Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három a magyar igazság. Uniós pénzek és ügyészség pipa. Az imént pedig benyújtottuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt
– közölte Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán.
A parlament oldalára feltöltött, Görög Márta, igazságügyi miniszter által jegyzett, 142 oldalas, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat bevezetőjében arra figyelmeztet a törvényalkotó, hogy
a törvényalkotó, hogy Magyarország demokratikus újjáépítésének alapfeltétele a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyonnal való gazdálkodás kizárólag a köz érdekét szolgálja.
Vigyázat, jogi szöveg, de utána mutatjuk, hogy működik a Hivatal!
A magyarázat szerint a törvény megalkotását az a felismerés indokolja, hogy a demokratikus újjáépítés folyamatában elengedhetetlen a közvagyont érintő korábbi visszaélések, jogellenes vagyonkimentések és vagyonvesztések feltárása. A közvagyon védelme a demokratikus jogállam egyik alapvető intézményi garanciája, ezért olyan szabályozási környezetet kell kialakítani, amely képes hatékonyan megelőzni, feltárni és szankcionálni a közvagyonnal való visszaéléseket. A szabályozás kiindulópontja, hogy a közvagyon sérülékenysége nem csupán pénzügyi, hanem demokratikus kockázat is. Az elmúlt évtizedekben kialakult, rendszerszintű visszaélések feltárása nélkül nem teremthető meg a közbizalom helyreállításához szükséges átlátható és felelős állami működés. A törvény értelmében a múltbeli közvagyon-vesztések feltárása a demokratikus újjáépítés előfeltétele. Ezért hozzák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH), amely a közvagyon védelmének új, megerősített intézményi pillére. Az NVVH felállítását az a szükséglet indokolja, hogy a jogellenes vagyongyarapodás, a vagyonmentés és a közvagyonvesztés elleni fellépés egységes, független és hatékony szervezeti keretek között valósuljon meg. Az NVVH feladata a múltbeli visszaélések feltárása és a jövőbeni jogsértések megelőzése. A törvény ennek érdekében olyan feladat- és hatásköröket állapít meg az NVVH számára, amelyek biztosítják a közvagyon védelmének következetes és eredményes érvényesítését. A törvény részletesen meghatározza az NVVH jogállását, szervezeti felépítését és függetlenségi garanciáit. A szabályozás célja, hogy az NVVH a közvagyon védelmében végzett tevékenységét politikai befolyástól mentesen, szakmai alapon, a jogállamiság követelményeinek megfelelően lássa el.
Így juthat el egy céggel kapcsolatos gyanú az állami felügyeletig
A legérdekesebb rész, ahogy a közvagyonvédelmi kockázatértékelésből lesz egy közvagyonvédelmi vizsgálat, majd a cég állami közvagyonvédelmi felügyelet alá kerül.
Tegyük fel, hogy felmerül a gyanú egy vállalkozással kapcsolatban. A cég évek óta jelentős állami megrendeléseket nyer, árbevételének nagy része közbeszerzésekből, támogatásokból vagy más közpénzes forrásból származik. A nyilvános adatok, egy bejelentés vagy egy másik hatóság jelzése alapján a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal előtt megjelenik a kérdés:
fennáll-e annak kockázata, hogy a közvagyon sérelmet szenvedett, illetve újabb vagyonvesztés következhet be?
