Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A döntést Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter ismertette a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón, ahol jelezte: a kabinet tisztán szeretné látni, hogy a jelenlegi konstrukció valóban a lakosság és az ország hosszú távú érdekeit szolgálja-e.
A Mohu 2023 júliusában vette át a magyar hulladékgazdálkodási rendszer működtetését egy 35 évre szóló koncessziós szerződés keretében. A most elrendelt vizsgálat során a kormány azt értékeli majd, hogy a rendszer mennyire hatékonyan teljesíti a vállalt környezetvédelmi és szolgáltatási célokat, illetve indokolt-e a jelenlegi működési modell fenntartása. A jelentést szeptember 1-jéig kell elkészíteni.
A felülvizsgálat időzítése nem véletlen. Bár a hulladéklerakás aránya az elmúlt évben tovább csökkent, és nőtt az újrahasznosított hulladék mennyisége, a rendszer pénzügyi teljesítménye komoly kérdéseket vet fel. A Mohu a tavalyi üzleti évet közel 48 milliárd forintos veszteséggel zárta, miközben továbbra is jelentős beruházásokra és fejlesztésekre lenne szükség az uniós célok teljesítéséhez.
Az Európai Unió előírásai szerint 2035-re a települési hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet lerakóba, miközben az újrahasznosítás arányát 65 százalékra kell emelni. Magyarország jelenleg még jelentős távolságra van ezektől a céloktól: a legfrissebb adatok szerint a lerakás aránya 44,4 százalék, az anyagában újrahasznosított hulladéké pedig 37,4 százalék körül alakul.
A pénteki tájékoztatón a kormány egy másik, környezetvédelmi szempontból fontos változást is bejelentett. Megszűnik az a gyakorlat, amely lehetővé tette, hogy egy miniszter saját hatáskörben jelölje ki akkufeldolgozó üzemek helyszíneit. Június végéig egy minisztériumközi munkacsoport áll fel, amely új engedélyezési és döntéshozatali szabályokat dolgoz ki a jövőbeni beruházások számára.