Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vitézy Dávid koordinálja az uniós források hazahozatalára vonatkozó munkát
– jelentette be Magyar Éva kormányszóvivő.
A közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatójában elmondta, hogy a kormányülés legfontosabb témája is ez volt: 16,4 milliárd euróról van szó, ami olyan fejlesztési célokat szolgál, amelyeket a magyar emberek is érezni fognak – idézi a tárcavezetőt az Index.
Az igazságügyi miniszter jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az Európai Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott szupermérföldkövek magyar jogrendbe való átültetésére vonatkozó törvényjavaslatot – jelentette be Vitézy Dávid. A tárcavezető azt mondta: ez egy átfogó, korrupcióellenes és a magyar közélet átláthatóságát szolgáló törvénycsomag, amely mindazt a jogállamisági feltételrendszert jelenti, ami ahhoz kell, hogy az európai uniós forrásokat haza tudják hozni. Jelezte: ezeket a jogszabályokat az Országgyűlésnek el kell fogadnia és hatályba is kell lépniük ahhoz, az uniós pénzek hazajöjjenek.
A miniszter szerint ezek a folyamatok együttesen vezetnek majd el oda, hogy minden akadály elhárul az elől, hogy az Európai Bizottság a forrásokat felszabadítsa és azokat le is hívjuk augusztus végéig. Vitézy szerint Magyarországnak nemcsak teljesítenie kell ezeket a korrupcióellenes mérföldköveket, hanem le is kell hívnia, és fel is kell használnia ezeket az európai uniós forrásokat augusztus 31-ig.
Eurómilliárdokról van szó
A legnagyobb tétel a Helyreállítási Alap: ez 10 milliárd euró, ami a koronavírus utáni gazdasági sokkhatásból történő kilábalást szolgálja. A legtöbb tagállam nagyrészt felhasználta már ezeket a forrásokat, augusztus 31. a határideje. A felhasználási tervet már az előző kormány is kidolgozta és benyújtotta, de a megvalósítás nem történt meg, a korrupciós kockázatok miatt Magyarország nem jutott forrásokhoz.
Vitézy elmondta, hogy az elvárások teljesítésére az Orbán-kormány is tett „kísérletecskét”, de szerinte az összes feltétel teljesítését nem akarták, vagy nem merték bevállalni. Beszélt arról is, hogy az egyik volt miniszter el is mondta, hogy például a vagyonnyilatkozati kötelezettségek tekintetében tudatosan nem teljesítették az elvárást.
Bejelentette azt is, hogy újra kellett tárgyalni a terveket, valamint a szupermérföldkövek teljesítését.
Beszámolója szerint a brüsszeli egyeztetések
az EU-val csak és kizárólag azok mentén a feltételek mentén zajlottak, amelyek nyilvánosak 2022 óta, semmilyen más megállapodás nem született.
A szupermérföldkövek magyar jogba történő átültetését keretező törvénycsomagot a jövő héten a szakminiszter beterjeszti, a parlamentnek el kell fogadni és utána jöhetnek az uniós pénzek.
Jelentős közlekedésfejlesztések jönnek
Lecserélik a teljes HÉV-flottát, 35 emeletes vonat is érkezik
– jelentette be a miniszter. Vitézy Dávid szerint költségvetési mozgásteret is jelent az uniós források hazahozatala. Vannak olyan beruházások is, amelyeket eddig nem szántak a Helyreállítási Alapba, de átmozgatják oda, ilyen például a budapesti CAF-villamosok elszámolása, ami nettó többlet uniós pénzt jelent, amiből további beruházásokat indíthatnak.
- 1,5 milliárd euró összértékben fejlesztik az elektromos hálózatot – növelnék a megújuló energia arányát is.
- 1,8 milliárd eurót szánnak a HÉV és vasúti járműpark megújítására.
A kohéziós alapból megmaradt forrás is érkezik: a 2021-27-es költségvetés kohéziós alapjából befagyasztott 4,2 milliárd euró felhasználásáról is dönteni kell a miniszter beszámolója szerint. Ezekből környezetvédelmi, energetikai és vízügyi fejlesztések válnak lehetővé.
A teljes összegen, azaz a 16,4 milliárdon felül volt még kétmilliárd eurónyi forrás, amit már elbuktunk Vitézy szerint.
A kekvák vagyona visszakerülhet az állami vagyon körébe
A kormány azt javasolja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe, és ezen intézmények kerüljenek vissza az állami fenntartású intézmények körébe – mondta Vitézy Dávid. A tárcavezető ismertette: ezt a vonatkozó törvényjavaslat két ütemben javasolja majd végrehajtani. A felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében idén augusztus 31-ig tesz javaslatot a kormány az állami vagyonba és fenntartásba való visszakerülésre.
Állami körbe az a vagyon kerül vissza, ami állami vagyon is volt
– közölte, hozzátéve, hogy ez egy nagyon komoly vagyonvisszaszerzési lépés lesz a magyar kormányzat részéről. Szerinte ezzel egy olyan mérföldkövet teljesítenek, ami szükséges ahhoz, hogy az európai uniós forrásokat haza tudják hozni, de azt gondolják, hogy ez a magyar közérdeket is szolgálja.
Eltüntetik a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokat
A kormány támogatja a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok és a köztéri vizuális környezetszennyezés visszaszorításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Tisza Párt három képviselője nyújtott be az Országgyűlésnek – jelentette be a miniszter. Vitézy Dávid szerint Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt tiszás képviselők javaslata azt a célt szolgálja, hogy a közterületeken és nyilvánosságban ne lehessen olyan propagandát folytatni, ami mások megalázására, megszégyenítésére, a képmásuk valótlan kontextusban való felhasználására irányul.
Vitézy szerint Magyarországot beborították ezek a plakátok, a leköszönt kormány ugyanis sok százmilliárd forintot költött el ilyen típusú kampányokra. Ennek szeretne véget vetni ez a javaslat, illetve általánosságban is visszaszorítaná a vizuális környezetszennyezést Magyarországon.
A miniszter jelezte azt is, hogy a törvényjavaslat annak is véget vetne, hogy Magyarország gyönyörű történelmi városközpontjait, épülethomlokzatait óriási épülethálókkal borítsák be, emellett helyreállítaná az önkormányzatok településképi hatósági jogköreit, hogy a települések saját maguk is meghatározhassák, hogy hol milyen reklámokat lehet kihelyezni.
Eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét
A következő tanévtől eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét – jelentette be Magyar Éva. A szóvivő közölte, hogy a kormány álláspontja szerint szükség van teljesítmény-értékelésre, de a jelenlegi rendszer aránytalanul nagy adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, nem mutat valós képet a munkájukról és a szakmai fejlődésüket sem támogatja.