Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar egészségügyből ritkán érkeznek olyan adatok, amelyek egyértelmű sikertörténetről árulkodnak.
Most azonban egy országos kutatás azt mutatja, hogy a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések kézzelfogható eredményt hoztak: jelentősen csökkent a dohányzással összefüggő daganatok terhe a középkorú lakosság körében.
Tavaly a magyar lakosság kevesebb mint egynegyede, 24 százaléka dohányzott: 21 százalék napi rendszerességgel, 2,7 százalék pedig alkalmanként. A férfiak 24, a nők 19 százaléka cigarettázott naponta, ami mindkét nem esetében csökkenést jelent a korábbi adatokhoz képest.
Míg 2019-ben a férfiak 28, a nők 22 százaléka dohányzott rendszeresen, addig mára ez az arány érzékelhetően mérséklődött – derül ki az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) adataiból.
Az ELEF szerint az idősek körében lényegesen alacsonyabb a rendszeresen dohányzók aránya: a férfiaknál 15, a nőknél 12 százalék, míg a 15–34 és a 35–64 éves korosztályban a férfiaknál 25, illetve 27, a nőknél 21, illetve 22 százalék dohányzik rendszeresen.
Területi különbségek is megfigyelhetők: mindkét nem esetében Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb, Budapesten pedig a legalacsonyabb a rendszeresen dohányzók aránya.
A rendszeres dohányzás jóval gyakoribb az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a szerényebb jövedelműek körében. Az alapfokú végzettségűek 36 százaléka dohányzik naponta, míg a felsőfokú végzettségűeknél ez az arány 19 százalék. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 31 százaléka, a legfelső ötödbe tartozóknak pedig 17 százaléka cigarettázik rendszeresen. A munkanélküliek körében különösen magas, 41 százalék a rendszeresen dohányzók aránya – derül ki a statisztikákból.
A hagyományos dohánytermékekhez képest jóval kevésbé elterjedtek a hevített dohánytermékek, az elektronikus cigaretták és a dohányzási célú gyógynövénytermékek. Ezek napi használata a különböző termékkategóriákban 0,3 és 6 százalék közötti arányt képvisel.
Hatékony a célzott prevenció
Valamivel több mint egy évtized alatt kevesebb mint felére csökkent a dohányzással összefüggő daganatok terhe a magyar középkorú lakosság körében. A kedvező változás hátterében jelentős részben a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések állhatnak.
Ritkán fordul elő, hogy egy ország egészségügyi mutatói nemcsak a problémákra, hanem a sikeres beavatkozások eredményeire is egyértelműen rámutatnak. Egy új, a teljes magyar lakosságot lefedő elemzés szerint a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása és halálozása egyaránt jelentősen csökkent a 40–59 éves korosztályban 2011 és 2023 között. Az eredmények a HUN-CANCER EPI kutatási program keretében születtek.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisára épülő kutatás szerint különösen látványos javulás figyelhető meg a középkorú férfiaknál. A 40–59 éves férfiak körében a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal csökkent 2011 és 2023 között, és hasonló mértékben mérséklődött a halálozás is. A daganatok okozta betegségteher kevesebb mint másfél évtized alatt a harmadára esett vissza.
A részletes adatok szerint a 40–49 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája 100 ezer lakosra vetítve 96-ról 39-re csökkent. Az 50–59 éves korcsoportban még nagyobb mértékű javulás figyelhető meg: a mutató 505-ről 194-re esett vissza.
A nőknél ugyancsak jelentős, 50–60 százalék közötti csökkenést mértek a dohányzással összefüggő daganatok előfordulásában.
Ez a változás népegészségügyi léptékben is kiemelkedő
– mondta Kiss Zoltán, az MSD adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.
Hozzátette: egy olyan rosszindulatú elváltozás betegségterhe csökkent harmadára a középkorúak körében, amely korábban jelentős szerepet játszott a halálozásban. Ez rendkívül fontos eredmény, amely illeszkedik a fejlett országokban megfigyelhető kedvező trendekhez.
Magyarországon a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok – köztük a tüdő-, gége-, szájüregi, garat-, nyelőcső- és húgyhólyagdaganatok – korábban az összes daganatos megbetegedés közel 30 százalékát tették ki. Éppen ezért a most kimutatott javulás népegészségügyi szempontból kiemelkedő jelentőségű.
Ezzel párhuzamosan a 40–59 éves férfiak és nők együttes halálozása is jelentősen visszaesett: évente közel hétezerrel kevesebb magyar hal meg ebben a korosztályban, mint 13 évvel korábban.
Kiss Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvező változás nem általános daganattrendként jelenik meg. A dohányzással összefüggő daganatok visszaesése jóval nagyobb mértékű, mint a nem dohányzással összefüggő daganatok esetében tapasztalt csökkenés. Ez arra utal, hogy a háttérben elsősorban a dohányfüst-expozíció, ezen belül is a passzív dohányzás visszaszorulása állhat.
A legnagyobb javulás a középkorúaknál figyelhető meg, míg az idősebb korosztályokban – ahol a dohányzás káros hatásai évtizedek alatt halmozódtak fel – a csökkenés jóval mérsékeltebb, vagy egyáltalán nem mutatható ki.
Az eredmények időben egybeesnek az elmúlt két évtizedben bevezetett és fokozatosan szigorított dohányzásellenes intézkedésekkel, különösen a zárt téri dohányzás teljes körű tiltásával, amely jelentősen csökkentette a passzív dohányfüstnek való kitettséget.
Kettős trend: kockázatok és lehetőségek
A vizsgálat ugyanakkor egy másik fontos jelenségre is rámutat. Miközben a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása meredeken csökken, a nem dohányzással összefüggő daganatok egy részénél emelkedés figyelhető meg a fiatalabb korosztályokban.
2011 és 2023 között nőtt a vastag- és végbélrák, a mellrák, a prosztatarák és a melanoma előfordulása a 40–49 évesek körében, ami további kutatások szükségességét veti fel.
A dohányzással kapcsolatos kutatás eredményei azt is megmutatják, hogy az egészségbiztosítási adatok elemzése más népbetegségek esetében is segíthet azonosítani azokat a pontokat, ahol célzott beavatkozásokkal jelentős egészségnyereség érhető el.
Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot. A kutatók egyetértenek abban, hogy a jól megtervezett, célzott népegészségügyi programok rövid és középtávon is képesek mérhető eredményeket elérni, ehhez azonban pontos adatgyűjtésre és következetes hatásmérésre van szükség.
Ezért a szakemberek indokoltnak tartják, hogy az egészségpolitika a következő időszakban nagyobb hangsúlyt helyezzen az adatkutatások által feltárt kulcsfontosságú beavatkozási területekre. Emellett elengedhetetlen az egészségügyi adatok másodlagos felhasználásának bővítése, az iparági és akadémiai adatkutatási kapacitások bevonásával.
Az MSD szakmai partnereivel közösen jelenleg egy olyan online platform fejlesztésén dolgozik, amely új formában segítheti a legfontosabb krónikus betegségek hazai tendenciáinak megértését. A készülő epidemiológiai tudástár célja, hogy a jelenleg szétszórtan elérhető betegségadatokat egy átlátható, közérthető és interaktív felületen tegye hozzáférhetővé a szakemberek és a döntéshozók számára.