Egy fájdalmas járvány lett a magyar munkavállalók legnagyobb ellensége

Népbetegség lett a gerinc- vagy a derékfájdalom. Ez valamilyen generációs probléma?

Nem, sajnos nem lehet azt mondani, hogy ez csak az idősebb generáció betegsége, mert egyre több fiatal is panaszkodik hát vagy derékfájásra. Egy friss, reprezentatív kutatás adatai szerint, amit Europion online piackutatóval közösen készítettünk, az derült ki, hogy amíg 2017-ben a lakosság egyharmada volt gerincfájós, mára már a megkérdezettek kétharmada panaszkodott hát vagy derékfájásra. A mozgásszervi megbetegedések közül a derékfájás az egyik vezető oka a rokkantságban töltött éveknek.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Világszerte közel 600 millió ember szenved ettől a problémától, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik.

Ezek katasztrofálisan nagy számok, megdöbbentő adatok. A prevenció nagyon hiányzik a páciensek életmódjából. A gerinc évek alatt elhasználódik, kopik, majd elér egy olyan szintet, amikor beáll egy fájdalmas tünet. Ez jelenthet állandó derékfájdalmat vagy rosszabb esetben végtagzsibbadást, gyengeséget. Ezt az állapotot pedig már nagyon nehéz visszafordítani. Nem lehetetlen, de nagyon nehéz. A hozzánk forduló páciensek gerince már valószínűleg 10-20 évvel korábban is jelzett. Döbbenetes adat az is, hogy a lakosság kétharmadának fáj a háta, gerince, de csak a panaszosok egyötöde megy orvoshoz. Kezelésre pedig még kevesebben mennek el, vagyis a diagnózis után kevesen járnak gyógytornára vagy bármilyen aktívabb gyógymasszázsra, fizioterápiára vagy akár orvosi fájdalomcsillapító kezelésre.

Ha korábban mennének orvoshoz a gerincfájdalmakkal az emberek, akkor el lehetne kerülni az akut problémákat?

A gerinc az egy csodás szerv, egy összetett, mozgatható vázrendszer, amelynek része a gerincvelő és gerincidegek is, ami a központi idegrendszer egyik legfontosabb eleme. Fizikai szempontból egy csontos és porcos képződmény, amely a csontrendszer központi tengelyét alkotja. Ez a szerv tartó és védő szerepet tölt be: megtartja az emberi test súlyát, és védi a benne futó gerincvelőt, idegeket és ereket. Jellemzően a betegeknek először csak évente egyszer fájt a gerince, amit egy hét alatt kipihennek azután, ahogy telnek az évek, egyre gyakrabban jelentkezik a panasz, vagy egyre tovább tart a fájdalom, vagy már nem használ az a gyógyszer, ami korábban jó volt. Ezért fontos a korai diagnózis, mert sokkal hatékonyabban lehet segíteni, és ma már számtalan terápia létezik.

A betegség korai szakaszában milyen lehetőségek vannak, amikkel csökkenthető a rettenetes fájdalom?

Kezdeti stádiumban a sport, az aktívabb életmód, úszás és a testsúly csökkentése is segíthet, nem feltétlenül a gyógyszer az egyetlen megoldás. Lehet ezekkel is ellensúlyozni a káros ülőmunka vagy egyéb életmódbeli tényezők kellemetlen hatásait. Egy gerincgyógyász meg tudja állapítani, hogy a páciens gerince milyen állapotban van és milyen közbeavatkozó lépések szükségesek. Kezdeti stádiumban gyógytorna, gyógymasszázs fizikoterápia vagy összefoglalóan a konzervatív terápiák az esetek 85 százalékában tudnak segíteni a tünetek megszüntetésében. A gerincet elölről a hasizom, hátulról pedig a hát és derékizom támasztja meg. Sem az ülőmunka, sem a nehéz tárgyak emelése hosszú távon nem tesz jót a gerincnek. Hangsúlyozom, hogy az ülőmunka során is ugyanolyan terhelést kap az ágyéki gerincszakasz, mintha állnánk. A porckorongokon ugyanaz a terhelés van. De más rizikótényezők is vannak, hiszen a modern életünk része a mobiltelefon és a laptop is. Az eszközök túlzott és nem megfelelő használata okozza például a "tech vagy text neck" nyakat. Ennek a tünetei lehetnek a nyak merevsége, izommerevség, görcsök, esetleg nyakfájdalom, fejfájás és akár kiterjedt zsibbadás, ami a nyaki idegek érintettségére utalhat. Ráadásul a helytelen testtartás hosszú távon porckorongsérvet is okozhat. A probléma megelőzéséhez ajánlott a telefon vagy eszköz szemmagasságba emelése, és a rendszeres testmozgás, de ez csak egyetlen nagyon apró eleme annak, hogyan is kellene például a gerincünk szempontjából „helyesen” ülni vagy dolgozni.

