Erdős Tibor 1952-ben szerzett közgazdász diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem politikai gazdaságtan tanszékének oktatója lett, 1969-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1975-ben az MTA Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadójaként kezdett el dolgozni, később kutatóprofesszori megbízást kapott. 1998-ban nyugdíjba vonult - írja az mkt.hu.

1962-ben védte meg a közgazdaság-tudomány kandidátusi, 1972-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának lett tagja. 1987-ben választották meg az Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. 1990 és 1993 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, 1992 és 2000 között a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának tagja volt.

Kutatási területei eleinte a gazdasági növekedést meghatározó tényezők vizsgálata, a fenntartható gazdasági növekedés és a tőkés gazdasági ciklus elemzése volt. 1975 után főként a magyar gazdasági növekedés problémáival, a gazdaságpolitika növekedési hatásával, az infláció elméletével, illetve a monetáris szabályozás elméleti kérdéseivel foglalkozott.

Nagy figyelmet szentelt az infláció gazdasági visszahatásának vizsgálatára, melynek jelentősége van egyebek közt a kamatláb, a tőketörlesztés, a beruházási érdekeltség és a költségvetési egyenleg alakulásában. Fontos eredménye a „kamara haszna” („seigniorage”) mennyiségi meghatározásának és alakulásának elemzése. Nagy elismerést keltett a monetáris politika körébe tartozó inflációs célkövető rezsim kritikai vizsgálatával: bizonyította, hogy a monetáris politikai stratégia nem szakítható el a tényleges gazdasági adottságoktól. Később a válságkezelő gazdaságpolitika elemzésével foglalkozott.