Az OECD adatai szerint 2013-ban egy átlagos magyar foglalkoztatott 1883 órát töltött munkával. Ez annyi, mintha az év minden napján valamivel több mint 5 órát dolgoznánk, miközben egy szabadnapunk sem lenne. Nem meglepő módon ezzel a világ élmezőnyébe tartozunk, hiszen ennél csak Mexikóban, Koreában, Görögországban, Chilében, Oroszországban és Lengyelországban dolgoztak többet.

A lista másik végén olyan fejlett országokat találunk, mint Németország, Norvégia vagy Dánia, míg a mezőnyt vezető Hollandiában például 503 órával kell kevesebbet dolgozni, mint hazánkban. Hogy szemléltessük a dolgot, 8 órás munkanappal számolva ez a különbség majdnem 63 napot jelent, azaz több mint két hónapot, megint másképp nézve, mintha a megszokott módon dolgozna egész évben, de aztán október végétől már januárig egyszer sem kellene bemennie a munkahelyére.

Kattintson a nagyobb méretért!

Az OECD országainak átlaga egyébként 1770 munkaóra/év, pont annyi, amennyit a szlovákok dolgoznak és két órával kevesebb, mint amennyit a csehek. A régióból mégsem rájuk lehetünk a legirigyebbek, hanem a szlovénekre, akik 1547 órát dolgoznak egy évben - azaz több mint 300 órával kevesebbet, mint a magyarok.

Hogyan változott ez a kommunizmus bukása óta?

Árnyaltabb a kép, ha azt nézzük, hogy hogyan alakult a magyar adat a rendszerváltás óta. Eszerint bár világösszevetésben rosszul állunk, valójában folyamatosan javul a tendencia, hiszen utoljára 1993-ban dolgoztunk ilyen keveset - akkor a 2013-as adatnál 13 órával kevesebbet, 1870 órát. Igaz ez az 1989 óta eltel időszak mélypontja is, hiszen előtte és utána is több időt kellett a munkának áldozni. Így például a rendszerváltáskor még átlagosan 1985 órát dolgozott a magyar, de a mélypontot követő évben, 1994-ben is már 2001 óráról ír az OECD. Egy ideig beragadtunk a 2 ezer munkaóra körül, stabilan ez alá 2003-ben kerültünk. Az utána következő újabb fontos változás 2011 és 2012 között jött: amíg az előbbi évben 1975,9 órát kellett dolgozni, utóbbiban már "csak" 1888,5-öt.

Kattintson a nagyobb méretért!

Az abszolúte csúcsot egyébként Dél-Korea tartja, ahol 1983-ban és 1986-ban is 2911 órát (!) dolgoztak, ez csökkent mostanra 2163-ra. Világszerte jellemző egyébként a munkaórát számának csökkenése, a legjobb helyzetben lévő Hollandok például 1970-ben még 1800 óra felett dolgoztak, ami 2013-ban 1380-ra ment le. Sokat mondó persze, hogy ők már 45 éve is kevesebbet dolgoztak, mint a magyarok manapság.

És hogy ez mire elég?

Az OECD egy másik statisztikája szerint nem sokra elég ez a sok munka. Az Index által a minap közzétett adatok szerint ugyanis Magyarországon a megkérdezettek 30,6 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban előfordult vele, hogy nem volt elég pénze ételt venni saját magának vagy a családjának.

Ezzel a globális lista ötödik helyére került hazánk, így csak Indonézia, Törökország, Mexikó és Dél-Afrika végzett előttünk. Ez utóbbi ország vezeti egyébként az összetett rangsort, mivel a megkérdezettek közel fele, egészen pontosan 48,6 százaléka mondta azt, hogy nincs pénze ételre.

A régióban sem túl jó érzés körülnézni, mivel a Magyarországon kívül legrosszabb eredményt térségünkből Szlovákia produkálta, a lakosság 14,7 százaléka válaszolt igennel a kérdésre.

A legjobb egyébként Japánban a helyzet, ahol mindössze 4,5 százalék mondta, hogy előfordul, hogy nem tud ételt vásárolni a hónap végén, ugyanez az arány Németországban 4,6, Ausztriában 4,8 százalék volt.