Magyar Péter leendő miniszterelnök brüsszeli útja során külön kiemelte, hogy az úgynevezett befagyasztott uniós pénzek mellett a SAFE-hitelkeretben lévő, mintegy 6300 milliárd forintnyi védelmi iparra költhető forrást is haza akarja hozni.
A SAFE-kapcsán azért speciális a helyzet, mert az Európai Bizottság semmivel sem indokolta azt, hogy egyedül csak Magyarországnak nem utaltak SAFE-pénzt.
Egy hónappal ezelőtt közölte az Economx megkeresésére Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője, hogy a Bizottság jóváhagyja majd a magyar tervet, amint a folyamatban lévő értékelés befejeződik. Ugyanakkor konkrétumokat nem árultak el azóta sem. A brüsszeli testület hivatalos reakciójára azért volt szükség, mert a múlt heti, a tagállami védelmi terveket jóváhagyó közleményükben Magyarország nevét egyszerűen nem volt hajlandó leírni az Európai Bizottság.
S hogy miért lenne fontos a SAFE-forrás?
Erre is választ ad a GKI Gazdaságkutató Zrt. által a magyar védelmi ipar jelenlegi helyzetéről készített átfogó kutatás.
Mint írták, a finanszírozási feltételek alakulása szempontjából meghatározó lehet az Európai Unió SAFE hitelprogramja, amelyhez Magyarország is igyekszik hozzáférni a védelmi ipari beruházások és kapacitásbővítés támogatása érdekében.
Amennyiben az új kormány sikerrel jár a hitel lehívásában, akkor a SAFE-program érdemben hozzájárulhat a hazai védelmi ipar finanszírozási környezetének javításához, akár az olyan kettős felhasználású fejlesztések területén is, mint például a vasúti infrastruktúra, a kombinált fuvarozást kiszolgáló terminálok vagy a logisztikai hálózatok fejlesztése. Ezek a beruházások nemcsak a katonai mobilitás és ellátási láncok hatékonyságát javíthatják, hanem közvetlen és közvetett módon is hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez és a versenyképesség erősítéséhez
- írta a GKI.
A SAFE-források emellett jól kiegészíthetők az Európai Beruházási Bank finanszírozási programjaival, amelyek további lehetőséget teremtenek a stratégiai jelentőségű infrastruktúra-fejlesztések felgyorsítására.
A védelmi szektor fejlődését alapvetően a megváltozott európai biztonsági környezet határozza meg: az orosz–ukrán háború óta a NATO-tagállamok védelmi kiadásai emelkednek, és a védelmi ipar újra stratégiai jelentőségűvé vált. A globális védelmi kiadások 2024-ben történelmi csúcsot értek el, meghaladva a 2,46 ezer milliárd amerikai dollárt, ami 7,4 százalékos reálértékű növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Európa védelmi ráfordításai szintén dinamikusan bővültek: a kontinens teljes katonai költése megközelítette a 693 milliárd amerikai dollárt, ami 17 százalékos éves növekedést és az elmúlt évtizedben összességében mintegy 83 százalékos emelkedést generált. Ezzel párhuzamosan az uniós tagállamok fegyverzeti beruházásai 2021 és 2024 között jelentősen nőttek, 59 milliárd euróról 100 milliárd euró fölé emelkedve. Számos uniós ország szerepel a védelemre legtöbbet költő országok között, ami jól érzékelteti az európai védelmi ipar már most is jelentős méretét.
A GKI elemzése szerint a védelmi ipar fejlődésének egyik legfontosabb iránya a dual-use, azaz kettős felhasználású technológiák erősödése. Ez a trend különösen fontos Magyarország számára, mert a civil ipari tapasztalatok és a magas minőségi követelmények átvétele segítheti a védelmi szektor versenyképességét. Itthon több olyan ipari és tudásbázisra épülő lehetőség is adott, amely egyszerre szolgálhatja a civil gazdaságot és a védelmi szektort, többek között a járműipari, illetve a repülőipari beszállítás, a precíziós gépgyártás, a szenzortechnológia vagy a kiberbiztonsági területeken.
- Az egyik legígéretesebb irány a járműipari és gépgyártási kompetenciák védelmi alkalmazása. Magyarország hagyományosan erős autóipari beszállítói háttérrel rendelkezik, amely megfelelő fejlesztésekkel képes lehet speciális katonai járműalkatrészek, hajtáslánc-elemek, páncélvédelmi komponensek vagy karbantartási rendszerek előállítására is. A kettős felhasználás itt abban rejlik, hogy ugyanazok a precíziós gyártási eljárások a civil és katonai piacokon egyaránt értékesek. Az autóipari kapacitások védelmi ipari hasznosítása különösen időszerűvé vált, mivel az európai autógyártás jelenlegi visszaesése a beszállítói kereslet mérséklődésével is együtt jár, ennek következtében a beszállítói szektor számára egyre fontosabbá válik új, stabil piacok és alkalmazási területek felkutatása, amelyben a védelmi ipar potenciális alternatívát jelenthet.
- Szintén nagy potenciál rejlik a repülőipari és dróntechnológiai szegmensben. A repülőgépipari beszállítás magas minőségbiztosítási és tanúsítási kultúrát igényel, amely hosszú távon a magyar ipar technológiai színvonalát is emeli. A drónok és pilóta nélküli rendszerek pedig különösen gyorsan növekvő piacot jelentenek: a mezőgazdasági, logisztikai vagy ipari felhasználások mellett a katonai megfigyelés, felderítés és határvédelem is egyre inkább támaszkodik ezekre. Magyarország akkor lehet erős ezen a területen, ha nemcsak összeszerelésben, hanem szoftveres irányításban, szenzortechnikában és integrációban is képességeket épít.
- A harmadik kiemelt dual-use terület a kiberbiztonság és a digitális védelmi technológiák köre. A modern hadviselésben a hálózati rendszerek védelme, a kritikus infrastruktúrák kibervédelme és az adatbiztonság ugyanolyan jelentős, mint a klasszikus fegyverrendszerek. Magyarország informatikai és mérnöki munkaerőbázisa kedvező alapot adhat ahhoz, hogy a kiberbiztonsági fejlesztések a civil gazdaság mellett a védelmi szektorban is versenyképesek legyenek. Ehhez azonban erős kutatás-fejlesztési háttérre, nemzetközi szabványokhoz való igazodásra és a bizalmi (minősített) rendszerek kiépítésére van szükség.
- Egy további fontos lehetőség a szenzortechnológia, elektronika és kommunikációs rendszerek fejlesztése. A radarok, optikai eszközök, navigációs rendszerek vagy titkosított kommunikációs megoldások mind olyan területek, amelyek egyszerre hasznosíthatók polgári célokra (ipari automatizálás, közlekedés, távközlés) és katonai alkalmazásokban. Magyarország számára a feladat itt az, hogy az elektronikai ipar és a kutatóintézeti kapacitások összekapcsolásával magasabb hozzáadott értékű termékek jöjjenek létre, illetve célzottan erősítse az eddig elért vállalati eredmények további fejlődését.
Ahhoz, hogy ezek a kettős felhasználású szegmensek valóban magyar erősséggé váljanak, több feltételnek is teljesülnie kell. Mindenekelőtt szükség van stabil és kiszámítható iparstratégiára, amely nemcsak beruházásokat vonz, hanem hosszú távú fejlesztési irányokat is kijelöl a kettős felhasználású szegmens számára. Emellett kulcsfontosságú a munkaerő és a tudásbázis fejlesztése: mérnökképzés, minőségi duális szakképzés, kutatás-fejlesztési programok nélkül nem lehet tartósan versenyképes ipart építeni. A magyar vállalatok védelmi ipari versenyképességének erősítéséhez – mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon – kulcsfontosságú olyan célzott finanszírozási konstrukciók kialakítása, amelyek támogatják az ágazat sajátos beruházási és működési igényeit. Ha mindez megvalósul, a kettős felhasználású technológiák a magyar védelmi ipar egyik legstabilabb és leginnovatívabb pillérévé válhatnak - olvasható a GKI elemzésében.