Mégis a betegek hány százalékának van szüksége operációra? Egy gerincműtétből mennyi idő alatt lehet felépülni?

Az endoszkópos és ultrahangvezérelt technikáknak köszönhetően ma már ezek a beavatkozások minimális megterheléssel járnak, ami nagyobb komfortérzetet biztosít a pácienseknek, és jelentősen csökkenti a gyógyulási időt, ami személyenként más és más. Az az endoszkópos eljárást Dél-Koreában tanultam 2018-ban, az ultrahangvezérelt technikákat pedig 2022-ben Párizs és Innsbruck után Magyarországon is bevezettük. Azt tapasztaljuk, hogy a betegek 90 százaléka a gerinc endoszkópos eljárással operálható. A beavatkozások költségei egy térdprotézis-műtét árának a felébe kerülnek. Persze a pácienseink 75-80 százalékának konzervatív terápiát, gyógytornát, fizikoterápiát javaslunk első körben. A betegek 20 százalékának pedig lokálisan injekciókkal, modern vérplazma kezeléssel segítünk a fájdalmakat enyhíteni, és körülbelül a páciensek 5 százalékának van szüksége csak műtétre.

Több mint 150 gyógyfürdő van Magyarországon, az ott elérhető gyógykezelések is segíthetnek a gerincbetegeknek?

Persze számos magyarországi gyógyfürdő kínál speciális kezelést és gyógyvizet a gerincbetegek számára, amely hatékonyan segíthet mozgásszervi panaszok, például porckorongsérv, gerincsérv vagy krónikus hátfájás esetén. A fürdőkúra, a víz alatti gyógytorna, a súlyfürdő, a masszázs, az iszappakolás és különféle fizioterápiás kezelések, az ásványi anyagokban gazdag termálvizek támogatják a javulást. Ráadásul ezeket az egészségbiztosító is támogatja.

Hatalmas számokról beszélt. Ki lehet jelenteni, hogy a munkaerőpiacon a munkavállalók nagy többsége valamilyen gerincproblémával küzd?

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint a vállalkozások a mozgásszervi megbetegedéseket tartják az egyik legnagyobb rizikófaktornak a kontinensen. Az Európa-szerte megkérdezett munkavállalók kétharmada (64 százaléka) az elhúzódó ülőmunkát, valamint az ismétlődő kéz- és karmozdulatok miatti megterhelést (63 százalék) látja a legsúlyosabb problémának, de minden második cég szerint a nehéz tárgyak vagy emberek emelése – például az egészségügyi szakdolgozók esetében – komoly egészségügyi kockázatot jelent. Az EU-OSHA tavalyi felmérése szerint a kontinensünkön tízből nyolc cég biztosít valamilyen segédeszközt a munkahelyen, ahol szükség van emberek, illetve nehéz tárgyak emelésére és szállítására. Tízből hét munkahelyen pedig már ergonómiai eszközök – például állítható székek és asztalok – segítik a dolgozókat. A megkérdezett vállalatok kétharmada ösztönzi a rendszeres munkaközi szüneteket a kényelmetlen testhelyzetben dolgozóknak. Minden második érintett vállalkozás pedig a feladatok rotációjával csökkenti a monoton mozdulatok okozta terhelést. Magyarországi számokat sajnos nem tudok mondani, de úgy gondolom, hogy nem mindig kapják meg a dolgozók a munkájukhoz a szükséges eszközöket.

Márpedig, akinek gerincproblémája van, átlagosan évente akár 30 napot is tölthet ezzel a betegséggel táppénzen.

Mire lenne szüksége a munkavállalóknak, akár egy irodai környezetben, vagy ha nehéz fizikai munkát végeznek?

Kapcsolódó

Ez egy igen összetett kérdés, leginkább szakemberekkel kellene együttműködniük. Sok esetben ergonómiai eszközökkel is sokat tehetünk a megelőzésért (például egy vertikális egérrel csökkenthető a kéztőalagút szindróma kialakulása). Más esetekben sem feltétlenül kell több százezer forintos székekre költeni, mert egy jó ergonómikus székben, helyes monitor beállítás mellett mérsékelhető a gerinc terhelése. A nehéz tárgyakat emelők számára pedig targonca, csörlő vagy emelőkar könnyítheti meg a munkavégzést. Ezek csak nagyon alap tanácsok, ennél sokkal teljesebben tudunk mi is együttműködni a cégekkel. Ennek része a dolgozók állapotának felmérése, az érintettek azonosítása és kezelésének megkezdése.