Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Strukturális fordulat előtt állhat a budapesti irodapiac Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint. A BRF adatai alapján az első negyedévben az üresedési ráta 12 százalékra csökkent, ami közel van a 13,3 százalékos historikus átlaghoz. A koronavírus-járvány után az otthoni munkavégzés terjedése miatt visszaesett az irodakereslet, ugyanakkor tavaly már mérséklődött a kihasználatlanság, részben azért, mert egyre több vállalat visszarendeli dolgozóit az irodákba.
Budapesten az üresedés mértéke hasonló a bukaresti és szófiai szinthez, míg Prágában mindössze 5,9 százalék ez a mutató. Idén jelentős irodaátadások várhatók: 2025 végén 426 ezer négyzetméter irodaterület építése zajlott, ami a teljes állomány 9,6 százalékának felel meg. Regős Gábor rávilágított: az új épületek jelentős részét kormányzati intézmények foglalhatják el, amelyek korszerűtlen épületekből költöznek át.
- A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a szolgáltatásokra nagyobb hangsúlyt helyező gazdaságpolitika növelheti a budapesti irodák iránti keresletet, így az üresedési ráta akár 10 százalék alá is csökkenhet.
- Különösen 2030-tól erősödhet a kereslet a modern, zéró karbonlábnyomú prémium irodák iránt, ami túlkeresletet is okozhat ebben a szegmensben.
- A 10–15 éves, egykor A kategóriás irodaházak korszerűsítése felértékelődhet, míg egyes B kategóriás épületek kollégiummá, lakássá vagy szállodává alakulhatnak.
Az elemző ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia a munkahelyek egy részének kiváltásával középtávon mérsékelheti az irodaterületek iránti keresletet.
Geopolitikai feszültségek növelték a bizonytalanságot
A visszafogott konjunktúra tavaly nem tudta érdemben támogatni a magyarországi kereskedelmiingatlan-piacot, ahol 2026 első negyedévében az iráni konfliktus hatására kiéleződő geopolitikai feszültségek növelték a bizonytalanságot – ez a kép a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kereskedelmiingatlan-piaci jelentéséből rajzolódott ki.
Az MNB megállapításai szerint a kiegyensúlyozottabb piaci szerkezetre való visszatérést mutatja, hogy a hazai befektetők aránya az elmúlt években elért 70-80 százalékról mostanra 61 százalékra mérséklődött. Ezzel együtt a közel-keleti, a kínai, az angolszász, a német és osztrák befektetők újra megjelentek. A jegybank kereskedelmiingatlan-piaci jelentésében arra is kitértek, hogy 2025-ben a pénzintézetek az előző év azonos időszakához képest 54 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak, és ezek csaknem kétharmada építési célú hitelhez kapcsolódott.
2025-ben javult a budapesti irodapiac helyzete: a modern irodaállomány 4,46 millió négyzetméterre nőtt, miközben a kihasználatlansági ráta 12,5 százalékra csökkent, részben az alacsony új kínálatnak és a magas, 95 százalékos bérbeadottságnak köszönhetően. A nettó piaci felszívás 99 ezer négyzetmétert tett ki, ami az elmúlt években kiemelkedőnek számít. Ugyanakkor a jelentés szerint a következő években nőhet a túlkínálat kockázata: 2026-ban akár 335 ezer négyzetméter új iroda készülhet el, ami a meglévő állomány 7,5 százaléka. Mivel az átadások 84 százaléka saját, főként állami használatra épül, az átköltözések nyomán várhatóan emelkedni fog a kihasználatlansági ráta.
Főszerepben a rugalmas munkavégzés és a munkahelyi élmény
Az AmCham Hungary szakmai rendezvényén elhangzottak szerint az irodapiacot jelenleg a hibrid munkavégzés, a gazdasági bizonytalanság és az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia alakítják. Budapesten mintegy 4,5 millió négyzetméter modern iroda található, az üresedési ráta pedig 12–13 százalék körül mozog. A szakértők szerint a munkavállalók számára a rugalmasság már alapelvárás: a home office lehetősége és az irodai környezet minősége egyre nagyobb szerepet játszik a munkahelyválasztásban.
- A vállalatoknak a hibrid működés miatt egyre inkább személyre szabott munkavégzési modelleket kell kialakítaniuk, miközben sok helyen a munkaállomások száma már kevesebb, mint a dolgozóké.
- Az irodapiacon emiatt nő az igény a rugalmas, könnyen bővíthető vagy csökkenthető bérleti konstrukciók iránt, a hagyományos hosszú távú modellek mellett.
A szakértők szerint Budapest továbbra is versenyképes helyszín a nemzetközi szolgáltató központok számára a nyelvi sokszínűség, az infrastruktúra és az üzleti környezet miatt. A következő évek egyik legfontosabb feladata a vállalatok számára az lesz, hogy egyensúlyt találjanak a rugalmasság, a hatékonyság és a munkavállalói élmény között.