Hónapokig nem készítette el a NAV az adókártyákat - ezt jelezte több olvasóink is, volt olyan eset amikor nyolc hónap telt el az igénylés és a kártya postázás között. Nagy veszteség nem érte az adózókat, hisz működött a régi jól bevélt nyomtatott A/4-es igazolás, ami tartalmazta az adószámát, így az érintett vígan fizethette az államnak a fizetni valót.

Az NAV lapunk kérdésre elmondta, hogy valóban előfordulhattak korábban csúszások, sőt a kártya gyártása is leállt egy időre - mivel egy teljesen új arculatra tértek át. Tovább lassította a folyamatokat az átállás miatt folyó beszerzések időigénye, illetve a fejlesztés a kártya előállításához szükséges időtartam meghosszabbodásával is járt. Mindez azonban a múlté, ma már 15 napon belül postázza az adóhatóság a megrendelt adókártyákat. Az új kártya azonban funkciójában nem változott az egyedül önmagában nem érvényes, hanem csak más személy azonosításra alkalmas igazolvánnyal.

A jelek szerint továbbra is fennmarad adókártya, tb-kártya, személyi és lakkcímkártya alapfelszerelés, annak ellenére, hogy a KIM már évek óta dolgozik a Egységes Nemzeti Kártyarendszeren. A munkálatok nem is ebben a kormányzati, hanem az azt megelőző kabinet alatt indultak, így évek alatt milliárdos összegeket emésztett fel a lappangó projekt.

A cél az lenne, hogy akár egyetlen dokumentummal igénybe vehetőek elegyenek az állami szolgáltatások. Az első lépés az új típusú Diákigazolványok bevezetése volt - ez jelenti a rendszer gyakorlati tesztjét. A tervek szerint az egységes kártyarendszer csatlakozni például a BKK/BKV páros e-jegy projektje is, ám az eredeti célkitűzés - vagyis a szükséges dokumentumok csökkentése - irányába sok előrelépés nem történt.

Közvetve erre utal az adókártya formai megújítása is - amely egyébként jelenleg nem tartalmaz beültetett chipet - így nem is integrálható a kártyarendszerbe. A NAV lapunknak küldött válaszából az is kiderül belátható időn belül nem is számolnak az egységes kártyarendszer bevezetésével, bár technikailag bármilyen megoldás elképzelhető, de a lehetőségek mérlegelése és a jogszabályi háttér esetleges módosítása a jogalkotó feladata.