mértéke a konkrét biztonsági helyzet, nem pedig pusztán a politikai feszültség függvénye.

Mi történik, ha Irán nem vesz részt a vb-n?

Amennyiben Irán nem tudna vagy nem akarna részt venni, a FIFA szabályai széleskörű mérlegelési jogkört biztosítanak a globális labdarúgó-szövetségnek, hogy ennek megfelelően pótcsapatot hívjon be, vagy módosítsa a torna lebonyolítását. A 6.7-es szabályozás világosan kimondja, hogy Irán helyére behívhatnak egy új csapatot. A szabály azonban azt is megengedi, hogy Irán kizárásával vagy visszalépésével, a G-csoportban mindössze 3 csapat szerepeljen.

A „pótcsapat” megtalálása azonban az időzítés miatt bonyolult lenne. Nem valószínű, hogy Irán – országként és válogatottként – a közeljövőben tisztán látja a világbajnokságon való részvétel kérdését. Mivel Donald Trump rezsimváltást és hatalmi vákuumot szorgalmaz az ország élén, a szakértők úgy vélik, hogy a háború világbajnokságra gyakorolt hatásai a közeljövőben még nem egyértelműek.

Kik játszhatnak Irán helyett?

Nem juthat bárki lehetőséghez, tehát ne örüljünk egyből, hogy esetleg a magyar válogatottnak lenne bármilyen lehetősége, mert nincs. Az ázsiai világbajnokság selejtezőjének többlépcsős formátuma megnehezíti az érdemek alapján történő cserejátékos kiválasztását.

Irán könnyedén kvalifikálta magát az A csoport megnyerésével Ázsia harmadik selejtezőkörében. Üzbegisztán, a második helyezett csapat, szintén automatikus részvételt szerzett. A harmadik és negyedik helyezett csapatok, az Egyesült Arab Emírségek és Katar, a negyedik fordulóba jutottak – ahol Katar végül biztosította a világbajnokságra való kijutást. Az Egyesült Arab Emírségek ezzel szemben kikapott a rájátszásban Iraktól, amely ezzel a győzelemmel helyet szerzett magának egy másik play offban – a hónap végén Mexikóban megrendezésre kerülő interkontinentális rájátszásban. 

Irak március 31-én Monterrey közelében Bolíviával vagy Suriname-mal csap össze, a világbajnoki részvétel a tét. Ha Irak megnyeri a rájátszást, az Egyesült Arab Emírségek feltehetően Irán lehetséges utódjaként kerülhet a pályára. Ha Irak elveszíti a rájátszást, akkor Irak vagy az Egyesült Arab Emírségek is választható.

Olaj, marketing, háború – minden mindennel összefügg

Ha Irán kimarad a 2026-os világbajnokságról, annak hatása nem merül ki a pályán elmaradó mérkőzésekben. A legközvetlenebb veszteség a kieső jegybevétel és a visszaeső turisztikai aktivitás: az iráni szurkolók utazása, szállásfoglalásai és helyszíni fogyasztása jelentős pénzáramlást generálhatna a rendező országok számára.

Emellett a vb egyik legfontosabb értékteremtő eleme a globális médiapiac – Irán több mint 92 milliós lakosságával számottevő reklámértéket és közvetítési jogi potenciált jelent, nem beszélve a sportfogadási és digitális tartalomfogyasztási piacról.

Egy kizárás vagy bojkott tehát nemcsak sportpolitikai, hanem tisztán üzleti veszteség is.

r
A szurkolók elvesztése rengeteg pénzbe kerülne

A szponzori oldalon hasonlóan összetett a kép. A Közel-Keleten aktív, sokszor állami háttérrel működő vállalatok számára a világbajnokság stratégiai marketingplatform. Ha geopolitikai okok miatt egy régiós szereplő kimarad, az befolyásolhatja a hirdetési költéseket és a partnerségi megállapodásokat, sőt más térségi országok is óvatosabbá válhatnak a globális sporteseményekhez való kapcsolódásban. Egy ilyen helyzet könnyen dominóhatást indíthat el a szponzori ökoszisztémában.

Makrogazdasági szinten a konfliktus még szélesebb körű következményekkel járhat. Ha a háborús eszkaláció következtében emelkedik az olajár, az globális inflációs nyomást generálhat, ami visszafoghatja a fogyasztást és az üzleti beruházásokat. Ez közvetlenül hat a világbajnoksághoz kapcsolódó kiadásokra: az utazási hajlandóságra, a jegyvásárlásra és a marketingbüdzsékre. Így látható, hogy a vb üzleti modellje rendkívül érzékeny a geopolitikai sokkokra – egy regionális konfliktus hatása könnyedén átgyűrűzik a globális sportipar pénzügyi struktúrájába.

Kapcsolódó