Szombaton ért véget a G7-ek globális gazdasági tendenciákról, az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásról, a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatokról és a multilaterális fejlesztési banki tevékenységről tartott találkozója az észak-olaszországi Stresában.

A háromnapos találkozót követően a G7-ek pénzügyminiszterei és központi banki elnökei megállapították, hogy a világgazdaság „a vártnál nagyobb ellenállóképességet" tanúsított a számos kihívással szemben. „A munkaerőpiacok továbbra is viszonylag erősek, az infláció pedig tovább mérséklődött, bár a maginfláció még ellenállást mutat különösen a szolgáltatási szektorban" – áll a G7-ek közleményében. 

Nem Trump és nem is Orbán, ez viszont véget vethet a háborúnak

Vlagyimir Putyin orosz elnökként viszonylag büntetlenül megsértheti a nemzetközi jogot, és ezt meg is teszi. A gazdasági törvények azonban kevésbé engedékenyek. Moszkva az attríciós háborúkban kifejezetten jó, emiatt évekig tud még háborúzni – mutatott rá az MKI vezető kutatója, Seremet Sándor.

A globális növekedés azonban várhatóan a történelmi átlag alatt marad, és a világgazdasági kilátások "a fokozódó geopolitikai feszültségek és az ingadozó energiaárak fenyegetése közepette kockázatoknak vannak kitéve" - tette hozzá a közlemény.

A G7-ek közleménye szerint előrelépés történt az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó bevétel Ukrajna javára történő felhasználására tett javaslat terén.

„Előrelépést értünk el a megbeszéléseinkben azokról a lehetséges lehetőségekről, amelyek révén az orosz szuverén eszközökből származó jövedelmet Ukrajna javára fordíthatjuk" – fogalmaz a dokumentum közelebbi részletek megadása nélkül. A kérdésben végleges döntést a G7 vezetőinek júniusi csúcstalálkozójától várják a dél-olaszországi Fasanoban.

A tanácskozás házigazdája Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter szavai szerint "történt előrelépés, de vannak még jogi és technikai kérdések, amelyeket meg kell oldani" - mondta a találkozót követő sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy "nem könnyű feladat, de dolgozunk rajta".

Kép: AFP

A G7-ek és szövetségesei röviddel azután, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította az ukrajnai hadműveletet, 300 milliárd dollárnyi orosz pénzügyi eszközt, egyebek között főbb devizákat és államkötvényeket fagyasztottak be. Ezeknek a pénzügyi eszközöknek a kamatjövedelmét és hozamát terveik Ukrajna megsegítésére fordítani. Évente mintegy 3 milliárd dolláros összegben.

Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen viszont hitelfelvételt javasolt az orosz pénzeszközök kamatjövedelmét és hozamát használva fedezetként, ami viszont 50 milliárd dollárhoz is juttathatná Ukrajnát.

A G7-ek elhatározták azt is, hogy lépéseket tesznek Kínával szemben, amiért elárasztja a világpiacokat a feldolgozóipari exportjával. A kiadott közlemény szerint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elveivel összhangban "egyenlő versenyfeltételeket" kell biztosítani, és „figyelemmel fogják kísérni a (kínai) túlkapacitás lehetséges negatív hatásait".

„Miközben megerősítjük érdekeltségünket a kiegyensúlyozott és kölcsönös együttműködés fenntartásában, aggodalmunkat fejezzük ki a Kína által alkalmazott nem piaci jellegű politika és gyakorlati intézkedések miatt" – áll a miniszterek zárónyilatkozatában.

Putyin tépné a haját, ha kiment volna a sajtóban Orbán elszólása

Szívesen veszi át az Oroszország számára „előnyös" mondásait Orbán Viktor miniszterelnöknek az állami RIA Novosztyi. Nem így tesz akkor, amikor a kríziselnökségre készülő kormányfő az orosz hadsereg valódi erejét firtatja a közmédiának adott interjúban. A „saját taknyán csúszó" Európába már csak penészes elektromos autók jutnak Kínából, de az ázsiai nagyhatalom Dunaújvárost és a magyarokat is megmenti, miközben az emberiségnek alig egy éve van hátra. Szerkesztőink válogatása az elmúlt hét legfontosabb és legolvasottabb híreiből.