Ha egy ország saját, kisebb súlyú és sérülékenyebb devizával rendelkezik, a befektetők a bizonytalanabb környezet miatt többlethozamot várnak el, ezzel szemben a nagyobb és mélyebb pénzügyi piaccal rendelkező valutaövezetben alacsonyabb kamatkörnyezetet - írta elemzésében a GKI Gazdaságkutató.
A kamatszintek megugrása a 2020-as években vált világszintű kihívássá. A magasabb infláció és a bizonytalan, kockázatokkal terhelt geopolitikai környezet a kockázati prémium emelkedésén keresztül vezetett a kötvényhozamok emelkedéséhez - húzta alá a GKI.
A korábbi évtizedhez képest magasabb jelenlegi kamatszint Magyarországon különösen jelentős probléma: a költségvetés tavaly mintegy 4000 milliárd forintot költött kamatkiadásra, 2023-2025 között GDP-arányosan a három legnagyobb kamatkiadással rendelkező EU-s ország között voltunk.
A gazdaságpolitikai stabilitás és az euróbevezetés és ígéretét a piac már az áprilisi választás után beárazta, ennek köszönhető a hazai kötvényhozamok csökkenése májusban. 2025-ben a hazai államadósság-állomány után fizetett súlyozott átlagkamat 4,6 százalék volt, ha a teljes magyar adósságállomány átlagos kamatterhe hosszabb távon 3,9 százalékra csökkenne, évente legalább 600 milliárd forinttal lenne kisebb a költségvetés kamatterhe
- olvasható MTI összefoglalójában.
A GKI szerint jelentősen csökkenne az államilag támogatott hitelek finanszírozási költsége is, ha a piaci kamat közelítene az eurózónás 3-4 százalékhoz. Javuló kamatkörnyezetben a vállalatok és a háztartások hitelköltségei szintén alacsonyabbak lennének. Ezek hatása a beruházások élénkülésén, illetve a fogyasztás emelkedésén keresztül támogatná a magyar gazdaságot - tették hozzá.
Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter többször megerősítette a kormány elköteleződését a magyar euró mellett, céldátumként 2030-at jelölték meg, ekkora teremtenék meg csatlakozáshoz szükséges feltételeket.