Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GKI elemzése szerint a szolgáltató szektor volt a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban bővülő területe az elmúlt másfél évtizedben: teljesítménye 2010 és 2026 között mintegy 60 százalékkal nőtt, miközben a gazdaság többi ágazata átlagosan 20 százalékos növekedést ért el.
A piaci szolgáltatások közül a legnagyobb bővülést az alábbi területek mutatták:
- az infokommunikáció teljesítménye 156 százalékkal emelkedett;
- az üzleti szolgáltatások, köztük a szolgáltató központok (SSC-k), 127 százalékkal bővültek a digitalizáció és a felhőalapú szolgáltatások terjedésével;
- a turizmus teljesítménye 2010 óta 81 százalékkal nőtt, bár a pandémia utáni időszakban lassult a növekedése;
- a kereskedelem volumene 2021-ig 75 százalékkal emelkedett, ezt követően azonban mindössze 5 százalékkal bővült.
Az MTI összefoglalója szerint az elemzés kitér arra is, hogy a kereskedelem lassulásában szerepet játszottak a kormányzati árkorlátozó intézkedések, a plázastop, valamint az erősödő külföldi verseny, különösen az olyan online webáruházak térnyerése, mint a Shein és a Temu.
Az egyéb piaci szolgáltatások – köztük a logisztika és a pénzügyi szolgáltatások – teljesítménye 35–50 százalék között emelkedett. A logisztikai ágazat növekedését az ellátási láncokat érintő külső sokkok, a pénzügyi szolgáltatásokét pedig a magas adóterhek fogták vissza.
Az állami finanszírozástól függő szolgáltatások közül jelentős növekedést értek el:
- a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek, amelyek volumene 127 százalékkal nőtt;
- a szórakoztatóipar, amely 131 százalékkal bővült, elsősorban az uniós és hazai támogatásoknak, valamint a sportberuházásoknak köszönhetően.
Ezzel szemben az oktatási szolgáltatások teljesítménye a vizsgált időszakban gyakorlatilag stagnált, mindössze 1 százalékkal emelkedett. A GKI ezt a népességcsökkenéssel, az alacsony költségvetési finanszírozással és az uniós források visszaesésével magyarázza.
Az egészségügyi szolgáltatások volumene ugyanakkor 40 százalékkal nőtt, amihez a magánegészségügy térnyerése és az egészségügyi béremelések is hozzájárultak. A közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás teljesítménye 16 év alatt 10 százalékkal, az egyéb szolgáltatásoké pedig 30 százalékkal bővült.
A GKI szerint ezek a folyamatok rámutatnak a hazai szolgáltató szektor legfontosabb szerkezeti kihívására is. Míg a technológiaintenzív szolgáltatások a digitalizáció és a méretgazdaságosság révén jól skálázhatók, addig a közszolgáltatások – különösen az oktatás és az egészségügy – bővülését egyre inkább a kedvezőtlen demográfiai folyamatok korlátozzák.
A csökkenő népesség miatt a közszolgáltatások mennyiségi bővülése korlátozott, ezért a hosszú távú gazdasági növekedés elsősorban az oktatás és az egészségügy minőségének, valamint hatékonyságának javításával érhető el – állapítja meg az elemzés.
A GKI szerint a hosszú távú gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata a szűkülő demográfiai bázis mellett a „humántőke” maximalizálása. Enélkül a tudásintenzív piaci szolgáltatások növekedési potenciálja is korlátokba ütközhet.