Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Tisza-kormány programja szerint jelenleg az 1 milliárd forint feletti vagyonokat szeretnék megadóztatni, amit évi 1 százalékos adó terhelne. A teljes magyar adórendszert át kell tekinteni, mielőtt a vagyonadó konkrét kidolgozásra kerülne. Bevezetése 2028-ban várható.
A Blochamps Capital számításai szerint 40 ezer háztartás lehet érintett, ebből 25 ezren lehetnek azok, akikre vagyonadót vethetnek ki. Piaci becslések szerint 160–250 milliárd forint közötti éves bevételi potenciállal számolnak értékhatártól és adókulcstól függően.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a vagyon koncentrációjának csökkentése legitim cél, ugyanakkor a nettó vagyonadó önmagában hatástalan lehet, ha a tőkejövedelmek egyébként adóznak, és a vagyon könnyen átrendezhető.
A szakértők szerint a vagyonadó helyett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetése lenne hatékony és fenntartható hosszú távon.
NER-es lopott vagyon vagy verejtékes munka?
A vagyonadó nem tud különbséget tenni a jogszerűen felépített és a vitatható eredetű vagyon között, ezért ez az adóforma nem alkalmas az illegitim vagyongyarapodás kezelésére. Az elmúlt 16 évben felhalmozott, a Orbán-rezsimben az álamtól ellopott vagyon visszaszerzésének nem ez a módja, ehelyett a létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak jogi úton kell megtámadnia a NER-közeli vállalkozók által megszerzett vagyont.
„A jogellenes vagy indokolatlan vagyonosodást nem egy általános jellegű adónem, hanem célzott ellenőrzési és transzparencia-eszközök révén kell kezelni” – hangsúlyozta Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja a Blochamps Capital sajtóbeszélgetésén.
A rendszerszintű illeszkedés mellett az adóztatási küszöböt úgy kell meghatározni, hogy az a széles középosztály védelmében kizárólag a valóban kiemelkedő vagyoni szintet célozza meg.
A méltányosság és a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében kulcskérdés, hogy az éves adómérték ne váljon konfiskáló, azaz tőkeelkobzó jellegűvé. Ezért legfeljebb alacsony, ezrelékes mértékű, sávos kulcsok képzelhetők el, amelyeket a jövedelemhez vagy a vagyon tényleges hozamához kötött felső korláttal kell szabályozni. Mivel a vagyon önmagában nem feltétlenül termel azonnal hozzáférhető készpénzt, a rendszerbe kötelező likviditási garanciákat – például részletfizetést, adóhalasztást, valamint az illikvid vagyonelemek különálló kezelését – szükséges beépíteni.
Mi számít vagyonnak?
A gyakorlati végrehajtás egyik legnagyobb akadálya a vagyonelemek objektív piaci értékének meghatározása, ami komoly értékelési problémákat vet fel. A nehezen felbecsülhető eszközök esetében az OECD ajánlásaival összhangban többéves értékrögzítést, biztonsági sávokat és előzetes adóhatósági állásfoglalási lehetőséget kell biztosítani a folyamatos jogviták elkerülésére.
Ezzel szorosan összefügg a jogbiztonság követelménye is: törvényi szinten kell garantálni, hogy a korábbi állami adóigéretekhez kapcsolódó konstrukciókat, például a tbsz-eken tartott megtakarításokat az új adó visszamenőlegesen vagy hátrányosan ne érinthesse.
- Az adóalap meghatározásakor éles különbséget kell tenni az aktív értékteremtés és a passzív luxuseszközök között. A termelő, munkahelyteremtő és vállalkozási célú vagyon (például gyárak, telephelyek, gépparkok vagy üzletrészek) főszabály szerint nem képezheti a vagyonadó alapját.
- Amennyiben ezek a vagyonelemek mégis bevonásra kerülnének, úgy a gazdaság versenyképességének megőrzése érdekében egy teljesen különálló, kifejezetten kedvezményes és szigorúan definiált jogi rezsim alá kell tartozniuk.
Az ingatlanok adóztatása terén szintén differenciált megközelítésre van szükség, különválasztva a lakhatási, befektetési és spekulációs célokat. A saját lakhatást szolgáló ingatlanok esetében a teljes vagy széles körű mentesség indokolt, míg a bérbeadással hasznosított és szabályosan adózó ingatlanokat nem célszerű újabb vagyonadóval terhelni. A nem hasznosított, spekulatív vagy külföldi tulajdonban lévő ingatlanok kérdése ugyanakkor vizsgálható, de nem egy általános vagyonadó részeként, hanem sokkal inkább célzott, egyedi ingatlanpolitikai eszközként.
Külföldiek előnyben
A nemzetközi adózási környezet és a területi hatály kialakítása során ügyelni kell arra, hogy a hazai és a külföldi tulajdonosok között ne keletkezzen indokolatlan versenyelőny, és a magyar családi vállalkozások ne szenvedjenek adóhátrányt. A nemzetközi adóegyezmények miatt a mozgástér erősen korlátozott, hiszen a szerződések többsége külföldiek esetén szinte csak a belföldi ingatlanokra korlátozza Magyarország adóztatási jogát.
