Idén az élelmiszerek átlagosan csupán 0,6 százalékkal drágultak, a ruházkodási cikkek ennyivel sem, a tartós fogyasztási cikkek 1,3 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly ilyenkor. De ennek nemsokára vége lehet - figyelmeztet a lap.

Pár év alatt 20-25 százalékos drágulás is lehet - ezt a miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) egy, a bérekről szóló beszélgetésen vetette fel a tanácskozás egyik résztvevőjének beszámolója szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban valótlannak nevezte a lapnak ezt az állítást.

Pedig utalnak arra jelek, hogy nem tartható sokáig a vásárlók pénztárcáját kímélő állapot. Kimagasló ütemben nő a reálbér (a keresetek vásárlóértéke), ráadásul a foglalkoztatottak száma (közmunkások nélkül is) folyamatosan bővül, közmunkásokkal együtt már 4,3 milliónál, közmunkások nélkül 4,1 milliónál is több embernek van munkája - vagyis egyre nagyobb a vásárlóerő. Kedvező a terep az áremelésre, a boltokat pedig költségoldalról is erre szorítják. A láncoknál tavaly és idén eddig kiharcolt, több helyen is két számjegyű béremelést csak ideig-óráig tudják lenyelni, aztán a termékek drágításával hárítják át ezt a terhet a vastagabb pénztárcával rendelkező vásárlókra.

Reagált az NGM

Valótlan az az állítás, miszerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának májusi ülésén arról beszélt, hogy tárca 20-25 százalékos kiskereskedelmi áremeléssel számol a következő években - írja a hír megjelenése utáni közleményében az NGM, amely szerint a valóság ezzel szemben az, hogy az ülésen ilyen kérdés nem merült fel, és tárcának nincsenek ilyen várakozásai.