BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 -0,63 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Promo logo

Töltse le az Economx appot!

Erre már nincs szükség, ha külföldre utazunk

A külföldre utazó turisták száma tavaly öt éves csúcsot döntött, idén pedig a növekedés folytatódik, ami az utazási szezon előtt reflektorfénybe állítja a magyarok külföldi fizetési szokásait. A Mastercard kutatása szerint a digitalizáció itt is hódít: a többség valamilyen digitális megoldással fizet a külföldön (vagy külföldről) igénybe vett termékekért és szolgáltatásokért.

2026. június 29. hétfő, 22:00

Fotó: Getty Images / Karl Tapales
A businessman is buying online using his mobile phone and credit card
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A koronavírus-járvány óta évről évre nő a külföldre utazó magyar turisták száma – tavaly a statisztikai hivatal már több mint 23 millió ilyen kiutazást regisztrált, ami megközelíti a 2019-es korábbi csúcsot –, és közülük egyre többen fizetnek külhonban is digitálisan – ez derül ki a Mastercard legutóbbi Usage & Attitude 2025-ös kutatásának eredményeiből.

A fizetési megoldásokkal kapcsolatban a kártyahasználatot és attitűdöket vizsgáló felmérés adatai szerint a magyarok körében külföldön messze a legelterjedtebb fizetési mód a bankkártya: a kártyával rendelkezők 92 százaléka magával viszi a fizikai vagy mobiltárcába regisztrált bankkártyát ha útnak indul, 76 százalékuk pedig ténylegesen használja is a külföldi számlák kiegyenlítésére.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a magyar válaszadók utazási kedve töretlen: a külföldi utazások száma tavaly elérte, sőt túl is lépte a covid előtti szintet. Idén pedig az eddigi adatok szerint folytatódik a növekedés, és a Mastercard várakozásai szerint ezzel együtt a külföldi fizetések digitalizációja is folyamatos lesz.

A felmérésben külön vizsgálták a fintech-megoldásokat használók szokásait. Mint kiderült, minden ötödik magyar már birtokol valamilyen fintech-kártyát; a 61 százalékuk utazott külföldre – ami érzékelhetően magasabb még a prémium felhasználók körében mért 57 százalékos aránynál is –, és a fintech fizetési technológiák használóinak legnagyobb csoportját a rendszeresen, akár külföldről is online vásárlók (32 százalék) mellett éppen a gyakran külföldre utazók (30 százalék) adják.

„Kutatásunk legfontosabb tapasztalata, hogy a készpénzhasználat csökkenése a külföldi utazások során hasonlóan látványos, mint idehaza. Az utazásokat a digitális fizetési megoldások teszik igazán komfortossá, hiszen ma már a közösségi közlekedéstől a magánszállásokig szinte mindenütt lehet elektronikusan is fizetni. A magyarokra jellemző költségtudatosság ebben is megmutatkozik, hiszen a kártyás vagy mobiltárcás fizetések nemcsak a kényelmesebb opciót jelentik, hanem sokszor a költségük is kedvezőbb lehet a készpénznél. Ezért a külföldi utak kapcsán a digitális fizetés további térnyerésére számítunk”

– mondta Márkus Gergely, a Mastercard country managere.

Mire használjuk?

Azok közül, akiknek az útipoggyászából nem hiányozhat a kártya – akár egy hagyományos pénzintézet, akár valamelyik fintech-szolgáltató logójával –, a legtöbben elősorban fizetésre használják, készpénzt jóval kevesebben vesznek fel külföldön kártyával. Ennek elsődleges oka, hogy a magyarok fő célpontjainak számító országokban – a KSH szerint mindenekelőtt Ausztria, Olaszország, Spanyolország – döntő többségben a széles körű kártyaelfogadás miatt már kisebb mértékben van szükség készpénzre. Ezen kívül a kártyás fizetés költsége kedvezőbb lehet, mint a külföldi pénzfelvételé.

A kutatási eredmények szerint a szállásköltségeket a külföldre utazó magyarok 53 százaléka egyenlíti ki kártyával (ami 10 év alatt 20 százalékpontos növekedést jelent, a korábbi 31 százalékról), az egyéb utazási költségeket pedig 60 százalékuk (ez óriási növekedés a 2015-ös állapothoz képest, amikor ez csak az utazók 32 százalékára volt igaz).

Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet