A tárgyalások azért kiemelten fontosak, mert a NIS – amely Szerbia egyetlen olajfinomítóját működteti – amerikai szankciós nyomás alá került az orosz tulajdonosi háttér miatt. A Gazprom és a Gazprom Nyefty együttesen több mint 56 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban, ezt vásárolná meg a Mol. A magyar cég még januárban írt alá kötelező érvényű szándéknyilatkozatot az üzletről.
Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szerint azonban továbbra is komoly nézeteltérések vannak a felek között. Belgrád elsősorban azt szeretné garantálni, hogy a pancsovai finomító teljes kapacitással működjön tovább, és a szerb piac ellátása hosszú távon is biztosított maradjon. A szerb fél emellett azt is elvárja, hogy a Mol vállalja át vagy rendezze a NIS korábbi kötelezettségeinek egy részét.
Közben új szereplő is megjelent a háttérben: egy frissen alapított szerb vállalat 2 milliárd eurós ajánlatot tett a NIS többségi részesedésére, ami állítólag jóval magasabb a Mol korábbi ajánlatánál. Aleksandar Vucic szerb elnök azonban gyorsan lehűtötte a kedélyeket, és kijelentette: Szerbia nem támogatja az üzletet, mert a cégnek nincs tapasztalata az olajiparban.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai OFAC május 22-ig adott határidőt az orosz tulajdonrészek értékesítésére. Emiatt a következő hetek döntőek lehetnek a Mol egyik legnagyobb regionális felvásárlási terve szempontjából.
Nem ez az egyetlen nehézség, amivel a MOL küzd. Mint azt korábban már megírtuk, a Barátság-kőolajvezeték leállása és a Dunai Finomítóban történt tűzeset következtében a Mol downstream üzletága (ez a nyersolaj-finomítás, petrolkémia, üzemanyag nagykereskedelem) egyértelműen gyengélkedett: a tőzsdei elemzők itt 270 millió dolláros EBITDA-t vártak, ám nagyon alulteljesített az olajvállalat, "csak” 112 millió dollárt ért el.