Magyar Péter bejelentése szerint a Tisza Párt Bóna Szabolcsot jelölné agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszternek.
„A biztonság és a fejlődés nem egymás ellentétei. Egy erős agrárium egyszerre ad stabilitást és teret a megújulásra”
– fogalmazott szombati Facebook posztjában Bóna Szabolcs, aki azt is megerősítette, hogy elérhetővé teszik mindenki számára az egészséges élelmiszereket, amelyek áfáját 5 százalékra csökkentik.
„Ezzel a termelők versenyképesebbek lesznek a piacon és minden magyar hozzájuthat az egészséges hazai élelmiszerekhez. Életet lehelünk a zöldség-,gyümölcs termesztésbe, a kertészeti ágazatba”
− fűzte hozzá.
„Agrármérnök és paraszt”
Bóna Szabolcs 1975-ben született Csornán. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végzett, majd a Pannon Agrártudományi Egyetemen tanult, ahol 1998-ban diplomázott. Pályafutását az IKR Zrt.-nél kezdte, ahol terményraktározással és kereskedelemmel foglalkozott. Rövid ideig az Allianz mezőgazdasági kárszakértője volt, 2001-től pedig a CIB Lízing Csoport üzletágvezetőjeként dolgozott.
Édesapja, Bóna János agrármérnök a rábapordányi Szocializmusért Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke volt, 1985-től pedig országgyűlési képviselő. A rendszerváltás után kisebbségi tulajdonosként ő építette fel a széthullásra ítélt szövetkezetet, amely ma a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. nevet viseli. A Bóna család tulajdoni hányada még most sem éri el az 50 százalékot a cégben.
Bóna Szabolcs 34 évesen került be a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságába. A 4 milliárd forintos árbevételt elérő céget 2010 óta vezeti. 2022-ben az „Év állattenyésztője", 2024-ben pedig az „Év fenntartható gazdasága” lett az általa vezetett üzem.
A bő ezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági cégben közel 900 marha és több mint 10 ezer sertést tenyésztenek.
Tavaly tavasszal a száj- és körömfájás alatt Bóna Szabolcs országos ismertségre tett szert, amikor tisztázatlan körülmények között az ő telepére is bejutott a vírus. A zrt.-t a kivágott állatok miatt őszre részben kártalanították, majd sikeresen újraindította az állattartó ágazatot.
Bóna Szabolcs úgy lesz a kormány tagja, hogy nem kap parlamenti mandátumot. A magát jobboldali-konzervatívnak tartó Bóna a választáson végül mindössze 642 szavazattal maradt le a fideszes Gyopáros Alpár mögött Győr-Moson-Sopron 3-as választókerületében, és saját kérésére nem szerepel a Tisza országos listáján.
Bóna Szabolcs tavaly februárban állt ki nyilvánosan a Tisza Párt mellett. „Agrármérnök és paraszt” – saját kérésére így konferálták fel a Tisza Párt Vissza Európába című konferenciáján, ahol az agrárpolitikai kerekasztal résztvevője volt.
Ezt várják a gazdák
Vízgazdálkodás, piacvédelem, integráció és kiszámítható támogatási rendszer – az Agroinform körkérdése szerint ezek a legfontosabb kérdések ma a magyar mezőgazdaságban.
A szakportál friss összeállítás szerint már az új agrárminiszter személye kapcsán is megosztottak a vélemények. Különösen a kisebb, 300 hektár alatti gazdaságokban érezhető bizonytalanság: sokan attól tartanak, hogy a nagyüzemek érdekei erősebb hangsúlyt kapnak majd.
A víz lett a kulcskérdés
A gazdák szinte egyöntetűen a vízgazdálkodást emelték ki az egyik legfontosabb területként. Nem véletlenül: a klímaváltozás és a szélsőséges csapadékeloszlás egyre inkább meghatározza a termelés biztonságát.
Sok helyen már konkrét, nagy léptékű vízvisszatartási és vízátvezetési elképzelések is megfogalmazódnak. A Homokhátság vízpótlása például visszatérő téma, amelyhez egyes gazdák akár duzzasztóművek és tározórendszerek kialakítását is szükségesnek tartanák.
Piacvédelem és globalizációs nyomás
A gazdálkodók jelentős része a piacvédelem erősítését is sürgeti, különösen az importtal szemben. Minél kisebb egy gazdaság, annál erősebb az igény a külső konkurencia korlátozására.
Ugyanakkor többen realistábban látják a helyzetet, és elismerik: a globalizált piacon a magyar kormány mozgástere korlátozott. Emiatt inkább a versenyképesség javítását, illetve a termelési struktúra átalakítását tartják járható útnak.
Árprés és jövedelmezőségi gondok
Az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája az inputárak emelkedése és a termelői árak csökkenése volt. Ez sok gazdaságot nehéz helyzetbe hozott. Többen feladták a termelést, vagy más tevékenység felé fordultak. Mások a diverzifikációban látják a kiutat: több lábon állnak, vagy a teljes termékpályát igyekeznek kézben tartani.
Integráció hiánya – strukturális probléma
Visszatérő elem a feldolgozóipari és kereskedelmi jelenlét hiánya. Nyugat-Európában jóval gyakoribb, hogy a termelők tulajdonrészt szereznek a feldolgozásban és értékesítésben, míg Magyarországon ez ritka.
„Nálunk sokszor inkább széthullanak a közösségek, mint hogy megerősödnének”
– fogalmazott egy gyümölcstermesztő.
A zöldség-gyümölcs ágazatban ugyanakkor támogatják az 5 százalékos áfakulcs bevezetését, de a gazdák szerint ennél is fontosabb lenne a valódi integráció kialakítása.
Elhúzódó pályázatok és intézményi kritikák
Több gazdaság panaszkodott a támogatási rendszerek lassúságára is. Sokan évek óta várnak pályázati döntésekre, ami beruházásokat késleltet vagy akadályoz meg.
A szakmai szervezetek működésével kapcsolatban is megfogalmazódtak kritikák. Egyes nagyüzemek szerint az érdekképviselet nem elég hatékony, miközben a tagdíjak jelentősek.
Generációváltás és munkaerőhelyzet
A generációváltás új problémákat is felszínre hozott. Az idősebb gazdák visszavonulását sokszor az alacsony nyugdíj nehezíti, míg a fiatalok számára a pályakezdés bizonytalan. Pozitívumként jelenik meg a duális képzés, amelyet többen is támogatnak, sőt, annak további bővítését javasolják.
