Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma délelőtt, egy rendkívüliként meghatározott parlamenti ülésnapon megkezdődött az általános vita az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról, azaz a T/174-es számú parlamenti irományról.
A kormányzat szerint ez a 110 oldalas törvénycsomag szolgálja az európai uniós költségvetési források hazai felhasználásának hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzését biztosító intézményrendszer megerősítését, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatokban meghatározott vállalások teljesítését.
A vitát egy furcsa közjáték előzte meg. Ugyanis Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavazásra bocsájtotta, hogy a házszabálytól eltérően sürgősségi eljárásban tárgyalják az uniós forrásokról szóló módosítást, aminek értelmében módosító javaslat benyújtására az általános vita lezárásáig lehet csak lehetőség.
Valamilyen furcsa indok szerint ezt nem szavazta meg sem a Fidesz, sem a KDNP, 141 igen, 34 nem és tartózkodás mellett azonban az Országgyűlés mégis elfogadta a sürgősségi eljárást.
Magyar Péter ügyrendben szót kérve kijelentette:
A Fidesz-frakció képviselői leszavazták a sürgősségi tárgyalását az uniós ezermilliárdok hazahozatalához szükséges csomagnak. Azt akarják, hogy Magyarország ismét kifusson az időből és ne tudjon határidőre elfogadni jogszabályokat. Önök ma újra elárulták a hazájukat, szégyen gyalázat.
A Fidesz részéről Bóka János válaszolt:
Hasonló ügyrendi javaslattal szeretnék reagálni. Önök azért kérték ennek a javaslatnak a sürgősségi tárgyalását, hogy a magyar emberek ne tudhassák meg, a 110 oldalban pontosan milyen intézkedéseket akarnak elfogadni. Olyan intézkedéseket, amelyek alapvetően érntik a magyar felsőoktatási rendszer finanszírozását, az alkotmányos intézményrendszert, mindezt az uniós forrásokra való hivatkozással. Szégyelljék magukat.
Görög Márta igazságügyi miniszter az uniós forrásokról szóló törvénymódosítás parlamenti vitájának felvezőjeként rögzítette: a közpénz közpénz, a közvagyon közvagyon, az állam pedig nem bújhat kiskapuk mögé. Hangsúlyozta, Magyarország fel akarja használni, vissza akarja hozni a hazának járó uniós forrásokat, amelyek feltételei 2022 óta ismertek.
A miniszter szerint ezek nem ideológiai, migrációs vagy Ukrajnával kapcsolatos feltételek, hanem intézményi, jogállamisági és átláthatósági elvárások. Mint fogalmazott, ezek teljesítése nélkül a források elzárva maradnak.
Görög Márta az első pillérek között említette a vagyonnyilatkozati rendszer valós ellenőrizhetőségét. Úgy fogalmazott: a vagyonnyilatkozat csak akkor ér valamit, ha ellenőrizhető, összevethető és szankcionálható. Ehhez kapcsolódik az Integritás Hatóság megerősítése is, amelynek szerinte nem díszletként kell működnie.
A tárcavezető kiemelte, hogy a szabályozás nem kezeli azonos módon az adminisztratív hibát és a szándékos jogsértést.
A második pillérként a közbeszerzéseket nevezte meg. Szerinte az állam nem költhet el közpénzt úgy, hogy az állampolgárok nem látják a feltételeket. A javaslat célja a verseny erősítése, az egyajánlatos eljárások visszaszorítása, valamint annak kimondása, hogy a koncessziós eljárásoknál a verseny hiánya nem válhat automatikusan a piac szerkezetének következményévé. A miniszter szerint nyilvánossá kell tenni azt is, volt-e késedelem a teljesítésben, mivel a közpénz elköltése demokratikus kontrollt igényel.
Harmadik pillérként a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák működését emelte ki. Görög Márta szerint az állam által átadott vagyon nem veszítheti el közvagyoni jellegét, a közvagyon pedig nem válhat magánzsákmánnyá. A javaslat biztosítaná, hogy az alapítvány megszüntetése esetén a vagyon visszaszálljon az államra. A miniszter szerint a cél az is, hogy a közvagyonhoz és közfeladatokhoz kapcsolódó átláthatatlan gyakorlatok 2026. augusztus 31. után ne maradjanak fenn.
Hozzátette: a kormány célja, hogy a magyar egyetemek visszatérhessenek az Erasmus és a Horizont programokba.
A negyedik pillér az információszabadság és a közadatok nyilvánossága. A miniszter szerint a szabályozás nemcsak a szűken vett költségvetési szervekre terjedne ki, hanem a kekvákra, a HUN-REN-re és a közpénzt felhasználó szervezetek szélesebb körére is. Láthatóvá kell tenni az alvállalkozókat, valamint a teljesítésben és kapacitásszolgáltatásban részt vevő szereplőket is.
Görög Márta úgy fogalmazott: a közérdekű adatigénylés teljesítése többletmunkával járhat, ám a közérdekű adatok megismerése nem szívesség, hanem alapjog.
Ötödik elemként a korrupció elleni fellépést nevezte meg. Szerinte a korrupció nem kizárólag borítékban átadott pénz formájában jelenik meg, hanem szerződéses láncokban, pénzmosási konstrukciókban, zártkörű alapokban és pénzügyi alapokban is elrejthető. A miniszter szerint ezért naprakész nyilvántartásokra, átlátható működésre és jogkövető magatartásra van szükség.
