Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén megjelent a Microsoft öt európai kötelezettségvállalásának egyéves mérlege. Hogyan értékeli az eredményeket? Mik voltak a legfontosabb mérföldkövek?
Az elkötelezettség és a bizalom jegyében egy évvel ezelőtt öt területre fókuszáló kötelezettségvállalást fogalmaztunk meg Európa számára, és mind az öt vállalás tekintetében kézzelfogható eredményeket értünk el: egy széles AI- és felhőökoszisztéma kiépítése, Európa digitális ellenálló-képességének fenntartása a geopolitikai volatilitás közepette is, az európai adatok védelme, Európa kiberbiztonságának védelme, valamint Európa gazdasági versenyképességének erősítése, beleértve a nyílt forráskódot is.
Az infrastruktúra oldalán eredetileg azt jeleztük, hogy 40 százalékkal bővítjük az európai adatközpont-kapacitásunkat, 16 európai országban terjeszkedünk, és 2027-re több mint 200 adatközpontot érünk el a kontinensen. Azóta több milliárd eurós új beruházást jelentettünk be Portugáliában, Norvégiában és az Egyesült Királyságban, kiegészítve a Dániában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Svédországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Svájcban. Ezeken felül pedig új felhőrégiókat indítottunk Ausztriában, Dániában és Belgiumban is.
A bizalom szempontjából talán a legfontosabb mérföldkő, hogy a Digital Resilience Commitment kötelezettségvállalásunkat jogilag kötelező erejűvé tettük az európai nemzeti kormányokkal és az Európai Bizottsággal kötött szerződésekben, beleértve azt a vállalást is, hogy bíróságon, haladéktalanul és határozottan megtámadjuk bármely kormány bármely olyan rendelkezését, amely az európai felhőműveletek felfüggesztésére vagy leállítására irányul.
Fontos még megemlíteni, hogy befejeztük az EU Data Boundary projektet, amely lehetővé teszi, hogy az európai ügyféladatokat az EU-n belül tárolják és dolgozzák fel,majd ezt kiterjesztettük az AI-alapú produktivitási szolgáltatásokra is, így a Copilothoz hasonló eszközök ügyféladat-feldolgozása szintén Európán belül zajlik. Kiberbiztonsági téren pedig elindítottuk az Európai Biztonsági Programot (ESP), amely díjmentesen elérhető a kormányok számára, és 27 európai országban él.
Mit jelent mindez a gyakorlatban egy magyar vállalat vagy egy állami intézmény szemszögéből? Milyen kézzelfogható előnye származik a hazai ügyfeleknek ebből a programból?
A legfontosabb gyakorlati üzenet az, hogy Európának úgy kell tudnia globális technológiát használni nagy léptékben, hogy az európai szabályok szerint, az ügyfél ellenőrzése alatt, biztonságosan és folyamatosan elérhető maradjon. Egy magyar ügyfél számára ez azt jelenti, hogy a felhő- és AI-képességekhez egyre közelebbről, európai régiókból fér hozzá, globális technológiát kap európai feltételek mellett. Olyan felhőalapú és AI-alapú megoldásokat vehet igénybe, amelyek szigorúbb szabályozási követelményeknek felelnek meg, nagyobb ellenőrzést biztosítanak az adatok és a működés felett.
Az adatkontroll terén az elmúlt évben egy teljes szuverénfelhő-portfóliót építettünk fel, amely a nyilvános felhőt, a privát felhőt és a nemzeti partnermegoldásokat is lefedi, így az ügyfelek megválaszthatják, hogy a jogi, működési és kockázati követelményeikhez melyik kontrollszint illik a leginkább. Ez a portfólió az infrastruktúrától a produktivitáson át az AI-munkaterhelésekig terjed, felhőben, hibrid vagy teljesen lokális telepítésben egyaránt.
