Az elmúlt évek munkaerőpiaci változásai és a gazdasági környezet kihívásai mellett egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy miként ítéli meg a társadalom a különböző szakmákat. Egy friss kutatás adatai szerint Magyarországon a leginkább alulfizetett szakmák között vannak az ápolók, a pedagógusok és a rendőrök is. 

A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál közel egy évtizede dolgozik azon, hogy az álláshirdetések átláthatóságával – különösen a fizetési sávok kötelező feltüntetésével – kiszámíthatóbbá és tisztességesebbé tegye a munkaerőpiacot. 

Alulfizetett hősök

A kutatás eredményeiből egyértelműen kirajzolódik a társadalmi elismerés és a jövedelem közötti szakadék. Az  ápolók helyzete a leginkább aggasztó: a magyarok 77 százaléka szerint méltatlanul kevés fizetést kapnak egy rendkívül fontos, társadalmilag nélkülözhetetlen munkáért. Hasonló a helyzet a tanárok és a rendőrök kapcsán is, akik szintén nagy társadalmi hasznossággal bírnak, de fizetésük a válaszadók több mint 60 százaléka szerint rendkívül alacsony.

Az orvosok a válaszadók fele szerint megfelelő fizetést kap, a megkérdezettek harmada szerint pedig még mindig alul vannak fizetve. A gazdálkodók helyzetét 27 százalék tartja kielégítőnek, ugyanakkor 45 százalék szerint a munkájuk nincs megfelelően honorálva.

Kapcsolódó

De nézzük meg a béreket az egészségügyben, ami sávos rendszerű mind az orvosok, mind pedig az ápolók esetében, A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint jellemzően nettó egymillió forint átlagbért kapnak az orvosok. A fiatal kollégák a pályájuk első öt évében nettó 450-570 ezer forintot keresnek. A hétvégi és éjszakai ügyeleti munkáért orvosok órabére nettó 3 és 6 ezer forint között van.

Az  ápolói bértábla is sávos: egy pályakezdő ápoló 2025-ben bruttó 300-400 ezer forintot kereshet, míg egy 20 éves tapasztalattal rendelkező szakképzett ápoló bére 500-600 ezer forint lehet pótlékokkal együtt. Egy főnővér vagy magasabb képesítésű szakdolgozó pedig bruttó 800-900 ezer forintot keres.

A válaszadók a pedagógus béreket is alacsony tartják. A pedagógus I. fokozatban bruttó 651 ezer forintnál kezdődhet a tanárok bére. Pedagógus II. fokozatban bruttó 660 ezer forint a legkisebb bér, a mesterpedagógusok bére 716 ezer forinttól indul, egy kutatótanár bére pedig 2025-ben 840 ezer forintnál kezdődik. A gyakornok tanárok bére pedig bruttó 640 ezer forint a bértábla szerint, ennek a nettó összege 426 ezer forint. 

A társadalom ezekre a fizetésekre ugrik

Óriási ellentmondás, hogy a társadalom leginkább túlfizetettnek a politikusokat, influenszereket és sportolókat tartja – szakmák, melyek társadalmi fontossága vagy megítélése érezhetően alacsonyabb az anyagi elismerésükhöz képest. 

Legutóbb július elején emelkedett több kormánytag fizetése, erről a HVG írt. Eddig a miniszterek havi bruttó 3,53 milliót kerestek, ami most 350 ezerrel nő júliustól, míg az államtitkárok bére 250 ezer forinttal emelkedik. Általában tehát a miniszterek és az államtitkárok is egyaránt szűk 10 százalékos bérfejlesztést kaptak. Orbán Viktor miniszterelnök fizetése például meghaladja a 7,2 millió forintot is. 

A No Fluff Jobs kutatása szerint ezek a rendkívül magas fizetések komoly társadalmi ellenérzéseket keltenek: sokak szemében ezek a szakmák nem nyújtanak arányos társadalmi értéket a kereset mértékéhez képest. A politikusok iránti egy nagy fokú bizalmatlanság, az influenszerek megítélésében pedig az alacsony társadalmi hasznosság érzete jelenik meg.

Jön a bértranszparencia

Hamarosan életbe lép az az uniós rendelet, ami a bértranszparenciáról szól. Ez a jogszabály előírja, hogy a munkáltatóknak átláthatóvá kell tenniük a bérezési rendszereiket. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek egyértelműen kommunikálniuk kell a bérsávokat, a fizetési struktúrákat és az előléptetéshez szükséges szempontokat. Egy friss felmérés szerint a vállalatok mindössze 19 százaléka érzi magát felkészültnek a rendelet követelményeire, míg 58 százalékuk jelenleg is dolgozik az előírásoknak való megfelelésen, erről itt írtunk bővebben.

Az érzelmek tükrében

A felmérésből kiderül, hogy az egészségügyben és oktatásban dolgozók vagyis az orvosok, az ápolók, és a tanárok élvezik a társadalom legnagyobb szimpátiáját, az emberek kétharmada pozitívan áll hozzájuk, elismerve szakmai elhivatottságukat.

Ezzel szemben a politikusok és influenszerek körében inkább negatív érzelmek dominálnak, ezek a szakmák szociálisan megosztóak.

Az újságíró szakma megítélése erősen megosztott: a válaszadók negyede tartja „nagyon fontosnak”, ugyanakkor 32 százalék szerint „fontos is, meg nem is”, a megkérdezettek közel tizede pedig negatívan nyilatkozik a médiáról. 

Érdekes társadalmi változást mutat, hogy a hagyományosan férfiasként számon tartott szakmák – mint a rendőr vagy gazdálkodó – mellett megjelent egyfajta semleges megítélés is, különösen az IT és politikai területeken. Ugyanakkor az ápoló és a pedagógus továbbra is erősen nőies szakmának számítanak, a könyvelő (38 százalék) is ezek között szerepel szerepel. Az influenszer szakmát pedig a többség a „semleges” szakmák közé sorolta, ami a szakma újszerűségéből is fakadhat.

A kutatásról

A kutatás a No Fluff Jobs megrendelésére készült, CAWI módszerrel végzett online kérdőíves kutatás alapján, amit a 21 Kutatóközpont bonyolított le 2025. április 1–14. között. A kutatás egy ezer fős, 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív magyar lakosságra reprezentatív mintán történt.