Görög Márta szerint a javaslat szigorú, mert Magyarország éveket veszített. Úgy értékelte, hogy a törvénymódosítás irányváltást jelent az átláthatatlanságtól az elszámoltathatóság felé. Mint mondta, a cél az, hogy a közpénzek felhasználását minden magyar ellenőrizhesse, a javaslat pedig visszaállítja az alapvető szabályokat és erősíti az intézményi rendszert.
A vezérszónoki felszólalások alapján markánsan eltérő Európai Unió-kép rajzolódott ki a kormánypárti és az ellenzéki frakciók között. Magyar Péter ezeket a felszólalásokat már nem hallgatta meg az ülésteremben.
Sopov Ildikó Éva, a TISZA vezérszónoka azt kérte a képviselőktől, hogy a javaslat tárgyalása során „lássák meg a hidat”. Mint mondta, ezek a jogszabályok azért születnek meg, mert nélkülük az uniós pénzek nem tudnak eljutni a magyar gazdasághoz. Hangsúlyozta: a javaslat nem egyetlen ügy törvénye, sokkal inkább jogalkotási gyűjtőcsomag, amelyből olyan hídpilléreket kell építeni, amelyek képesek megtartani a gazdasági forrásokhoz vezető utat.
A tiszás politikus szerint a Brüsszel által megszabott 27 mérföldkő az Európai Unió útjelző fénye volt Magyarország számára. Úgy fogalmazott, a javaslatban szereplő garanciák ahhoz szükségesek, hogy az uniós források valóban megérkezhessenek Magyarországra.
Bóka János, a Fidesz vezérszónoka szintén arról beszélt, hogy ezek a pénzek megilletik Magyarországot, ezért minden olyan intézkedést támogatnak, amely az ország érdekét szolgálja. Hozzátette: ami káros Magyarország számára, azt ellenzik.
Bóka felidézte Kollár Kinga tiszás politikus és Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyilatkozatait, amelyek szerint a magyarok életminősége és a magyar gazdaság versenyképessége is megszenvedte az uniós források felfüggesztését. A fideszes politikus szerint ennek politikai okai és politikai céljai voltak, a TISZA megjelenésével pedig szerinte kettős mérce jelent meg az uniós intézmények részéről.
A volt miniszter úgy fogalmazott: Magyarországgal szemben kettős mércét és durva diszkriminációt alkalmaztak. Példaként az Erasmus- és a Horizont-programokat említette.
„A Horizont-pályázatok elbírálásáról nem a magyar kormány, hanem a Bizottság dönt, fel sem merült a magyar kormány bármilyen érintettsége, mégis kizárták ebből a magyar kutatókat. Arról sem beszélt senki, hogy magyar hallgatók ellopták volna az Erasmus-pénzeket” – fogalmazott Bóka János.
A fideszes politikus azt is kérdezte, végleges és letárgyalt szövegről van-e szó, vagy az Országgyűlésnek van érdemi módosítási lehetősége.
Bóka szerint a javaslat hosszabb távon politikai önfeladáshoz vezethet, ezért látni kell annak politikai árát is. Azt is felvetette, hogy a törvénycsomag nem tartalmaz minden, az uniós forrásokhoz kapcsolódó intézkedést. Külön említette a tudományos életet érintő ügyeket, az Alapjogi Charta horizontális feltételeit, valamint a menekültügyi és gyermekvédelmi kérdéseket.
Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka szintén azt kérdezte, valóban ennyi kellett-e az uniós források hazahozatalához. „Ez az egyetlen törvényjavaslat? Semmi más?” – fogalmazott. Szerinte a benyújtott csomag önmagában nem lesz elegendő, az uniós pénzek felszabadításához pedig a család- és bevándorláspolitikán is változtatni kellene.
Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka arról beszélt, hogy óvná a kormánypárti képviselőket attól, hogy „fátyolos tekintettel, elszoruló torokkal és gyomorral, már-már térdre rogyva” gondoljanak Brüsszelre.
„Ne gondolják, hogy a brüsszelita vezetés nekünk olyan nagyon jót akar” – fogalmazott.
A Mi Hazánk politikusa több ponton is kérdéseket vetett fel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte nincs világosan meghatározva, mikor járna kétéves szankció a vagyonnyilatkozatból kimaradó tételek miatt, hol húzódik a határ a szándékos mulasztás és az elírás között. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében pedig a magántulajdon sorsára vonatkozó szabályokat hiányolta.
Görög Márta zárszóként azt kérte, rögzítsük és tisztán kezeljük, hogy ennek a törvényjavaslatnak nincs olyan ára, ami a szuverenitás feladását, a migrációt, ideológiai kérdéseket, akár Ukrajna uniós csatlakozását érintené. Ezt tényleg tegyük tisztába.
Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a vagyonnyilatkozati rendszerre tett javaslatuk arányos és objektív, ami szétválasztja a kisebb hibákat és a lényeges vagyonelemek szándékos eltitkolását.
Görög Márta az Integritás Hatóságról elmondta, nem avanzsálódik nyomozóhatósággá, hanem kezdeményező, ellenőrzi szerepet kap. „A közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál a kiindulási alap az, hogy a közvagyon közvagyon legyen” – húzta alá a miniszter, kiemelve: lesz idő annak tárgyalására, hogy a körülményeket valamennyi érintett felsőoktatási intézménynek megfelelően specifikussá tegyék.
Az igazságügyi miniszter tisztázta, a javaslatcsomag
nem a szuverenitás feladása, hanem a szuverén magyar jogalkotó döntése arra vonatkozóan, hogy a jogállamisági kritériumokat szeretné teljesíteni, vagy sem.
Görög Márta a hozzászólásokat hallva azt gondolja, például a korrupcióellenes területen közösen gondolkodnak.
