Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Itthon a 2010-es évektől kezdődően a gazdasági növekedés alapját a munkaerőpiac jelentette, azonban idő közben az uniós átlag felé értünk a foglalkoztatás szintjében és az egy foglalkoztatottra jutó óraszámban.
Ugyanakkor az Orbán-kormányoknak „köszönhetően” Magyarországnak munkaerő-termelékenység terén elképesztően nagy a lemaradása – mindez jelentős szerkezeti problémákra utal. Miután a növekedés extenzív forrásai mára kifulladtak, a magyar gazdaságban termelékenységi fordulatot kell végrehajtani.
- A hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) termelékenységi lemaradása van a hazai nagyvállalatokhoz és a régiós kkv-khoz képest is.
- Humán tőke terén is van bőven probléma. Egy megdöbbentő példa: a felnőtt lakosság egyharmadának csak alapvető problémamegoldó képessége van, és nem tudnak komplex problémákat megoldani.
- Innováció területén is rosszul áll az ország; nagy az elmaradás.
- A gazdasági szerkezet egyenlőtlensége, a gyakran változó szabályozási környezet vagy a szétaprózott fejlesztési források.
A mesterséges intelligencia (AI) képes ezekre a problémákra választ adni? A McKinsey & Company friss tanulmánya szerint igen: jobb döntések, hatékonyabb működés és gyorsabb innováció érhető el. Fontos ugyanakkor, hogy ne célként, hanem eszközként tekintsünk az AI-ra – mondta Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company magyarországi irodavezető partnere a tanácsadócég eseményén.
Az országnak a következő stratégiai területeken hozhat kézzelfogható változást az AI:
- kkv-k felzárkóztatása,
- oktatás és átképzés,
- az ágazati AI-bajnokok felépítése,
- az államigazgatás,
- valamint az egészségügy.
A teljes magyar gazdaság automatizációs potenciálja 2030-ig a magyar GDP 6-7 százaléka, körülbelül 15 milliárd euró. Ráadásul összemérhető a Tisza-kormány tárgyalásai nyomán most felhasználhatóvá vált uniós támogatások teljes összegével. Ezen túl további növekedési potenciál is van a saját vállalati fejlesztések (új termékek, szolgáltatások és üzleti modellek) esetén – ismertette a becslést Havas András magyarországi partner.
A McKinsey tanulmánya egyértelmű kitörési pontként azonosítja az AI-t, azonban azt is kiemeli, hogy önmagában nem oldja meg az ország termelékenységi problémáit. Elengedhetetlen, hogy az emberek, az állam és a vállalatok az átalakítás motorjaként használják a mesterséges intelligenciát.
Elveszi a munkát vagy nem?
A vállalati standard KPI-k és a makrogazdasági számvitel nem biztos, hogy rövid távon akkora növekedést hoz, mint a becslés – mondta Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója.
A mesterséges intelligencia olyan, mint egy bevándorló, akit integrálni kell a cég mindennapi működésbe
– húzta alá.
Azokban az országokban, ahol a demográfiai mutatók rosszak, nem aggódnak amiatt, hogy az AI elveszi az emberek munkáját, ugyanakkor például az Amerikai Egyesült Államokban (USA-ban) – ahol nincs emberhiány –, tartanak attól, hogy a technológia milyen hatással lesz a munkahelyekre.
Az AI-nak van demokratizáló szerepe is, ugyanis a közepes minőségű vállalatokat felemelheti. Például egy olyan kkv, amely eddig nem tudott angol nyelvű anyagot publikálni, most már a chatbottól egy tökéletes szöveget kap válaszul egy jól megírt promptra.
„Az AI a gazdaság minden szegmensét érinti, és átalakítja a munka természetét, ezért állítjuk azt, hogy átfogó modellváltásra van szükség. Épp a sokszínű felhasználási módjai, a könnyű hozzáférhetősége és költséghatékonysága miatt, az AI felébresztheti a kkv-kban szunnyadó innovációs potenciált, ami fontos motorja lehet a jövő gazdasági növekedésének” – hangsúlyozta Matécsa Márta, a McKinsey partnere.
Plusz költség?
„Gyorsított módon kezdtük el használni a technológiát, ugyanakkor az AI beetetési korszakában vagyunk” – hangsúlyozta Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
A hatékonyságnövekedés kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy a tokenek árazása nem változtatja-e meg a működést. Mi van, ha az AI-szolgáltatók kérni szeretnének a vállalatok által megszerzett extraprofitból?
Költségtranszformáció is érkezhet: a személyi jellegű ráfordítások működési költségekké válnak. Felmerül az a kérdés is, hogy az ember tényleg drágább-e, mint a technológia?
Új feladatkörök, elképesztő gyorsaság
„Elképesztő sebességnövekedést hoz a mesterséges intelligencia. A Telekom telefonközpontjának AI-asszisztense (Vanda) az ügyfélhívások 20 százalékát képes önállóan elintézni, nincs szükség humán-humán telefonbeszélgetésre” – erről Nagy Péter, a Telekom vezérigazgató-helyettese beszélt.
Mint mondta, az alacsony tudást igénylő munkák helyett komplexebb feladatokat tudnak elvégezni a munkavállalók, ami hosszú távon extra hatékonyságnövekedést is hoz – ami nem is közvetlenül a technológiai váltáshoz kapcsolódik.
Idő, idő, idő
„Óriási verseny lesz globálisan. Ha nem lépünk időben, akkor kívülről „megesznek” minket” – Bacsó Gergely, az Allianz Hungária vezérigazgatója.
Nem mindegy tehát, hogy ha valaki Észak-Amerikában indul el egy új technológiával vagy egyedül Magyarországról. Ennek kapcsán a vállalati hátteret is érdemes kiemelni: ha egy cég mögött van egy nemzetközi háttér, az nagy segítség egyrészt a méretből, másrészt a közös gondolkodásból adódóan.
Nem kell mindent elhinni
Sok a hype az AI körül – hívták fel a figyelmet. Az elmúlt években a mesterséges intelligenciát egyszerre állították be minden probléma megoldásaként és civilizációs fenyegetésként, miközben a valós kép ennél jóval árnyaltabb.
Az MIT Technology Review szerint azonban egyre többen kérdőjelezik meg azokat a túlzó állításokat, amelyek szerint a mesterséges intelligencia rövid időn belül emberi szintű intelligenciát ér el vagy gyökeresen átalakít minden iparágat.
A technológia kétségtelenül jelentős előrelépéseket hoz, de a gyakorlati eredmények sok esetben elmaradnak a marketingígéretektől, ezért a szakmai diskurzus egyre inkább a reális alkalmazási lehetőségek és a tényleges üzleti érték felé fordulhat.
