Az unión belül egyedi adópolitikai profilt rajzolnak ki Magyarországról a páratlanul alacsony, 9 százalékos társasági adókulcs és a kiemelkedő családi adókedvezmények, valamint az élénk szakmai vitát kiváltó a magas áfa, illetve a szektorális különadók a Forvis Mazars idén 14. alkalommal kiadott 2026-os kelet-közép-európai adókalauza szerint.
A legfrissebb adókalauz 25 ország – köztük három közép-ázsiai állam, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán – adórendszerét hasonlítja össze.
Az elemzésben kiemelik: az adórendszer eltér a régióban jellemző főiránytól, a szektorális különadók sokasága egyedülálló. A béreket terhelő adókat tekintve a régió felső harmadában van az ország, a bérköltség 41 százaléka a költségvetésbe kerül, ez magas tényleges terhet jelent az alacsonyabb jövedelműekre.
Az innovatív digitális magyar megoldások ugyanakkor - online kassza, e-szja, e-áfa, e-nyugta, ekaer, online számla, online adatszolgáltatás - a régióban vezetőnek számítanak.
Szembetűnő régiós trend, hogy az áfakulcsok több országban is emelkedtek: Románia, Észtország és Kazahsztán mind megemelte általános kulcsát, miközben egyes csökkentett kulcsokat megszüntetett vagy összevont.
Az áfakulcs régiós átlagban 19 százalékos volt, a legmagasabb 27 százalék Magyarországon és 25 százalék Horvátországban.
A KSH friss adatai szerint magyar kiskereskedelem lendületes növekedést mutatott 2026 márciusában: a forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. További részletekről itt olvashat.
Átalakulnak az adórendszerek a régióban
A régió országainak mintegy felében, közöttük Magyarországon, Bulgáriában, Romániában, Ukrajnában egykulcsos az szja, 8-22 százalék közötti mértékkel, míg a többiek progresszív rendszert alkalmaznak, ahol a felső kulcs akár az 50 százalékot is meghaladhatja. A személyi jövedelemadó területén a régió inkább a terhelés növelése felé mozdult: Litvánia teljesen átalakította rendszerét, és egységes progresszív skálára tért át, Románia jelentősen növelte az osztalék forrásadóját, Szlovákia pedig két új, magasabb adósávot vezetett be. Ezzel szemben Görögország csökkentette a meglévő kulcsait - írták.
Emelkedtek a minimálbérek
A régióban az átlagos bruttó minimálbér 814 euró körül alakul; a legtöbb ország 700-1300 eurós sávban mozog, számottevő szórással. A minimálbérek a régió egészében emelkedtek, Montenegróban közel egyharmadával, Szlovákiában és Csehországban is két számjegyű volt az emelés. Magyarországon 11 százalékkal 322 ezer forintra (838 euróra). Az elemzés készítői a január 6-i, 384,41 forintos euróárfolyamon számoltak.
Óriási különbséget jelenthet a gyerekvállalás az adóterhekben
Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41 százalék körüli, ami a régiós 37 százalékos átlag feletti. A 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18 százalék alá csökken. Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül. Az országok háromnegyedében az adóék három gyermek esetén sem csökken jelentősen, ahol van családi kedvezmény, ott jelentős megtakarítás érhető el az átlagbérrel számolva.
Mint írtuk, az államháztartás központi alrendszere április végéig 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az éves hiánycél 70,7 százaléka. Az adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,2 százalékkal magasabban alakultak.