Nem lesz probléma a magyar államadósság finanszírozásával a jelenlegi piaci környzetben - mondta Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter, a Euromoney gazdasági magazin bécsi konferenciáján. Azonban a finanszírozási költségek jóval magasabbak, mint ha létrejönne egy az IMF-el megkötendő megállapodás, így a gazdaságpolitikában végre nem hajtott változtatások árát drágán fizetjük meg - tette hozzá.

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke dícséretesnek nevezte a kormány elkötelezettségét az államadósság leszorítása iránt, de felhívta a figyelmet: a jelenlegi gazdaságpolitika túl sok mindent rendel alá ennek a célnak, s ez nagy áldozatokat követel a gazdaság teljesítőképességét tekintve. Ugyanez igaz az inflációra is: a lakossági energiaárak csökkentésének rövidtávú, inflációra gyakorolt kedvező hatása mellett szintén a gazdaság teljesítőképességét ronthatja hosszabb távon.

Kapcsolódó

Rendkívül alacsonyak jelenleg a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásai, a fogyasztás és a beruházások egyaránt nagyon alacsony szinten ragadtak. A munkaerőpiac is nagyon egészségtelen képet mutat, a vállalati szektor munkahelyteremtő képessége rendkívül alacsony, s a hosszútávú munkanélküliség is növekedést mutat.

A helyzetet jól tükrözik az elemzői várakozások is. Míg a szakértők többsége a válság után, 2015-re már 4-5 százalékos átlagos gazdasági növekedést vár a régió országaiban, addig a magyar gazdaság várható növekedési ütemét mindössze 2,5 százalék körülire becslik - mondta Tardos Gergely, az OTP vezető közgazdásza.

Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter szerint ugyanakkor a magyar gazdaság növekedési problémái nem elsősorban abból adódnak, hogy megpróbálják kordában tartani az államháztartási hiányt, s ennek oltárán áldozzák fel a növekedést. A problémát szerinte inkább az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika jelenti. Ez a mostani helyzetben annyit tesz, hogy a szektorális különadókból befolyó plusz összegeket nem beruházásokra, vagy a munkaerőpiac fellendítésére fordítják, hanem valamilyenfajta politikai meggondolások alapján olyan célokra költik, amelyek nem támogatják a növekedést. Jó példa erre szerinte az egykulcsos személyi jövedelemadó. Ennek bevezetése ugyanis a különadókból befolyt összeggel összevethető nagyságú kiesést jelent bevételi oldalon a költségvetés számára. Így valódi csökkenés nem is tudott bekövetkezni az elmúlt időszakban az államadósság nagyságában, ami javulást itt tapasztalhattunk, az a magánnyugdíjpénztárak államosításának következménye.