Az uniós tagállamoknak joguk van korlátozni a termőföldek értékesítését a mezőgazdasági közösségek megőrzése és a fenntartható mezőgazdasági művelés előmozdítása érdekében, ám ennek során be kell tartaniuk az uniós jogszabályokat, különösen a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályokat - írják közleményükben.

Az Európai Bizottság 2015-ben kötelezettségszegési eljárást indított azon tagállamok - köztük Magyarország - ellen, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak más uniós országokból származó befektetőkkel szemben, és aránytalan mértékben korlátozzák a határokon átívelő befektetések létrejöttét.

Kapcsolódó

A csütörtökön kiadott közleményében az EB - az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján - útmutatást ad arra vonatkozóan, milyen módon szabályozhatják a tagállamok a termőföldek értékesítését.

A közlemény egyértelművé teszi, hogy a tagállamok saját hatáskörükben intézkedéseket hozhatnak a termőföldek értékesítésének szabályozása céljából. Az EB ugyanakkor arra is rámutat, hogy az uniós jog nem engedélyezi diszkriminatív korlátozások bevezetését, így például tiltja, hogy a tagországok általános követelményeket határozzanak meg a lakóhelyre vonatkozóan a föld megszerzésének előfeltételeként. A határokon átívelő befektetések aránytalan korlátozása szintén jogellenesnek minősül.

Túlzóak a magyar korlátozások

Az Európai Bizottság tavaly májusban hivatalosan felszólította Magyarországot, valamint Bulgáriát, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát, hogy módosítsák a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó jogszabályaikat, mivel azok sértik a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.

Észrevételük szerint a magyarországi rendszer nagyon korlátozó, és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földtulajdonszerzését, valamint kötelezi a vásárlót arra, hogy saját maga gazdálkodjon a földterületen. Emellett csak az juthat földhöz, aki mezőgazdasági termelőnek minősül. Az EB, noha egyetért azzal, hogy a nemzeti hatóságoknak képeseknek kell lenniük mezőgazdasági földterületeik piacának megfelelő szabályozására és a helyi fejlesztések elősegítésére, számos olyan esettel találkozott, ahol ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztést érintő beruházások vonzása terén - írták.

A magyar parlament jóváhagyásával a magyar kormány a Földet a gazdáknak! nevű programja keretében 2016-ban mintegy 290 ezer hektár termőföldet hirdettek meg értékesítésre, ebből 260-270 milliárd forintos bevétel származhatott, amit adósságcsökkentésre kell fordítani. Az ezt megelőző, 2015 decemberében zárult program keretében pedig 130 ezer hektár állami földet adtak el 170 milliárd forintért. Csak Magyarországon helyben lakó, földműves, természetes személy vásárolhatott legfeljebb 300 hektár földet.

A nyitókép illusztráció, forrás: Pixabay.