„A következő agrárkabinetnek el kell gondolkodnia térségi megoldásokon. Lesznek olyan területek, ahol semmit sem vetünk majd, mert nem éri meg – ezeket a termékpályákat ki kell jelölni” – hangsúlyozta Hollósi Dávid, az MBH agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója.
Mint mondta, jelenlegi formájában nem versenyképes a magyar agrárium, változásra van szükség.
Strukturális átalakítás indokolt, ami azt is jelenti, hogy kevesebb termelőre van szükség. Azon kistermelőknek alternatívát kell biztosítani, akik nem maradhatnak a szegmensben.
Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy üzleti alapon is fenntarthatóak legyenek a vállalkozások. Veszteségfinanszírozásban nem tud részt venni egy bank, így az MBH is csak sikeres beruházásokban tud partner lenni. „Eddig sem lehetett megélni az agráriumban a támogatásokból, és ez a jövőben sem fog sikerülni” – húzta alá.
Teljesen új megoldások kellenek a szektorban. Az Európai Unióban 2028-tól új agrárpolitika érkezik, ami még kevesebb forrást juttathat a szektorba, így felértékelődik a nemzeti kormányok szerepe.
Az április 12-i rendszerváltás óta rendkívül erős a magyar fizetőeszköz (persze továbbra is sérülékeny). Ez mindenképp pozitív, azonban az agrárium szempontjából nem feltétlenül jó, ugyanis a tőzsdei árucikkek 10–15 százalékkal alacsonyabb árakon futnak. A piac beárazza a helyzetet.
Romló bizalom és várakozás
Az MBH agrár-élelmiszeripari bizalmi mutatója némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól. Negyedéves összehasonlításban 0,1 pontot csökkenve 31,8 ponton állt. Éves összevetésben ennél markánsabb, 0,6 pontos a csökkenés. Az érték legutóbb 2023 harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony szinten, akkor a gabonák és az olajos magvak piacán tapasztalható gyenge árak miatt.
„Most azonban az iráni háború, azon belül is a Hormuzi-szoros forgalmának leállása, illetve akadozása a kedvezőtlenebb helyzetértékelés legfőbb oka” – mondta Héjja Csaba, az MBH agrár- és élelmiszeripari üzletág stratégiai ügyfelek központ vezetője.
Az index végén továbbra is a gyümölcs-, a tej- és a kukorica-termékpálya áll. A sertéságazat helyzetértékelése nem javult érdemben, mert a vágósertés ára nem mutat elegendő emelkedést ahhoz, hogy rövid távon kedvezőbb legyen a jövőkép ezen a területen.
Pozitívum ugyanakkor, hogy a baromfi- és a tojáságazat megközelítette vagy elérte az egyensúlyi szintet. Bár az energiaárak növekedése és a bolti fogyasztás csökkenése negatívan hathat.
Sok a kihívás és nehézség
Idén tavasszal a magyar agrárium számos kihívással szembesül. Az iráni háború a mezőgazdaságra is jelentős hatással van: a Hormuzi-szoroson halad át a világ műtrágyakereskedelmének 30 százaléka, és a fennakadások az azonnali jegyzések mellett akár egy évre előre is felboríthatják a piaci normákat.
Emellett ismét megnövekedtek az időjárási kockázatok a termelésben: nagy mennyiségű csapadék hiányzik a talajokból, és a tavaszi fagyok is komoly károkat okoztak.
Hozzátette: az elmúlt években megnövekedett bizonytalanságok már rövid távon alkalmazkodásra sarkallják az ágazatot, és ahhoz, hogy megfelelő válaszokat tudjon adni a kihívásokra – változó, kiszámíthatatlan árak, olcsó import, fenntarthatóság –, elkerülhetetlenek az okszerű és hatékony működést elősegítő szerkezeti változások.
A közös agrárpolitika keretében rekordösszegben (több mint 1500 milliárd forint) megvalósuló beruházások kulcsszerepet játszhatnak ebben, és talán soha vissza nem térő lehetőséget jelentenek a strukturális átalakítások megalapozására. A kockázatok csökkentése közös érdek az ügyfeleknek és a bankoknak.
Csapadékra várnak
A magyar mezőgazdaság kibocsátásának gerincét adó szántóföldi növénytermesztésben a biztató téli csapadékmennyiséget márciusban nem követte megfelelő mennyiségű utánpótlás, így az ősszel elvetett kultúrák nincsenek kellően jó állapotban, amit tetézett az elmúlt évek legszárazabb áprilisa is. A piacok emellett túlkínálatosak, ami gyengíti az árakat.
