Erőt vett a gazdasági visszaesés Németországban, ami a 2020 óta eltelt időszak legrosszabb munkaerőpiaci kilátásait idézte elő mostanra – derül ki a Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutató Intézet (IAB) legfrissebb munkaerőpiaci barométeréből, amely 100,5 ponton áll, azaz csak halványan a semleges, 100-as érték felett. Az IAB közlése szerint a foglalkoztatás szintje és a jövőbeni kilátások augusztus végén már negyedik hónapja mélyponton vannak, és a tendenciák további romlást vetítenek előre, a várakozások korántsem optimisták. Megerősíti ezt a müncheni Ifo Intézet foglalkoztatási barométere is, amely egyértelműen mutatja a fékeződést a nyár végén, vagyis, hogy a vállalatok immár egyre kevésbé hajlandók új munkaerőt felvenni. Az Ifo havi vállalati felmérésen alapuló foglalkoztatási barométere 97,0 pontot ért el, ami két és fél éve a legrosszabb érték. – A munkaerő-felvételi és elbocsátási tervek jelenleg ellensúlyozzák egymást. Egyelőre nem kell tartani komolyabb leépítési hullámtól, de a munkanélküliek egyre nehezebben találnak állást – mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo felméréseinek vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A lap megjegyzi: a helyzetet súlyosbítja, hogy 2022 nyara óta munkanélküliként tartanak nyilván ukrán menekülteket, amelynek eredményeként a munkanélküliek éves átlagos száma 160 ezerrel, 2,58 millióra nőtt, a ráta pedig 5,5 százalékra nőtt. Ezt tovább tetézi, hogy az állások üresedése is növekvő tendenciát mutat, miközben számos területen egyre jelentősebb a szakemberhiány. A foglalkoztatási helyzet az iparban – azon belül is az építőiparban – és a kereskedelemben a legkritikusabb, ezeken a területeken egyre dominánsabb hatásokkal bír a gyenge kereslet, míg a turizmusban és az IT-szektorban továbbra is sok a betöltetlen állás. A német gazdaság aránytalanul sokat szenved az olyan geogazdasági sokkoktól, mint az ukrajnai háború és a Kínával fennálló kapcsolatok feszültsége – foglalja össze a hátteret korábbi cikkében a tekintélyes napilap, amely idézi: legutóbbi jelentése szerint a Német Gazdasági Intézet (IW) a bruttó hazai össztermék (GDP) akár 0,5 százalékos csökkenésére számít idén, azaz a 3. és a 4. negyedévben csökken a gazdasági kibocsátás, és így a GDP csak a 2019 végén mért értéket érheti el, eközben az államháztartás hiánya 97 milliárd euróra nőhet.

Ambíciózus cselekvésre van szükség! – zárt tárgyalás a növekedési törvényről

Nem nézi tétlenül a helyzetet a szövetségi kormány, amelynek határozott fellépésére van szükség a gazdasági visszaesés ellensúlyozására, elsősorban az eddigieknél nagyobb adókedvezménnyel támogatott, új beruházások kellenek – nyilatkozta Robert Habeck gazdasági miniszter annak kapcsán, hogy a német kormány két napja zárt ülésen tárgyal azokról a komplex növekedési tervekről, amellyel orvosolnák a válsághelyzetet a nemzetgazdaságban. Ennek része a tárcavezető által javasolt, államilag támogatott, alacsonyabb ipari áramárak bevezetése is, amely ugyanakkor többek szerint ellentmondásos, ezért korábban éles vitákat váltott ki. A Welt szerint a zöldpárti politikus, Habeck úgy véli, hogy a gazdaságot „a lehető leggyorsabban fel kell melegíteni”, mert a geopolitikai környezet kihívást jelent. Ezért az országnak nem szabad többé korlátoznia magát, elsőként el kell távolítani a beruházások előtt álló akadályokat, illetve meg kell tisztítani a bürokrácia dzsungelét, és megkönnyíteni a vállalkozók dolgát. – A kormány továbbra is ambiciózus lesz – fogalmazott az alkancellár. A cikk felidézi, hogy a fagyos gazdasági tél után tavasszal sem vett lendületet a német gazdaság, a második negyedévben stagnált a bruttó hazai termék. Habeck ezért is érvel az ipari áramárak csökkentése mellett, mivel szerinte a nehézségeket az energiaválság utóhatásai idézik elő, illetve az Európai Központi Bank infláció elleni küzdelme és a fontos globális gazdasági partnerek gyengesége. – Még csak az első reménysugarakat látjuk. A reáljövedelmek enyhén emelkedtek, a lakossági fogyasztás stabilizálódik, a gép-, berendezés- és építőipari beruházások pedig pozitív lendületet vehetnek. A közép- és hosszú távú növekedési kilátások viszont súlyosabbak, ezért cselekvésre van szükség – jelentette ki a miniszter.

