Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„A dinnye, ami az asztalunkra kerül, egy történet, amely mögött hagyományok, emberi sorsok, sok munka, törődés és felelősségvállalás áll”
– fogalmazott a sajtótájékoztatón Búza László élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár, aki szerint a dinnyeszezon kezdete nem pusztán egy mezőgazdasági időszak elindulását jelenti.
Az államtitkár történelmi távlatba is helyezte a gyümölcs szerepét. Felidézte, hogy a dinnye már a Bibliában is megjelenik, mégpedig az Ószövetségben, Mózes negyedik könyvében, amikor a pusztában vándorló nép visszasírja az egyiptomi bőséget, benne a dinnyét is. Búza László szerint ez is jelzi, hogy a dinnye már az ókorban is fontos élelmiszer volt: a történészek szerint ott lehetett jelen, ahol a Nílus kiöntött, majd visszahúzódott.
A dinnye ugyanakkor igényes növény, nem terem meg akárhol, ezért ilyen értelemben nem tekinthető egyszerű tömegterméknek. Magyarországon idővel kialakult a vándordinnyészet hagyománya: a termelők megkeresték azokat a területeket, ahol a gyümölcs megfelelő minőségben megteremhet. Az államtitkár szerint több mint 120 tájfajta ismert, köztük a cecei, a medgyesegyházi vagy a békési dinnye. Mint mondta, „ez is olyan, mint egy jó bor: érdemes így vizsgálni a dinnyéket”.
A történeti áttekintés szerint Magyarországra először a sárgadinnye érkezhetett meg a 12. században, míg a görögdinnye a török időkben terjedt el az országban. Búza László kiemelte: eredetileg inkább a sárgadinnyét fogyasztottuk,
a ma is ismert és a boltok polcain megtalálható dinnyefajták pedig a 19. század végén, illetve a 20. század elején váltak általánossá.
Az államtitkár külön méltatta a dinnyetermesztőket is, akiket „megszállott embereknek” nevezett. Szerinte a termelők pontosan tudják, hogy munkájuk mennyire ki van téve az időjárásnak, és azt is, mennyi odafigyelést igényel a termesztés. A dinnyeföldeken látható kisebb fóliasátrak, alagutak, valamint a beporzást végző méhek mind annak a háttérmunkának a részei, amely végül a fogyasztók asztalára kerülő gyümölcsben jelenik meg. „Nagyon kemény fizikai munka és kitartás van ebben” – hangsúlyozta.
Búza László arról is beszélt, hogyan tekint a kormányzat az élelmiszerellátás kérdésére. Mint mondta,
a miniszterelnök azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon tíz éven belül „szebb, boldogabb és kulturáltabb emberek éljenek”, az élelmiszerellátás oldaláról pedig mindent meg kell tenni ennek érdekében.
Kincsemmel a magyar gyümölcsökért
Búza László a magyar gyümölcsök fogyasztása mellett Kincsem példáját is felidézte. Mint mondta, a híres versenyló apja és anyja Angliában született, Kincsem azonban már Magyarországon, a Tápió mentén látta meg a napvilágot. Itt kapta azt a takarmányt és itatóvizet, amely a genetikai adottságaiból kihozta a valós teljesítményt. Az államtitkár ezt úgy foglalta össze, hogy „a genetika predesztinál, a környezet realizál”. Szerinte ha azt akarjuk, hogy a bennünk rejlő adottságok a lehető legjobban érvényesüljenek, akkor szezonban érdemes magyar gyümölcsöt fogyasztani, mert ez illeszkedik leginkább a saját környezetünkhöz és adottságainkhoz.
Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország vezetője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az áruházlánc az elmúlt két évtizedben meghatározó szereplővé vált a hazai kiskereskedelemben, hat éve pedig piacvezető a szektorban. Mint mondta, a Lidl ma már közel 500 magyar vállalkozással működik együtt, és mintegy 6000 hazai terméket kínál vásárlóinak.
A magyar beszállítók szerepe az exportban is egyre erősebb: Szlavikovics Zita szerint ma már minden negyedik hazai partnerük megjelenik a külpiacokon is. Ennek egyik legjobb példája a magyar görögdinnye, amely az áruházlánc szerint nemcsak a belföldi kínálatban, hanem az európai Lidl-hálózatban is fontos szerepet kapott.
A Lidl magyar beszállítói több mint 670 hektáron termesztenek dinnyét. Az idei szezonban előreláthatóan június 24-én kezdik meg a szállításokat, ezt követően pedig az áruházlánc döntően hazai beszállítóktól elégíti ki a vásárlói keresletet. A vállalat közlése szerint tavaly több mint 11 ezer tonna magyar dinnyét juttattak el exportra, öt európai ország Lidl-áruházaiba.
„A magyar dinnye a hazai agrárium egyik sikertörténete”
– fogalmazott Szlavikovics Zita, aki szerint a termék egyszerre mutatja meg a magyar termelők szakértelmét, a beszállítói együttműködések erejét és azt, hogy a hazai mezőgazdasági termékek a nemzetközi piacokon is versenyképesek lehetnek.
A sajtótájékoztatón egy rövid videót is bemutattak, amelyben két dinnyetermesztő beszélt a termelés kulisszatitkairól. Egyikük felidézte: a dinnye nappal megtermeli a cukrot, éjszaka pedig – ha kellően hűvös az idő – beépíti magába, ezért a megfelelő nappali és éjszakai hőmérséklet különösen fontos a minőség szempontjából. A termelők szerint a dinnyeszezon mögött hónapok munkája áll: a földek előkészítése és az ültetés már tavasszal megkezdődik, nyáron pedig jön a munka legnehezebb része. Több millió kilogramm dinnyét kell leszedni a földekről, majd rövid idő alatt eljuttatni az áruházláncokba, ami komoly logisztikai feladatot jelent.
A videóban arról is szó esett, hogy az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapott a fóliás dinnyetermesztés. Az egyik megszólaló szerint nagy fóliák alatt is termelnek dinnyét, ami korábban kevésbé volt jellemző, mára azonban a koraiság és a kiszámíthatóbb minőség miatt fontos technológiai megoldássá vált.
Egy másik termelő a növekedés érzékeltetésére azt mondta: 2010-ben még mindössze három kamionnyi dinnyét szállítottak a Lidlnek, ma viszont ez a szám már eléri a 300 kamiont. Ez szerinte jól mutatja, mekkorát fejlődött a hazai beszállítói háttér és milyen erős kereslet épült ki a magyar dinnye iránt.
