A kamara szerint a növények optimális hőmérsékleti tartománya 25–30 fok között van, 30 fok felett az anyagcsere lassul, 35 fok felett pedig a fotoszintézis hatékonysága is érdemben romlik. A magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom együttesen úgynevezett légköri aszályt idéz elő, amely gyors vízvesztéshez és termésminőség-romláshoz vezet.
A NAK példaként a paprikát emelte ki: tartós meleg és magas éjszakai hőmérséklet mellett elmaradhat a terméskötődés, lehullhatnak a virágok, vagy torzult termések alakulhatnak ki. Emellett az erős UV-sugárzás hatására a termések napos oldalán égési sérülések is megjelenhetnek, ami a tárolhatóságot is rontja.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a meleg gyorsíthatja az érési folyamatokat, az extrém hőség akár gátolhatja is a fejlődést, mivel a növények túlélési mechanizmusokra állnak át a reprodukció helyett. A védekezésben kulcsfontosságú a megfelelő öntözés, különösen a kora reggeli vagy késő esti időszakban.
A NAK szerint a csepegtető öntözés, a talajtakarás és a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás jelenthet érdemi segítséget a stressz csökkentésében. A kamara kiemelte: az aszály országos probléma, de az Alföldön különösen súlyos a helyzet, ahol a talaj felső egy méteres rétegében továbbra is jelentős a csapadékhiány, ami a következő napokban tovább romolhat.
