Magyarország és Lengyelország is szigorítja a nem uniós országokból érkező munkavállalók foglalkoztatását.
A két ország hasonló dilemmával néz szembe: míg a közvélemény támogatja a szigorítást, addig a vállalatok egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzdenek.
- Lengyelországban például tavaly 22 százalékkal csökkent a nem uniós állampolgárok számára kiadott munkavállalási engedélyek száma.
- Magyarországon pedig június elején a Tisza-kormányzat benyújtotta a vendégmunkások vízumkérelmeinek blokkolását célzó kormányzati döntést. Ezt a döntést a vendégmunkások beáramlásának szabályozása felé tett első lépésnek nevezte a Reuters.
A hírportál felidézte a felméréseket, amelyek szerint mindkét országban jelentős társadalmi támogatottsága van a szigorításnak. Felmérések alapján Lengyelországban a válaszadók mintegy kétharmada szeretne kevesebb bevándorlót, aki Európán kívülről érkezik.
A magyar társadalomban tartósan magas a bevándorlókkal szembeni elutasítás: a megkérdezettek 47 százaléka egyetlen, szegényebb országból érkező bevándorlót sem engedett volna be, további 40 százalék pedig csak keveseket fogadna.
A szakértők szerint azonban mindkét országot súlyos demográfiai kihívások fenyegetik. A lakosság elöregedése gyorsabb ütemű, mint a nyugat-európai országokban.
A Lengyel Gazdasági Intézet korábbi előrejelzése szerint 2035-re akár 2,1 millió munkavállaló is hiányozhat a lengyel munkaerőpiacról.
Az idén megjelent tanulmányt idézve pedig a nem uniós munkavállalók tavaly már a lengyel GDP több mint 10 százalékához járultak hozzá.
Eközben Magyarországon a Master Good ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a szigorítás miatt a vállalat 350 milliárd forintos fejlesztési programja meghiúsulhat. Sőt, a magyarországi termelés visszafogása is szóba jöhet, mivel a hazai munkaerőpiacon már nincs elegendő betanított fizikai dolgozó. A vállalat jelenleg mintegy 580 Fülöp-szigeteki dolgozót foglalkoztat.
A Reuters szerint komoly kihívás lesz a két országnak összehangolni a társadalmi nyomást azzal, ami a legjobb lenne a gazdaságnak.
