Májusban, a jövő évi költségvetés összeállításakor újra megvizsgálhatja a Pénzügyminisztérium a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentését - írta a portál, miután Varga Mihály pénzügyminiszter válaszolt a lapnak hétfői sajtótájékoztatóján. A tárca első körben egy olyan javaslatot nyújtott be a parlamenthez, amelynek értelmében a 20 ezer forint feletti utalások esetén egységesen 800 forint éves díjat vetettek volna ki a számlatulajdonosokra, függetlenül a tranzakciók számától.

Ezt a javaslatot azonban megfúrta a parlament gazdasági bizottsága - amelynek vezetője a kormánypárti Bánki Erik - arra hivatkozva, hogy kell a pénz a családvédelmi akciótervre. Így jelen állás szerint marad a hatályos szabályozás: minden, 20 ezer forintot meghaladó tranzakció esetén a 20 ezer forint feletti részre 0,3 százalékos illetéket vetnek ki, de maximum 6000 forintot. Bánki egy nyilatkozatban kijelentette, hogy nem került le végleg a napirendről a pénzügyi tárca javaslata, csak egy átmeneti időre, amíg kiderül, hogy az akciótervnek milyen költségvetési vonzata van.

Kapcsolódó

Kormányzati nyilatkozatok szerint évente 150 milliárd forintba kerülhet a családvédelmi akcióterv, míg lapunk számítása szerint a tranzakciós illeték eredetileg tervezett csökkentése csupán 5-10 milliárd forint kiesést okozna, miközben a túlzott készpénzhasználat költsége becslések szerint több száz milliárd forintos terhet ró a társadalomra évente.

Varga Mihály a sajtótájékoztatón egy másik érvet is felhozott a visszakozás mellett. Azért döntöttek végül az intézkedés leállítása mellett, mert az állampapírok után biztosított adókedvezmények is ekkoriban lépnek hatályba, és úgy ítélték meg, hogy egyelőre egy jelentős kedvezményt - az államkötvények adómentességét - tudnak biztosítani az érintettek számára a nyáron. Még nem tudja megmondani, esetleg 2020-tól vagy más időpontban mégis napirendre kerülhet az illeték átalakítása, ez majd a jövő évi költségvetés májusi összeállításakor derül ki - írta az mfor.hu.

- Vélemény
A lakossági állampapírok kamatadómentessége eléggé furcsa érv. A lakossági állampapírok kamatát az állam fizeti ki, ennek egy részét - 15 százalékát - szedi vissza, amikor kamatadót vet ki rá. Az állam azt is megtehetné, hogy ugyanilyen mértékben csökkenti az állampapírok kamatát, a befektetők nem járnának rosszabbul, és a költségvetési kiadások sem nőnének. Az intézkedés tulajdonképpen nem más, mint a lakossági állampapírok nettó kamatának a megemelése, amiből főleg a nagyobb megtakarítással rendelkező ügyfélkör profitál. Azok, akiknek nincs ilyen megtakarításuk, csak egyszerű bankszámla-használók, semmit sem nyernek az intézkedéssel.