Az állami intézmények szempontjából különösen lényeges két dolog. Egyrészt bevezettük a Data Guardian megoldást, amely biztosítja, hogy a Microsoft mérnökeinek minden olyan távoli hozzáférését, amely az Európában tárolt és feldolgozott ügyféladatokhoz kapcsolódik, Európában tartózkodó személyzet hagyja jóvá és felügyelje. Másrészt a Microsoft európai tevékenységét mostantól egy kizárólag európai állampolgárokból álló igazgatótanács felügyeli. A magyar kontextusban az is kézzelfogható előny, hogy a magyar nyelv egyre magasabb szintű támogatottsága segíti a hazai terjedést – ennek részeként legalább 10 milliárd magyar szót és szókapcsolatot felhasználó adatkészlettel tréningeljük az AI-rendszereinket, amelyet a hazai fejlesztői ökoszisztéma számára is elérhetővé teszünk.
A technológiai szuverenitás fogalma az elmúlt években jelentősen átalakult. Ma már nemcsak az a kérdés, hogy „hol vannak az adatok”, hanem az is, hogy a kritikus szolgáltatások egy geopolitikai nyomás alatt is működőképesek maradnak-e. Hogyan tudja a Microsoft garantálni ezt az ellenállóképességet?
Pontosan így látjuk mi is. Sok ügyfél számára a digitális szuverenitás ma már többről szól, mint hogy hol tárolják az adatokat: az intézmények és vállalkozások azt is tudni akarják, hogy számíthatnak-e a kritikus digitális szolgáltatásokra, amikor a geopolitikai nyomás nő, és hogy alkalmazhatják-e a fejlett AI-képességeket anélkül, hogy elveszítenék felettük a kontrollt.
Erre több, egymást erősítő válaszunk van. A jogi garanciák mellett folytonossági intézkedéseket vállaltunk, köztük az európai felhőpartnerekkel kötött bővített együttműködéseket, amelyek extrém forgatókönyvek esetén is támogatják ügyfeleink működési folytonosságát. Ezt erősíti a Delos Clouddal kötött európai rezilienciapartnerség, amely válsághelyzetben is védi az üzletmenet folytonosságát Európában. Emellett a Capgeminivel és az Accenture-rel is mélyítettük az együttműködést a teljesen integrált, menedzselt szuverénfelhő-szolgáltatások érdekében.
A harmadik réteg pedig már a technológiában van: a Microsoft Sovereign Cloud legújabb frissítései új irányítási és működési kontrollokat adnak, erősítik a titkosítást, és megkönnyítik a teljesen ügyfél által kontrollált, fejlett AI-képességek használatát – beleértve azokat a megoldásokat is, ahol az AI-modellek korlátozott kapcsolat mellett, vagy akár teljesen offline környezetben, az ügyfél saját infrastruktúráján futnak: a magyarországi ügyfelek számára ez azt jelenti, hogy a kritikus digitális szolgáltatások még szélsőséges helyzetekben is működőképesek maradhatnak európai területen, európai felügyelet alatt.
A fejlett AI-képességek bevezetése már szinte minden vállalatnál napirenden van, ugyanakkor sokan attól tartanak, hogy elveszítik a kontrollt az adataik és a folyamataik felett. Hogyan oldható fel ez a dilemma?
Ezt a dilemmát a beépített kontrollal lehet feloldani mégpedig azzal, hogy a kontroll nem utólagos ráadás, hanem a rendszer alapja. A mi megközelítésünkben a cég birtokolja az adatait, mi pedig segítünk, hogy ez így is maradjon: a parancsokat, a bemeneteket és a válaszokat soha nem használjuk fel a modellek betanításához. Fontosnak tartom hozzátenni, hogy a kontroll nem mond ellent az innovációnak. A Microsoft Sovereign Cloudot éppen azért fejlesztettük tovább, hogy segítsen az ügyfeleknek megfelelni a kontrollal, rezilienciával és megfeleléssel kapcsolatos egyre növekvő európai elvárásoknak anélkül, hogy lassítaná az innovációt.
