Hatalmas az elégedetlenség az egészségügyben, ezért 2025 szeptemberére Egészségügyi Egyeztető Fórumot hívott össze a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ). Valamint elkezdik a teljes ágazati nyomásgyakorlás előkészítését is – írta a három köztestület a közös nyilatkozatukban.

Felidézték, hogy március 8-án a Kossuth téren több ezer ember – civil, szakdolgozó és orvos – nyomatékosította, hogy a magyarok egészsége jóval több figyelmet és forrást érdemel annál, mint amit jelenleg szánnak rá a döntéshozók.

Szerencse lett a gyógyulás döntő tényezője

Tény, hogy Magyarország a felénél is kevesebbet költ állampolgárai egészségére, mint amennyit költenek az Európai Unió (EU) országaiban  átlagosan.

Ma Magyarországon eltérő minőségű ellátást kapnak a betegek. A köztestületek úgy fogalmaznak, a szerencse a gyógyulás egyik döntő tényezője lett - és egyre kevesebbeknek van szerencséje.  

Az  egészségügyben dolgozók túlterheltek, rengeteget túlóráznak, a kiégés jellemző. Eszközhiány, a túlburjánzó adminisztráció és az elavult infrastruktúra hátráltatja a munkát.

Kapcsolódó

Napról napra csökken az orvosok és a szakdolgozók száma, kiöregszenek, megbetegednek, utánpótlásuk pedig nincs megoldva.

Egész Európában verseny folyik az egészségügyi dolgozók megtartásáért és megszerzéséért, a magyar állami egészségügy pedig várhatóan alulmarad ebben a versengésben. 

A kellő finanszírozás hiánya mellett az egészségügyi dolgozók polgári és személyiségi jogainak csorbítása, illetve a szakma hangjának szándékos figyelmen kívül hagyása is rombolóan hatott az ágazatra az elmúlt években.

Az egészségügy nem tud és nem akar többet hátralépni

– írták az érdekvédők. 

A szakma a következő években évente 500 milliárd forint többlet forrásbevonást vár el a mindenkori kormánytól annak érdekében, hogy az egészséges életévek, illetve a minőségi betegellátás terén legalább az uniós tagországok átlagához felzárkózhassunk. Ez az összeg figyelembe veszi a költségvetés nehéz helyzetét és számol azzal, hogy még így is minimum egy évtized, míg a lemaradásunkat ledolgozzuk.

Elfogadhatatlan, hogy a 2026-os költségvetés alapján az ágazat forráscsökkenéssel kell hogy számoljon.  A köztestületek a közös nyilatkozatukban felszólítják a kormányt, hogy a jövő évi tervezett kiadásokat ne a magyar emberek egészségének rovására alakítsák.