- lépés: a gyanú először kockázattá válik
Az első állomás még nem büntetőeljárás, vagy bírság, és még csak nem is azonnali állami beavatkozás. A Hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést végez. Ennek célja az, hogy azonosítsa a közvagyon felhasználásával, kezelésével összefüggő egyedi és rendszerszintű kockázatokat, a kezelhető problémákat, a hiányosságokat, valamint a lehetséges megoldásokat. A kockázatértékelés önmagában nem állapít meg jogsértést, felelősséget vagy fizetési kötelezettséget, szankció közvetlen alapja sem lehet. Arra szolgál, hogy a Hivatal eldöntse: van-e olyan ügy, amely további vizsgálatot igényel. - lépés: a közpénzfüggőség külön jelzéssé válhat
A törvényjavaslat külön figyelmet ad azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek működése jelentős részben közpénzes forrásoktól függ. A feltöltött javaslat szerint kiemelt kockázati szempont, ha egy cég és kapcsolt vállalkozásai egy lezárt adóévben nettó árbevételük legalább 75 százalékát közbeszerzésből, koncessziós vagy más állami beszerzési eljárásból, támogatásból, illetve állami forrásból vagy állami garanciával nyújtott hitelből szerzik. Ilyenkor a Hivatalnak már nem pusztán általános piaci adatokat kell néznie, a közpénzhez kötött üzleti modell maga is vizsgálati iránnyá válik. - lépés: a kockázatértékelésből közvagyonvédelmi vizsgálat lesz
Ha a kockázatértékelés alapján a Hivatal érdemi kérdést lát, közvagyonvédelmi vizsgálatot indíthat. A benyújtott javaslat szerint a 75 százalékos közpénzfüggőségi esetben a vizsgálat kötelező. A vizsgálat célja már nem általános kockázati térkép készítése, az ügy konkrét tényeinek feltárása. A Hivatal ilyenkor adatot, iratot, elektronikus állományt kérhet, iratbetekintést végezhet, nyilatkozatot kérhet, helyszíni vizsgálatot tarthat, adatokat menthet, más szerveket kereshet meg, nyilvántartási adatokat szerezhet be, valamint szakértőt vagy szaktanácsadót vonhat be. A vizsgálati cselekményeket úgy kell megválasztania, hogy azok alkalmasak legyenek a releváns körülmények feltárására, és arányosak maradjanak az érintettek jogaival. - lépés: a vizsgálat közvagyonvédelmi intézkedést alapozhat meg
A vizsgálat végén a Hivatalnak azt kell eldöntenie, milyen intézkedés indokolt. Több út nyílhat. Kezdeményezheti más hatóság, ellenőrző szerv, felügyeleti szerv, tulajdonosi joggyakorló vagy bíróság eljárását. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a Hivatal saját hatáskörben is büntetőeljárási döntést hozhat, illetve feljelentést tehet, és vagyonbiztosítási intézkedést is kezdeményezhet. A benyújtott javaslat logikájában ezen a ponton fordul át az ügy a megfigyelésből tényleges beavatkozási pályára: a Hivatal nem egyszerűen leírja a kockázatot, intézményi választ keres rá. - lépés: ha fennáll a további közvagyon-sérelem veszélye, megnyílhat az út a felügyelethez
A legerősebb beavatkozás a közvagyonvédelmi felügyelet alá vonás. A törvényjavaslat szerint a közvagyonvédelmi vizsgálat egyik lehetséges következménye a felügyelet alá vonás iránti hatósági eljárás megindítása. Így az állam képviseletében eljáró közpénzügyi elnökhelyettes áttekintheti a vállalkozás vagyoni helyzetét, ellenjegyezheti a vagyoni kötelezettségvállalásokat, dönthet a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben, betekinthet az iratokba és számviteli nyilvántartásokba, vizsgálhatja a fizetési számlákat, a pénztárt, az értékpapír- és áruállományt, valamint szerződéseket is. Szélsőséges esetben vezető tisztségviselők megbízatását is megszüntetheti, képviseleti jogot korlátozhat, szerződéseket mondhat fel, illetve írásbeli utasítást adhat a vállalkozás gazdálkodását érintő kérdésekben.
A Tisztítótűz projekt szuperhivatalának működése öt lépcsőben így írható le. A gyanúból először kockázati jelzés lesz. A közpénzarány vagy más körülmény alapján ez vizsgálati üggyé válhat. A vizsgálat feltárja a pénzmozgásokat, szerződéseket, tulajdonosi kapcsolatokat és vagyoni döntéseket. A feltárt tények alapján a Hivatal intézkedést választ. Amennyiben a közvagyon további sérelmének veszélye fennáll, az ügy eljuthat a közvagyonvédelmi felügyeletig, ahol a cél már nem pusztán a múltbeli ügy tisztázása, a vagyon további kimentésének vagy elvesztésének megakadályozása.