A folyamatok feletti kontroll pedig abból fakad, hogy az AI a meglévő vállalati szabályrendszeren belül működik. A Copilot örökli a Microsoft 365 jogosultságait, bizalmassági címkéit és adatmegőrzési szabályzatait, így a felhasználók kizárólag a számukra engedélyezett tartalmakat látják. Vagyis az AI bevezetése nem nyitja meg az adatokat – ugyanazok a hozzáférési szabályok érvényesek rá, mint amelyeket a szervezet eddig is alkalmazott.
Milyen konkrét, a mindennapokban is alkalmazható lépésekkel támogatja a Microsoft a felelős és biztonságos AI-használatot a magyar vállalatoknál?
Ennek az alapja egy stabil elvi keret. A felelős AI iránti elkötelezettségünk részeként hat alapelvet tartunk be: méltányosság, megbízhatóság és biztonság, adatvédelem és biztonság, befogadás, átláthatóság és elszámoltathatóság. Ezek be vannak ágyazva a Responsible AI Standardba, amely végigvezeti a csapatokat az AI-alkalmazások tervezésében, létrehozásában és tesztelésében, a Microsoft 2017 óta dolgozik ezen a felelős AI-folyamaton.
A gyakorlatban ez több konkrét, beépített mechanizmust jelent. Egyrészt a technikai szűrőket: a Copilot válaszainak utófeldolgozása magában foglalja a felelős AI-ellenőrzéseket, például a tartalomosztályozókat, a biztonsági, megfelelőségi és adatvédelmi ellenőrzéseket. Másrészt az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget: amennyiben elérhető, a Copilot hivatkozni fog az információforrásokra, legyenek azok nyilvánosak vagy belső felhasználásúak, így az ügyfél ellenőrizheti és megerősítheti a kapott válaszokat. Ehhez kapcsolódik egy fontos szemléleti elem is: a Copilot hasznos vázlatokat és összefoglalókat ad, és lehetőséget biztosít a létrehozott AI áttekintésére a feladatok teljes automatizálása helyett. A válaszok tényszerűségét pedig a felhasználóknak maguknak kell megítélniük, mielőtt továbbküldenék azokat.
Tavaly szeptember óta ön a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján hol látja a legnagyobb lemaradást, illetve a legnagyobb kitörési pontot a hazai digitális ökoszisztémában az AI-adaptáció terén?
A kiindulópont pozitív, és ezt érdemes kimondani. A Microsoft 2025 második félévét vizsgáló jelentése szerint Magyarország az AI-adaptáció alapján a világ húsz legfejlettebb országa közé tartozik. A globális ranglistán a 19. helyen állunk a Microsoft 147 országra kiterjedő felmérése szerint, a visegrádi országok közül pedig nálunk a legmagasabb az AI-használat aránya: a munkaképes korú lakosság 32,2 százaléka használt mesterséges intelligenciát 2026 első negyedévében, megelőzve például Dániát, Németországot vagy Tajvant.
A lemaradást nem itt látom, hanem a szervezeti oldalon. A Work Trend Index 2026 kutatásunk éppen arra mutat rá, hogy az AI munkahelyi kiaknázásának legnagyobb akadályát nem a technológia és nem is a munkavállalók képességei jelentik, hanem a vállalati struktúrák és működési modellek. A számok beszédesek: a megkérdezettek mindössze 13 százaléka érzi úgy, hogy a munkahelye jutalmazza az AI-jal való kísérletezést, és csupán 26 százalék lát következetes vállalati mesterséges intelligencia-stratégiát. A legfontosabb összefüggés pedig az, hogy az AI-ból származó értékteremtés 67 százaléka a szervezeti tényezőkön múlik – például a vezetői támogatáson, a kultúrán és a mérési rendszereken –, míg az egyéni hozzáállás és készségek kisebb súlyt képviselnek.
