A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt hetekben két vizsgálatot indított a  recept nélkül kapható gyógyszerek piacán. Az eljárások arra derítenek majd fényt, hogy a piaci szereplők magatartása versenykorlátozónak minősül-e, és ennek (is) köszönhető-e a vény nélküli gyógyszerek rohamos drágulása. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda ismerteti a kialakult helyzetet. 

A KSH adatai szerint 2020 és 2025 között jelentősen emelkedtek a recept nélkül kapható gyógyszerek árai Magyarországon. Egyes népszerű készítmények – így például a megfázás elleni szerek, orrsprayk és fájdalomcsillapítók – esetében a drágulás mértéke elérte a 40-50 százalékot is. Nem meglepő, hogy a területre a Gazdasági Versenyhivatal is felfigyelt és idén februárban két speciális vizsgálatot is indított esetleges versenysértések felmérésére.

A polckép mint lehetséges versenykorlátozó eszköz

Több tanulmány is egyértelműen igazolja, hogy ha egy patikába (vagy bármely más boltba) betérünk, sokkal könnyebben vesszük meg azokat a termékeket, amelyeket szemmagasságban helyeznek el. Ezért a polckép (azaz a kínált áruknak a bolt polcán való elrendezése) nagyon komoly marketing- és eladásösztönző eszköz. Ráadásul, egy kevésbé alapos vásárló hajlamosabb egy polcon könnyebben elérhető terméket akár magasabb áron is megvásárolni, mint egyébként a boltban jobban eldugott, alacsonyabb árú alternatíváját. Ezért a polcképnek és az áruk bolt polcain való elhelyezési rendjének árfelhajtó hatása is lehet.

„A GVH a februárban elindított egyik vizsgálatában azt kívánja feltérképezni, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozások – így a BENU Magyarország Zrt. érdekkörébe tartozó gyógyszertárak és a velük egy vállalkozáscsoportba tartozó Phoenix Pharma Zrt. – a versenyjogi szabályok maximális figyelembevételével alakítja-e ki a polcképét. A hatóság által indított vizsgálat a recept nélkül kapható, ún. szisztémás fájdalomcsillapítók piacára koncentrál” – mondta Sill Abigél, csoportvezető ügyvéd.

A GVH gyanúja szerint a vizsgálat alá vont vállalkozások, valamint több gyógyszergyártó, illetve forgalmazó cég (Sanofi-Aventis Zrt., Opella Healthcare Commercial Kft., Haleon Hungary Kft.) olyan piaci magatartást tanúsíthatnak, amely kiszoríthat más gyártók által kínált – esetlegesen kedvezőbb árú, azonos hatóanyagú – készítményeket a gyógyszertári kiskereskedelmi értékesítésből.

Kapcsolódó

A versenyhivatal vizsgálatának fókuszában vélhetően az olyan megállapodások lehetnek, amelyek ezen gyógyszergyártók vagy forgalmazók részére preferenciát biztosítanak a termékeik gyógyszertárak polcain való elhelyezésére így például a legjobban látható és legjobban elérhető polchelyeket csak a „kedvezményezett” gyártók kaphatják meg.

Ha bebizonyosodik a jogsértés – ami a piaci verseny csökkenését és a gyógyszertári növekedését eredményezteti –, akkor az érintett résztvevők magas összegű bírságokra számíthatnak.

Erőfölény gyanúja több, mint száz településen

„Ezzel egyidejűleg a versenyhivatal vizsgálja a Phoenix Pharma Zrt. és a BENU Magyarország Zrt. piaci magatartását is, mivel gyanúja szerint ezek a cégek visszaélnek a gazdasági erőfölényükkel. A GVH információi szerint ezen vállalkozások több, mint száz településen egyedüli szereplőként vannak jelen, így e körben valószínűleg gazdasági erőfölénnyel rendelkeznek” – tette hozzá Fodor Eszter, szenior ügyvéd.

Önmagában az a helyzet, hogy valaki egyedüli szereplő a piacon, vagy más módon rendelkezik gazdasági erőfölénnyel, nem minősül jogsértőnek. A versenyhivatal azt vizsgálja, hogy a fenti két cég az erőfölényes helyzetével visszaélt-e. Ez megvalósulhatott indokolatlanul magas ár alkalmazásban, diszkriminatív beszerzési vagy értékesítési feltételekben, vagy más nagykereskedők piacról való kiszorításában is.

A GVH ezen vizsgálatának súlyát növeli, hogy a hatóság az utóbbi években viszonylag kevés erőfölényes helyzetet vizsgált. Így a versenyhivatal mostani eljárásban tett megállapításai mindenképpen egyedinek fognak minősülni.

Mi várható a gyógyszerek piacán?

A GVH mostani vizsgálatai sok szempontból sem előzmény nélküliek. Az elmúlt években számos a gyógyszerek reklámozásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi eljárást is indított a versenyhivatal. Ennek keretén belül a GVH a fentiek szerinti eljárásban is érintett egyik piaci szereplővel, az Opella Healthcare Commercial Kft.-vel szemben egy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki – arra hivatkozva, hogy a gyártó a használati utasítással ellentétesen reklámozta Normaflore termékét.

A piaci helyzetet színesíti az a tavaly júliusi megállapodás is, amelyben a kormány és a szakmai szereplők egyeztetései eredményeiként a gyógyszergyártók, nagykereskedők és a patikák önkéntes ár- és árréskorlátozást vezettek be 34 nagyforgalmú recept nélküli készítményre.

„A mostani vizsgálatok eredménye komoly befolyással lesz a vény nélkül kapható gyógyszerek piacán működő nagykereskedők, patikahálózatok és gyártók jövőbeni magatartására. A vizsgálatok – a tényállás tisztázását követően – érdemben fogják befolyásolni a polckép kialakítási gyakorlatokat és a lokális piaci működést” – vélik a Jalsovszky szakértői.