A bankhoz érkező visszajelzések szerint a vetésterületek a vártnak megfelelően alakulnak idén: 700 ezer hektár alá csökken a kukoricáé, 800 ezer hektár fölé nő a napraforgóé, a búzáé pedig megközelíti az egymillió hektárt, míg a repce és az árpa területe 150 ezer, illetve 300 ezer hektáron stagnál.
„Mindez új kultúrák térnyerésére adhat lehetőséget, ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ezekhez megfelelő piac is kell. Ha ugyanis túl sokan vetnek egyfajta növényt, amire a piacnak nincs akkora igénye, hamar túlkínálat és kedvezőtlen árszint alakulhat ki” – hívták fel a figyelmet a bank szakértői.
Élelmiszerárak
A növénytermesztés kibocsátása és a főbb költségelemek hányadosa 10–12 éven keresztül egy sávban mozgott, 2022-ben volt egy dimenziócsökkenés. Most 2026-ban lehet egy hasonló csökkenés, de Héjja Csaba szerint közel sem olyan rossz a helyzet, mint négy évvel ezelőtt.
2000 és 2005 között 20 százalék változáshoz 5 év kellett, majd a 2010-es években 10 hónap alatt voltak ekkora mozgások az árakban. Ugyanez a mostani évtizedben már csak 8 hónap kellett átlagosan ehhez a változáshoz – mutatott rá a FAO élelmiszer-árindexe alapján.
Szárazság hátráltatja a vetéseket
A szabadföldi kertészetben a vetések a szárazság miatt az átlagosnál valamivel vontatottabban haladnak, annak ellenére is, hogy a zöldségtermő területek 90 százaléka öntözött. A csemegekukorica tervezett vetésterülete 26 éve nem látott mélypontra csökkenhet, míg a zöldborsóé 13 éves mélyponton lehet idén.
Május 1-jén jelentős fagykár keletkezett Magyarországon, ami a szőlő-bor-ágazatot is sújtotta. A szőlőnél a május eleji fagy évszázadok óta nem látott terméskiesést okozhat, akár a termelési érték 30 százaléka is kieshet egy gyenge kereslettel induló szezonban.
A szárazság már most károkat okozhat a gyümölcstermésben is, mivel a virágzás lezajlott, és égető szükség lenne a vízre a terméskötődés és a majdani gyümölcsnövekedés szempontjából is.
A gyümölcselőállítás olyan tőkeigényessé vált, hogy az árakba hatékonysági lépés nélkül nem fér bele. Akik olcsóbbak, azok kiszorítják a hazai termékeket a piacról. Ráadásul még mindig nagyon nagy az élőmunkaigénye a szektornak.
Az ország jelentős részén már 1 méteres szinten vízhiány van. Mint mondták, az aszály ellen rövid távú megoldás nincs. Ha nem lesz eső, akkor a növények akár a 2022-esnél is rosszabb károkat szenvedhetnek.
Mi a helyzet a madárinfluenzával?
A madárinfluenza tavaszi szezonja idén nem okozott olyan jelentős károkat a magyar és az európai baromfiágazatban, mint korábban; egyedül Lengyelországban éreztette jobban a hatását, de ott sem olyan súlyos mértékben, mint tavaly.
A kínálat helyreállásának nyomán némileg csökkentek az árak, de éves alapon még így is magasabbak pár százalékkal. Az ellátási láncok kissé kiszámíthatatlanabbá váltak a geopolitikai feszültségek miatt, ami egyelőre nem érzékelhető a telepítésekben és a termelésben, de várhatóan hatással lesz a költségekre.
Kihívást jelenthet majd, hogy az Európai Bizottság hatályba léptette a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) kötött szabadkereskedelmi megállapodást, ami a baromfi esetében öt év alatt 180 ezer tonna csirkehús – jellemzően mellfilé – beérkezését jelenti.
Az abrakfogyasztók (szarvasmarha és sertés) esetében a takarmányozás egyelőre olcsó a gabonák és a fehérjenövények árának csökkenése miatt, de ez év végére megváltozhat. A sertés esetében az irányadó külföldi árak emelkedtek valamelyest, de számottevő előrelépés még nem érezhető.
A tejpiacon egyelőre oldalaznak az árak, a beszállított és a feldolgozott mennyiség is stagnál. „Idén várhatóan a sajt és a tejpor kerül fókuszba európai szinten, érdemi javulás pedig csak akkor várható az ágazatban, ha Nyugat-Európában szűkülni kezd a kínálat, és stabilizálódnak az árak. Kulcskérdés a feldolgozottság növelése” – mondta Héjja Csaba.