A kitörési pont éppen ebből adódik. Azok a vállalatok lépnek előre, ahol a használat összehangolt: a Frontier Firm modellben az egyének nemcsak promptolnak, hanem ügynökökre bíznak többlépéses munkafolyamatokat, a vezetők újratervezik a munkavégzés módját, a szervezet pedig szisztematikusan tanul a saját tapasztalataiból. Erre jó hazai példa a Magyar Telekom, ahol minden kolléga számára elérhető egy biztonságos, körbebástyázott MI-platform, amellyel szabadon kísérletezhetnek. A targetált AI-készségfejlesztés a kulcs: az AI-készségek célzott fejlesztése és szélesebb körű elterjesztése, különösen a KKV-k, az oktatás és az államigazgatás területén, tovább erősítheti Magyarország pozícióját a nemzetközi élmezőnyben.
Milyen stratégiai célokkal számolnak a következő évekre a biztonságos és innovatív technológiai átállás terén?
A keretet az európai kötelezettségvállalásaink adják, ez az iránytűnk arra, hogyan működünk Európában: európai jogon és értékeken alapulnak, európai prioritások formálják őket, és úgy terveztük őket, hogy idővel fejlődjenek.
Stratégiai szinten három irány határozza meg a munkánkat. Az első a kapacitás további bővítése: a bejelentett tervek 2023 és 2027 között több mint kétszeresére növelik az európai adatközpont-kapacitásunkat. A második a választhatóság és a kontroll mélyítése – itt az a célunk, hogy az ügyfelek a nyilvános felhőtől a privát felhőn át a nemzeti partnermegoldásokig megválaszthassák a számukra megfelelő kontrollszintet, és a fejlett AI-modelleket akár teljesen offline környezetben is futtathassák. A harmadik a nyitottság megőrzése: továbbra is támogatjuk a nyílt ökoszisztémákat, köztük a nyílt forráskódot, hogy a platformjaink hozzáférhetők és interoperábilisak maradjanak – a Microsoft Foundryn keresztül az ügyfelek több mint 11 ezer AI-modell közül választhatnak, nyílt forráskódú és kereskedelmi modellek közül egyaránt, és futtathatják azokat szuverén nyilvános vagy privát felhőkben.
Ami pedig az alapelvet illeti, ez számomra az egész stratégia lényege: a bizalom nem automatikusan jön, hanem napról napra, a tetteinkkel kell kiérdemelni. Ahogy Európa digitális és geopolitikai környezete változik, folyamatosan teszteljük, hogy amit szállítunk, megfelel-e annak, amire Európának szüksége van, és ahol nem, ott alkalmazkodunk.
Melyik hazai szektor profitálhat a legnagyobbat a következő egy évben az AI-forradalomból?
A jelenlegi adatok alapján az erős digitális alapokkal rendelkező, szolgáltatásközpontú területek vannak a legjobb helyzetben. A magasabb AI-alkalmazási aránnyal rendelkező gazdaságoknak több közös jellemzőjük van: fejlett digitális és internetes infrastruktúra, megbízható számítási és felhőkapacitás, felkészült munkaerő és innovációt támogató szabályozói környezet. Magyarország több ilyen területen is kedvező adottságokkal rendelkezik: digitális infrastruktúránk és internetellátottságunk európai összevetésben is erős, a vállalati és lakossági felhőhasználat folyamatosan bővül, és egyre több szervezet alkalmaz mesterséges intelligenciát irodai, elemzési, ügyfélkiszolgálási vagy fejlesztési feladatokra.
Konkrétan három területet emelnék ki, ahol a következő évben a legnagyobb előrelépésre számítok. Az egyik a kkv-szektor, az oktatás és az államigazgatás. Ezek azok a területek, ahol az AI-készségek célzott fejlesztése és szélesebb körű elterjesztése a legnagyobb többletet hozhatja.
