A mesterséges intelligencia (AI) fejlesztések az egészségügyben a működési hatékonyság javítására, az adminisztráció csökkentésére és a diagnosztika támogatására fókuszálnak – mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányításért felelős helyettes államtitkára a hatodik Digital Health Summiton.

Beszélt arról, hogy a napokban részt vett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által szervezett konferencián, ahol az volt a fókuszban, hogy a mesterséges intelligencia használata mit hozhat a terápiás gyakorlatban és milyen hatással lehet az egészségügyben dolgozó orvosok képességeire. A helyettes államtitkár szerint az orvosoknak egy Doktor House típusú képességre van szükségük a gyógyításhoz. Példaként említette, hogy egy kutatásban megvizsgálták, hogy hogyan alakult a gasztroenterológusok esetében egy polip felismerésének a képessége, ha AI-t használnak. 

Dr. Bidló Judit Egészségügy Szakmai Irányításáért Felelős Helyettes Államtitkár
Dr. Bidló Judit, az Egészségügy Szakmai Irányításáért Felelős Helyettes Államtitkár
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Kritikus gondolkodásra van szüksége továbbra azoknak az orvosoknak, akik  mesterséges intelligenciát is igénybe veszik a munkájuk során, mert az AI-használattal nem biztos, hogy megmaradnak azok a skillek, képességek, amelyek alapján kritikus döntést tudnak hozni bizonyos területeken. 

Magyarországon nagyon sok AI-fejlesztés van az egészségügyben. Ezek különböző fázisokban vannak, példaként említette, a diagnosztikai fejlesztéseket az idegtudomány területén, és az Országos Mentőszolgálatnál történt fejlesztéseket is. Azt is megjegyezte, hogy a mentőkben lesz olyan EKG, ami az adatokat azonnal továbbítja egy kardiológiai központba, valamint a mentők kiegészülnek egy olyan képátviteli rendszerrel is, ami a sztrókon átesett betegek ellátását támogatja. 

Európa előtt járunk a digitális egészségügyben

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) és a digitális Egészségablakkal olyat hozott létre Magyarország, amit külföldiről az egészügyi szakértők tanulmányozni járnak hozzánk, mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a konferencián.

A digitális egészségügyi tér egyrészt azért jöhetett létre, mert hazánkban egy egységes állami egészségbiztosítási rendszer van, másrészt pedig igény volt erre a lakosság részéről. Az időpontfoglalási rendszer digitalizálása azért fontos, mert az emberek sokszor azt érzik, hogy nehéz bejutni az orvoshoz, ezért a szervezettségen kellett javítani. Magyarországon Rétvári Bence szerint a 100 ezer lakosra jutó orvosok száma nem sokkal kevesebb, mint az uniós átlag. Hozzátette: 15 év alatt 9 ezerrel nőtt a működési engedéllyel rendelkező orvosok száma.

Rétvári Bence
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A digitális térben jobban eloszlik a szakrendelők leterhelése, mert a lakosság egyharmada hajlandó akár 40 kilométert is utazni, csak minél hamarabb jusson ellátáshoz. 

Említett néhány adatot a digitális egészségügyi térből: 

  • Az EgészségAblak applikációt már 4,4 millió ember letöltötte;
  • Havonta a leletekből 17 milliót töltenek le;
  • Havonta 19 millió e-recept kerül a felhőbe;
  • Havonta 1,8 millió e-beutalót állítanak ki az orvosok;
  • Naponta 3100 időpontot foglal a lakosság;
  • Elérhető időpontok száma kétmillió;
  • Elérhető szakrendelők száma, ahol időpontot lehet foglalni 169;

Úgy fogalmazott az államtitkár, hogy az látszik, hogy a lakosság egy része nem szokott át az EgészségAblak applikációba, hiszen kétmillió időpontból naponta csupán 3100 időpontot foglalnak le.

Egyre több az 50 év alatti daganatos beteg

Egy komplex személyre szabott longevity programot dolgozott ki a CMC Déli Klinika, amivel a pácienseknek lehetősége van arra, hogy ha változtatnak az életmódjukon, akkor tovább élhetnek egészségben. Ami azért is fontos, mert Magyarországon a nők 65 évet, a férfiak pedig 63 évet élnek egészségesen, mondta Balázs Anna, a klinika orvosigazgatója. Az életük 23-25 százalékát rossz életminőségben éli meg a magyarok többsége. 

Kapcsolódó

A krónikus betegségek a teljes betegségterhelés kétharmadáért felelősek, egy európai statisztika szerint a 65 év felettiek 32 százaléka legalább 2-3 krónikus betegséggel él együtt, és 20 százalékuk 4-5 krónikus betegséggel küzd. Az látszik, hogy 55 év felett az emberek 60 százaléka két-három krónikus betegséggel él együtt. Ez az állapot pedig jelentős életminőség romlást okoz.

A longevity programmal nem csak gps-t kaphatnak a páciensek, hanem a kockázatok csökkentéséhez egy visszapillantó tükröt is adnak a kezükbe.

Kiemelte az orvosigazgató, hogy a genetikai tényezők 25 százalékban, az életmódbeli tényezők pedig 75 százalékban határozzák meg az életünket. A szerveink, vagy sejtjeink öregedését, az immunfunkciónk, a stressz, az anyagcserezavar, a túlsúly, és a mozgásszegény életmód is jelentősen befolyásolja. 

Példaként említette, hogy 1970 és 2020 között a lakosság testtömegindexe (BMI) jelentősen megugrott, a nők esetében a túlsúlyosok aránya az elmúlt 30 évben megháromszorozódott, a férfiaknál pedig megötszöröződött, emelte ki Balázs Anna. A nők 55 százaléka, a férfiak 73 százaléka Magyarországon is túlsúllyal él és elhízással küzd. 

dr. Balázs Anna
Balázs Anna
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Rengeteget spórolhatnának az egészségügyi ellátórendszerek

Az Egyesült Államokban 700 ezer páciens bevonásával készítettek egy kutatást, 40-99 év közöttiek között. A tanulmány azt állapította meg, ha 40 éves korban elkezdjük az életmódváltást, akkor több mint 20-24 jó minőségben eltöltött életévet nyerhetünk, ha pedig 60 éves korban, akkor is több mint 16-18 jó minőségben eltöltött életévet kaphatunk.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már egyre fiatalabb korban alakulnak ki daganatos betegségek, ezek többsége döntően anyagcsere eredetű rosszindulatú elváltozás.

Drámai adatokat osztott meg az orvosigazgató, eszerint az 50 év alattiak között az elmúlt 30 évben 80 százalékkal nőtt a daganatos betegek aránya.

Míg korábban az 1960-as évek előtt születettek esetében minden harmadik embernél alakult ki daganatos betegség, az 1960-a évek után születetteknél pedig már minden második embernél kialakulhat rosszindulatú elváltozás.

Egy svájci kutatás szerint, a biomarkert érintő öregedésgátló beavatkozások egy 40 év alatti lakosnál 130 ezer frank megtakarítást jelentett, ami körülbelül 56 millió forintnak felel meg. Az életminőség javulása, a munkaképesség megtartása szempontjából pedig 6,7 millió svájci frankot, vagyis 2,8 milliárd forintot spórolt a svájci egészségügy.