Ugrásszerűen megnőtt az elmúlt hetekben a pollenallergiás panaszokra való keresés a Semmelweis HELP, ingyenes tünetellenőrző alkalmazásban. Míg február elején leginkább a felsőlégúti betegségek tüneteit gépelték be a felhasználók, addig most legtöbben az orrfolyás, a szem-orr-torokviszketés okait keresik az alkalmazásban – közölte a Semmelweis Egyetem.

Tízszer annyian kerestek rá az elmúlt héten a pollenallergia tüneteire a Semmelweis HELP applikációban, mint korábban. Az allergiás nátha, vagy ismertebb nevén a szénanátha lényegében bármely életkorban előfordulhat. Gyakori, az orrnyálkahártya gyulladásával járó megbetegedés, tünetei lényegében megegyeznek a náthával, de különböző allergének váltják ki, nem pedig vírusfertőzés – mondta Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Orrfolyástól a kötőhártya-gyulladásig

A szakember hozzátette: ilyenkor a vizes orrfolyás, a tüsszögés, az orrdugulás, a szájpadviszketés, és az alvászavar okoz panaszokat.

A pollenallergia másik gyakori kórjelzője az allergiás kötőhártya-gyulladás, melynek során szemhéjviszketés, szemhéjduzzanat, könnyezés keseríti meg a betegek mindennapjait. A legsúlyosabb panaszokat az allergiás asztma okozza, nehézlégzéssel, köhögéssel, sípolással vagy akár fulladással is járhat.

Kapcsolódó

A terápia alapja az allergén kerülése. Az allergia elleni (antihisztamin tartalmú) gyógyszerek egy része vény nélkül kapható, azonban célszerűbb és biztonságosabb, ha orvos építi fel ennek a kellemetlen betegségnek a kezelését – mondta a tanszékvezető.

Az antihisztamin csökkentheti a viszketést, orrfolyást, tüsszögést, az orrduguláson azonban kevésbé segít. Helyileg alkalmazott szteroidok közepesen súlyos esetekben segítenek. Tüneti kezelésként a sósvizes-orrspray, szemcsepp használata jöhet szóba, de segíthet a gyakori hajmosás is.
Allergiaszezonban igyekezzünk inkább csak hajnalban vagy késő este szellőztetni, hogy minél kevesebb pollen jusson be a lakásba. Ajánlatos a gyakori ágyneműcsere, hajmosás és legalább ilyenkor tegyük félre a cigarettát, mert a dohányzás felerősítheti az allergiás reakciókat – ajánlja a szakorvos.

Torzsa Péter elmondta azt is, hogy három nagy pollenszezon van: az első a tavaszi (fa) pollenszezon, amely februártól májusig tart. A késő tavaszi és kora nyári időszak a leghosszabb, április környékén kezdődik és július közepén ér véget, amikor a gabona-, a fű- és a csalánfélék, útifüvek okoznak allergiás tüneteket. Végül a nyár végén indul be az úgynevezett gyomszezon, ami október végéig keseríti meg az erre érzékenyek mindennapjait. Ebben az időszakban a legtöbb panaszt a parlagfű, a fekete üröm, a libatopfélék és a disznóparéjfélék okozzák.

Az enyhe idő hatására az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt a korai allergén növények virágporának koncentrációja, így egyre több pollenallergiásnál jelentkezhetnek allergiás tünetek – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.  Egy 2023-as felmérés szerint a magyarok 49 százaléka saját bevallása szerint allergiás valamire, és a lakosság 11 százaléka kifejezetten virágporokra – tehát pollenekre – érzékeny.

2050-re tovább nőhet az allergiások száma

Statisztikai adatok szerint Magyarországon a pollenallergia népegészségügyi jelentőségű probléma: gyermekkorban kezdődhet, serdülőkorban gyakoribbá válhat, és a felnőtt lakosság jelentős részét érinti. A 6–7 évesek körében a tünetek előfordulása megközelíti a 13 százalékot, míg a 13–14 éves serdülőknél ez az arány már 17 százalék körüli. Egy országos, reprezentatív hazai felmérés szerint a 15–59 éves korosztály mintegy 30 százaléka számolt be pollenallergiáról. De a hatvan év felettiek között is vannak szénanáthások.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) előrejelzése alapján, ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re minden második ember allergiás náthától szenvedhet majd.

Évről évre egyre többen szenvednek pollenallergiában Magyarországon. Egyrészt az éghajlatváltozás hatására meghosszabbodott a pollenszezon, és sok allergén növény korábban kezd virágozni, valamint tovább tart a szezon. Másrészt a környezeti tényezők – mint a  légszennyezettség vagy az életmódbeli változások – azt eredményezik, hogy az immunrendszer érzékenyebben reagál bizonyos anyagokra.