BUX 142818.56 0,14 %
OTP 46100 -0,69 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A GKI szerint nem az akkumulátorgyárak jelentik a kiutat

A magyar gazdaság hosszú távú növekedését nem az újraiparosítás, hanem az oktatás, az egészségügy és a tudásintenzív szolgáltatások fejlesztése alapozhatja meg – erre a következtetésre jutott friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

2026. július 10. péntek, 06:33

Fotó: Getty Images / John Moore
BUDAPEST, HUNGARY - MAY 14: A student conducts research at the Budapest site of Central European University (CEU Budapest) on May 14, 2026 in Budapest, Hungary. The non-profit private university moved its main campus to Vienna in 2019 after being forced out by the government of then-Prime Minister Viktor Orban, which passed a higher education law targeting the university and its founder, billionaire philanthropist George Soros. Hungary is entering a new political era after the defeat of Viktor Orban, the architect of a self-described "illiberal democracy" who led the country for 16 years. Peter Magyar, leader of Hungary's center-right Tisza Party, was sworn in as the new prime minister on May 9, 2026. (Photo by John Moore/Getty Images)
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A GKI elemzése szerint a szolgáltató szektor volt a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban bővülő területe az elmúlt másfél évtizedben: teljesítménye 2010 és 2026 között mintegy 60 százalékkal nőtt, miközben a gazdaság többi ágazata átlagosan 20 százalékos növekedést ért el.

A piaci szolgáltatások közül a legnagyobb bővülést az alábbi területek mutatták:

  • az infokommunikáció teljesítménye 156 százalékkal emelkedett;
  • az üzleti szolgáltatások, köztük a szolgáltató központok (SSC-k), 127 százalékkal bővültek a digitalizáció és a felhőalapú szolgáltatások terjedésével;
  • a turizmus teljesítménye 2010 óta 81 százalékkal nőtt, bár a pandémia utáni időszakban lassult a növekedése;
  • a kereskedelem volumene 2021-ig 75 százalékkal emelkedett, ezt követően azonban mindössze 5 százalékkal bővült.

Az MTI összefoglalója szerint az elemzés kitér arra is, hogy a kereskedelem lassulásában szerepet játszottak a kormányzati árkorlátozó intézkedések, a plázastop, valamint az erősödő külföldi verseny, különösen az olyan online webáruházak térnyerése, mint a Shein és a Temu.

Az egyéb piaci szolgáltatások – köztük a logisztika és a pénzügyi szolgáltatások – teljesítménye 35–50 százalék között emelkedett. A logisztikai ágazat növekedését az ellátási láncokat érintő külső sokkok, a pénzügyi szolgáltatásokét pedig a magas adóterhek fogták vissza.

Az állami finanszírozástól függő szolgáltatások közül jelentős növekedést értek el:

  • a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek, amelyek volumene 127 százalékkal nőtt;
  • a szórakoztatóipar, amely 131 százalékkal bővült, elsősorban az uniós és hazai támogatásoknak, valamint a sportberuházásoknak köszönhetően.

Ezzel szemben az oktatási szolgáltatások teljesítménye a vizsgált időszakban gyakorlatilag stagnált, mindössze 1 százalékkal emelkedett. A GKI ezt a népességcsökkenéssel, az alacsony költségvetési finanszírozással és az uniós források visszaesésével magyarázza.

Az egészségügyi szolgáltatások volumene ugyanakkor 40 százalékkal nőtt, amihez a magánegészségügy térnyerése és az egészségügyi béremelések is hozzájárultak. A közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás teljesítménye 16 év alatt 10 százalékkal, az egyéb szolgáltatásoké pedig 30 százalékkal bővült.

A GKI szerint ezek a folyamatok rámutatnak a hazai szolgáltató szektor legfontosabb szerkezeti kihívására is. Míg a technológiaintenzív szolgáltatások a digitalizáció és a méretgazdaságosság révén jól skálázhatók, addig a közszolgáltatások – különösen az oktatás és az egészségügy – bővülését egyre inkább a kedvezőtlen demográfiai folyamatok korlátozzák.

A csökkenő népesség miatt a közszolgáltatások mennyiségi bővülése korlátozott, ezért a hosszú távú gazdasági növekedés elsősorban az oktatás és az egészségügy minőségének, valamint hatékonyságának javításával érhető el – állapítja meg az elemzés.

A GKI szerint a hosszú távú gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata a szűkülő demográfiai bázis mellett a „humántőke” maximalizálása. Enélkül a tudásintenzív piaci szolgáltatások növekedési potenciálja is korlátokba ütközhet.

Ez is érdekelhet