A spanyol modellhez hasonló, a rezidensek világvagyonára és a nem rezidensek belföldi vagyonára épülő kettős logika vizsgálható ugyan, de ez is kizárólag a nemzetközi egyezményekkel és az EU-joggal teljes összhangban, beszámítási és adóplafon-szabályok mellett működhet.
Inkább külföldre mennek?
Számolni kell a tőke-, a tudás- és a vállalkozói mobilitás kockázataival, vagyis azzal a valós veszéllyel, hogy a vagyon és a tulajdonosok elhagyják az országot az új teher miatt. Emiatt alapos, előzetes hatástanulmányok, valamint a hazai vállalkozói réteg várható reakcióinak elemzése nélkül a szabályozás nem vezethető be
Norvégiában például a vagyonadó bevezetését követően a top100 leggazdagabb családból több mint 60 hagyta el az országot. Franciaországban pedig nettó 3 milliárd eurós költségvetési ráfizetéssel zárták az intézkedést.
Itthon az a kockázat lehet, hogy sok vállalat inkább elhagyja az országot, ugyanakkor vannak azok, akiknek ez nem is lehetőség – például egy gyárat működtető vidéki kis- és középvállalkozás (kkv) nem tudja a tevékenységét egyik napról a másikra áthelyezni.
Ha a vagyonadó kérdése napirenden marad, a politikai és társadalmi elfogadottságot kizárólag transzparens, célhoz kötött kommunikációval lehet megteremteni, biztosítva, hogy az intézkedés ne büntetésként, hanem a közös célokhoz való méltányos hozzájárulásként jelenjen meg a köztudatban.
Bizalmi vagyonkezelés ≠ vagyonelrejtés
A bizalmi vagyonkezelést (bvk-t) gyakran azonosítják a vagyon elrejtésének lehetőségével, elsősorban azért, mert a vagyon tulajdonjoga formálisan átszáll a vagyonkezelőre. Ez azonban tévhit, ugyanis a jelenlegi szabályozás mellett a struktúra a vagyonrendelőtől a kezdeményezettekig teljes mértékben azonosítható és nyomon követhető.
„Ez a befektetési forma nem alkalmas a vagyon kimentésére” – hangsúlyozta Békés Balázs, a Békés Partners adótanácsadója.
A felértékelődés, azaz például egy vállalat értékének növekedése, nem jelent vagyonszerzést adózási értelemben, ugyanis egy cég bővülése több adónem alól is mentesül. Körülbelül 20 százalékuk képes érdemi növekedést elérni, a „maradék” 80 százalék elhullik. A bizalmi vagyonkezelők szerint érdemes megtartani ezt az adóoptimalizációs megoldást.
Tbsz és ingatlan
Hasonló megközelítés jelenik meg a magyar adórendszerben más esetekben is, például a tartós befektetési számlák (tbsz-ek) adóelőnyén vagy az ingatlanértékesítés szabályaiban. A bvk-k kapcsán augusztus 31-ig lesz jogszabályalkotás a Pénzügyminisztérium (PM) részéről.
Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője elmondta: 600 ezer tbsz-számla van jelenleg Magyarországon. Kiemelte, a jövőben ezen a területen is számítanak jogszabályi módosításra, akár az öt év utáni teljes adómentesség megszüntetése is felmerülhet a jövőben.
Visszaélés történt vagy nem?
Horváth Balázs rámutatott, hogy a 2015 és 2023 közötti időszakban gyakran fordultak elő olyan visszaélésszerű piaci gyakorlatok, amelyek során a vagyont mindössze néhány napos időtávra helyezték el a struktúrában, majd a konstrukció azonnali felszámolásával szinte rögtön ki is vonták a tőkét. Ez a fajta, kizárólag gyors adóoptimalizálásra törekvő, mesterséges tranzakciós láncolat alapvetően idegen a bizalmi vagyonkezelés valódi jogintézményétől és hosszú távú gazdasági funkciójától. Az ilyen esetek megjelenése és elterjedése arra utal, hogy az adóhatóság (NAV) mulasztást követhetett el, mivel elmaradt a nyilvánvalóan rendeltetésellenes joggyakorlás hatékony és szigorú ellenőrzése.
Magántőkealapok
A magántőkealapok legnagyobb problémája az, hogy a tulajdonosi struktúra könnyen elrejthető. Ez egy kollektív befektetési forma, amelyben több független befektető tőkéjét egy professzionális alapkezelő egyesíti, és meghatározott befektetési stratégia mentén kezeli.
Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a bizalmi vagyonkezelés az áldozata lett a magántőkealapoknak, mert a közbeszéd gyakran összemossa a két fogalmat, noha céljukat, működési logikájukat és szellemiségüket tekintve alapvetően eltérő jogintézményekről van szó.