Jeleket küldenek a világba, hogy érdemes befektetni

Már nem újdonság, hogy Németországban gyengül a gazdaság, rossz a hangulat a cégek körében – elsősorban emiatt szavazná meg a növekedésről szóló törvénycsomagot a szövetségi kormány a keddi ülésén elfogadott, azon tízpontos dokumentum alapján, amely Németország, mint üzleti helyszín megerősítését célozza. A Spiegel összefoglalója szerint ebben kiemelt pont a tervezett növekedési lehetőségekről szóló törvény, amelynek éves keretösszegét 7,035 milliárd euróra kívánják emelni a 2028-ig tartó időszakra- a tervezett összeg eredetileg körülbelül 6,6 milliárd euró volt. Korábbi változatában a várhatóan szerdán elfogadásra kerülő törvénytervezetet a zöld szövetségi családügyi miniszter, Lisa Paus letiltotta, annak érdekében, hogy a jövőben több pénz jusson az alapvető gyermekbiztonságra, amelyet szerinte meg kell oldani a feszült költségvetési helyzet ellenére is. Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) szerint az intézkedéseknek összességében elő kell segíteniük a növekedést az országban, hogy kihasználhassák a rendelkezésre álló lehetőségeket. – Komolyan vesszük, hogy Németország kevésbé dinamikusan növekszik, mint mások – fogalmazott Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter (FDP). Javaslatai szerint például a jövőben a cégek veszteségek utáni adókedvezményét az eddigi 60-ról 80 százalékra kell emelni, amely négy éven belül lenne levonható az adóból. Ez valójában egyes vállalatok közvetlen adókulcsának csökkentését jelenti. Újonnan került be a tervezetbe a lakóépületek degresszív értékcsökkenési leírásának ideiglenes bevezetése is, amely a 2023. szeptember 30. után épülő ingatlanokra vonatkozna. A törvény számos egyéb kedvezményt is tartalmaz a vállalati szektorban, köztük beruházási prémiumot a fokozottabb klímavédelem elősegítésére. A növekedési csomag alapvető célja az, hogy „jeleket küldjön arról, hogy érdemes ebben az országban befektetni”.

A németek csalódtak az Oroszország elleni szankciókban

A Nyugat Oroszország elleni szankciói nem működnek, elkerülték a céljukat – erről beszél Annalena Baerbock (zöldek) német külügyminiszter egy exkluzív interjúban, amelyet a Berliner Zeitung idéz a Német Sajtóügynökség (dpa) hírügynökség jelentése alapján. A külügyi tárca vezetője azért csalódott, mert szerinte a gazdasági szankcióknak gazdasági hatásai kellene, hogy legyenek, ám ez nem így van: Oroszország erősödött. – A demokráciák logikája nem érvényes az autokráciákban – fogalmazott Baerbock annak értékeléseként, hogy az orosz gazdaság az ukrajnai háború és a Nyugat által bevezetett súlyos szankciók ellenére növekszik. Legalábbis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése ezt mutatja, amely 1,5 százalékos növekedést jósol az országnak az idei évre. Ráadásul, egy svájci jelentés szerint (UBS és a Credit Suisse) a teljes orosz magánvagyon is nőtt a háború első évében, vagyis a gazdagok még gazdagabbak lettek, miközben az Egyesült Államok és Európa lakosai dollárbilliókat veszítettek – idézi a lap. – Látjuk, hogy ez a háború nem zárható le racionális döntésekkel, civilizált kormányok közötti racionális intézkedésekkel – állapította meg a német külügyminiszter. Mint felidézik: az EU június 23-án a 11. szankciócsomaggal elfogadta az Oroszország elleni végső büntetőintézkedéseket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a szankciók kikerülését a szomszédos és harmadik országok érintettségével. Az EU feketelistára helyezett 87 olyan, Kínából, Üzbegisztánból, az Egyesült Arab Emírségekből, Szíriából és Örményországból származó szervezetet is, amelyek "közvetlenül támogatják Oroszország hadiiparát” az Ukrajna elleni háborúban. Míg néhány ország, például Törökország korlátozta az Oroszországba irányuló szürkeimportot, vagy például Kazahsztán és Üzbegisztán leállította az alternatív orosz fizetési rendszerrel való együttműködést, néhány szomszédos ország, például Kirgizisztán megtagadja a nyugati szankciók végrehajtását.

(Thurzó Katalin)