Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyminisztérium hétfői gyorstájékoztatója szerint a központi alrendszer májusban 43,5 milliárd forintos többlettel zárt. Ez az adat némileg kozmetikázza a május elején látott katasztrofális képet,
de a fiskális szezonalitás miatt ez a pozitív korrekció teljesen papírforma szerintinek tekinthető.
Májusban ugyanis nem a hirtelen jött állami spórolás miatt lett pozitív a mérleg, hanem mert a cégek ekkor fizetik be a társasági adót és az iparűzési adó elszámolásait. Ha a tavalyi számok mellé tesszük a mostanit, rögtön kiderül az igazság: 2025 májusában az állam még lényegesen nagyobb, 129,5 milliárd forintos többletet produkált. Az idei 43,5 milliárdos szufficit tehát valójában masszív visszaesés,
ami jól mutatja, mennyire kivéreztette a kasszát az előző kormány tavaszi költekezése
A mostani gyengébb plusz mögött ráadásul komoly naptárhatás és elmaradó bevételek állnak: a társasági adó év végi elszámolásának határideje pünkösd miatt június 1-jére tolódott, így a pénz nagy része csak a következő hónapban landol a kasszában. Emellett a magasabb negyedéves adókiutalások is apasztották a forrásokat, így a májusi társasági adó 55,6 milliárddal, az általános forgalmi adó (áfa) pedig 55,4 milliárddal maradt el a tavalyi szinttől.
Öt hónap alatt elégett az éves keret kilenctizede
A májusi szépítés ellenére az év első öt hónapjának összesített számlája borús örökséget mutat. Május végére az államháztartás hiánya elérte a 3806,3 milliárd forintot.
Ez azt jelenti, hogy az évből még hátravan hét hónap, de Magyar Péter kormánya úgy vette át az országot, hogy az előző vezetés már elköltötte a teljes évre tervezett törvényi keret 90,2 százalékát.
A lyuk döntő része a központi költségvetésben keletkezett (közel 3700 milliárd forint), de az egészségügyet és a nyugdíjakat finanszírozó tb-alapok is termeltek egy laza 182 milliárdos mínuszt az év első hónapjaiban.
A tárca részletes jelentése szerint a kiadások növekedését jelentősen fűtötték a nyugellátások – a 13. és a részbeni 14. havi kifizetésekkel együtt május végéig 3699,2 milliárd forint ment el –, de látványosan, 144,5 milliárd forinttal megugrottak a közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatásai is. Utóbbi mögött a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának (sztrádakoncessziók) szerződéses drágulása áll, miközben az állami útberuházások és a Vidéki Otthonfelújítási Program miatt megugró lakástámogatások (209,6 milliárd forint) is jelentősen többe kerültek, mint tavaly ilyenkor.
Ám friss adatoknál sokkal nagyobbat szólt az új pénzügyminiszter, Kármán András vasárnapi Facebook-videója, amiből kiderült:
a költségvetési hiány az idén 2700 milliárd forinttal fogja túllépni a hivatalos tervet az előző kormány intézkedései miatt.
A miniszter azokat a kritikákat próbálta hárítani, amelyek szerint „kerekítési hiba” a parlamenti képviselők fizetésének megvágásával spórolni 50 milliárdot a ciklus alatt. Kármán szerint az új kormány fegyelmezett gazdálkodásánál minden fillér számít. Úgy fogalmazott: ez a hatalmas, 2700 milliárdos lyuk, amit most rájuk hagytak, éppen olyan apróbb, a korábbi rendszerben félretolt 50-51 milliárdos tételekből állt össze, amelyeket az államigazgatásban az elmúlt időszakban „itt-ott pontatlanul kezeltek vagy elszámoltak”.
Ez amúgy visszaigazolja Magyar Péter májusi figyelmeztetéseit. Akkor arról posztolt, hogy a távozó Orbán-kormány belső számítása szerint, költekezés nélkül is GDP-arányosan 6,8 százalék lesz az idei költségvetési hiány, ami a pandémiás éveket idézi. Ha a hivatalos 4220 milliárdos célhoz hozzáadjuk a Kármán András által talált 2700 milliárdos csúszást, épp megkapjuk a miniszterelnök által jelzett, a Covid-válság legdurvább éveit idéző összeget.
Így ürítették ki a kasszát Rogánék
Bár a májusi részletes listát csak később látjuk, a korábbi hónapok adatai alapján pontosan tudni, honnan ered a baj. Az első negyedévben a minisztériumok alá tartozó, úgynevezett „szakmai fejezeti” sorokon 2700 milliárd forintot szórtak el. Ez több mint a duplája annak, amit a tavalyi év ugyanezen időszakában elköltöttek, és a teljes éves keretük 42 százalékát jelentette már március végén.
Ebből a kalapból finanszírozták többek között a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációs kampányait és a kiemelt állami rendezvényeket is.
Jól látszik a számokból, hogy az új pénzügyi kormányzatnak szinte nulla fiskális mozgástere maradt. Magyar Péter ugyan azonnali stopot hirdetett a minisztériumi kötelezettségvállalásokra, és véget vetett a pazarlásnak, de a Kármán András által megnevezett 2700 milliárdos örökséget nem lesz könnyű kezelni.
Komoly, strukturális kiigazítás és a kiadások átírása nélkül jóformán esélytelen lesz visszarántani a büdzsét. Ez nemcsak az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt lenne égető, hanem azért is, mert a Tisza Párt programjában szereplő 2030-as euróbevezetés alapfeltétele a 3 százalék alatti hiány – aminek jelenleg pont a duplája felé szalad a magyar államháztartás.
Reagált a forint: félforintos erősödés a meglepő adat után
A délelőtt folyamán a devizapiacon is látszott a feszültség: az EUR/HUF jegyzés a korábbi 355,70-es szintről egészen 357,20 fölé emelkedett, ahogy a befektetők Kármán András hétvégi, 2700 milliárdos lyukról szóló beismerését emésztették.
A Pénzügyminisztérium 11 órás adatközlése azonban azonnali fordulatot hozott. Amint megjelent a hír, hogy májusban – ha bázis alapon gyengébben is, de – sikerült többlettel zárni a hónapot, a forint azonnal magához tért. A napi mélypontról bő fél forintot erősödött a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, és a jegyzés villámgyorsan visszatért a 356,60-as szintre. Úgy tűnik, a piac rövid távon levegőt kapott a havi szépítést látva, de a hosszabb távú trendeket továbbra is az határozza majd meg, hogyan nyúl hozzá a Tisza-kormány a költségvetés szerkezetéhez és a megugró infrastrukturális kötelezettségekhez.