Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Az aszályok gyakoribbá válása, a növekvő termelési kockázatok, valamint a kedvezőtlen demográfiai és piaci folyamatok jelentős szerkezeti átalakulást idézhetnek elő a magyar agráriumban” − hangsúlyozta a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének 35 éves jubileumi rendezvényén tartott előadásában Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóságának vezetője.
Az idei évben már májusig 31 ezer hektár búzaterületre jelentettek be aszálykárt, ez a szám pedig azóta 261 ezer hektárra emelkedett.
A kárbejelentések alapján különösen Magyarország déli és keleti térségei számítanak veszélyeztetettnek, amelyek egyben az ország legjobb termőterületei közé tartoznak.
Az Agroinform beszámolója szerint Potori Norbert rámutatott arra is, hogy a búza és a kukorica termésátlagai hosszú időn keresztül növekvő pályán mozogtak, azonban a kilencvenes évek közepétől ez a tendencia megtorpant. Különösen a kukoricatermesztés esetében vált egyértelművé, hogy a technológiai és genetikai fejlődés önmagában már nem képes ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait.
A nemzetközi modellek szerint a század végére a Kárpát-medencében a búzatermés 12–25 százalékkal csökkenhet, míg a kukoricatermesztésben akár 40 százalékos visszaesés is bekövetkezhet. Utóbbi súlypontja fokozatosan északabbra tolódik, amit jól mutat, hogy Lengyelország néhány év alatt az Európai Unió második legnagyobb kukoricatermelőjévé vált.
Magyarország már az idei év első három hónapjában mintegy 230 ezer tonna kukoricát importált, döntően Lengyelországból. A szakember szerint ez az állattenyésztés jövőjét illetően is komoly kérdéseket vet fel, hiszen a takarmányellátás egyre nagyobb kihívást jelenthet.
Az öntözés lehetőségeivel kapcsolatban Potori Norbert úgy fogalmazott, hogy Magyarországon legfeljebb 350 ezer hektáron valósítható meg fenntartható módon az öntözés. A szakember egyértelművé tette, hogy az öntözés önmagában nem jelenthet általános megoldást a klímaváltozás okozta problémákra.
A klímaváltozás mellett a demográfiai folyamatok is jelentősen befolyásolják az agrárium jövőjét. A népességcsökkenés, az elöregedés és a gazdaságvezetők kedvezőtlen korösszetétele miatt Potori Norbert arra számít, hogy a hazai gazdaságok mintegy 40 százaléka viszonylag gyorsan kieshet a termelésből.
A szakember hangsúlyozta: a jövőben felértékelődik az adatvezérelt gazdálkodás, a digitalizáció és a technológiai alkalmazkodás szerepe. A termelési adatok gyűjtése és feldolgozása nemcsak a hatékonyság növelése, hanem a piaci és fenntarthatósági elvárások teljesítése szempontjából is kulcsfontosságúvá válik.
A piaci környezet sem kedvez a gazdálkodóknak. Az agrárportál összefoglalója szerint a nemzetközi kereskedelem lassulása, a magas készletszintek, a háborús konfliktusok és az erősödő valuták egyaránt nehezítik a termények értékesítését, ami tovább fokozza a mezőgazdasági termelők előtt álló kihívásokat.