Siralmas állapotban van a standardizált halálozás Magyarországon, 1968-ban voltunk a legjobb állapotban a többi országhoz képest – mondta Sándor János, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára a V. Életmódorvosi és II. Mozgás Receptre Konferencián. 

A többi visegrádi ország átlagához képest Magyarországon a preventív szolgáltatások hiánya miatt évente közel tízezerrel többen halnak meg.

A professzor az egyik fő motorja annak, hogy az életmód orvostani képzés bevezetésének, ami 2025-től már minden magyar orvosegyetemen elérhető, így hazánkban Európában elsőként indult el az a modern prevenciós szakirány az orvosképzésben. Azt mondta, hogy a közszolgáltatás részeként nyújtott életmód orvoslással ma még alig találkoznak az emberek, ezért itt komoly változásra van szükség 

Babai László, az Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke szerint ez a lépés lehetőséget ad az orvosoknak, hogy a krónikus betegségek hátterében álló életmódbeli tényezőket is hatékonyan kezeljék, és a megelőzés révén jobb egészségügyi eredményeket érjenek el. A képzés segíti az orvosokat abban, hogy ne csak a tüneteket, hanem az életmódot is figyelembe véve nyújtsanak holisztikus ellátást a pácienseiknek.

50 éve nem csináljuk jól

A prevenciós rendeléseken fontos lenne, hogy monitorozzák az adatokat, de ma a magyar egészségügy minőségbiztosítás nélkül dolgozik, nem tudni, hogy az egészségnyereség mekkora lehet a preventív szolgáltatásoknak, az életmód tanácsadásoknak köszönhetően.

A páciensek esetében úgynevezett rizikófaktor profilra lenne szükség és úgy fogalmazott a professzor, hogy a korábbi törzskarton rendszer is a betegek bőrére megy. Nem tudni, hogy a betegnek, vagy az orvosnak milyen haszna származik belőle.

Már megfogalmazták azt a javaslatot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) számára, hogy azokat az indikátorokat, amiket a háziorvosok használnak azt fejlesszék le az alapellátásban használt informatikai rendszerre.  

És kiemelte, hogy a járóbeteg szakellátás területén is tömegesen kellene prevenciós ellátást végezni. De, hogy ez működhessen a jogi szabályozás megalkotására lenne szükség. 

Nincs rendben, hogy jönnek-mennek a betegek a rendelőkben, de minden orvos tudja, hogy nem a gyógyszertől fog megfordulni a beteg sorsa, hanem attól, ha lefogyna tíz kilót, vagy elkezdene sportolni

– sorolta a professzor. 

Kapcsolódó

Akkreditált képzések és olyan önkormányzatok is vannak, akik rászánják a pénzt, hogy sportra szoktassák a lakosságot, és példaként említette az Aktív Magyarország programot is. 

Magyarországon az elkerülhető halálozás a duplája az uniós átlagnak – mondta Kolozsvári László Róbert, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. 

A rizikómérés kell

A prevencióval vagyis a megelőzés területén lehetne a legnagyobb  egészség nyereséget elérni. A betegek a családorvosokhoz még mindig leggyakrabban az egészségtelen életmóddal kapcsolatos betegségek miatt fordulnak. Ilyen többek között a magas vérnyomás, a daganatos megbetegedés, szív- és érrendszeri betegségek vagy a mozgásszervi betegségek is.

A törzskartonnak része az életmódra vonatkozó kérdéssor, ugyanakkor csak a háziorvosok nagyon kis százaléka tölti ezt ki rendesen. 

A docens példaként említette, hogy Angliában, ha az orvos az törzskartonon a kötelező minimumot nem tölti ki, akkor a rendszer az ellátás során nem engedi tovább a beteget.

Angliában a szűrővizsgálatok hiányát is látják a háziorvosok, figyelmezteti őket a rendszer. Egy piros lámpa villog, ha a családorvos a páciense nem járt például mammográfiás vagy méhnyakrák-szűrésen két éve. A szigetországban, ezért is magasabb a lakosság részvételi aránya a szűrővizsgálatokon.

Prevenciós modult kellene bevezetni minden háziorvosi medikai szoftverbe. Testsúly, testmagasság, vérnyomás és egy kardiovaszkuláris rizikó mérésre lenne szükség a praxisokban minden egyes ellátás során  – mondta a docens.

Az egyén felelősségét is hangsúlyozták a konferencián. Fontos, hogy a lakosság járjon szűrővizsgálatokra, mert nem minden elkerülhető haláleset az egészségügy bűne.

Három fontos tényező határozza meg a lakosság egészségét, a fizikai és társadalmi környezet, valamint az egyéni sajátosságok, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, a konferencián.

A nemzetközi felmérések szerint az egészségügyi ellátás nagyon kis mértékben befolyásolja az egyén egészségét, csupán 11 százalékban. Az életmódbeli tényezők sokkal többet nyomnak a latban, például az étkezési szokások, a fizikai aktivitás, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás 43 százalékkal befolyásolja az egészségi állapotot. Bidló Judit szerint Magyarországon csökkent az elkerülhető halálozások aránya, de még mindig nem olyan ütemben, amivel elégedettnek kellene lennünk.