A Bizottság jóváhagyja a magyar tervet, amint a folyamatban lévő értékelés befejeződik
– közölte az Economx megkeresésére Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője. A brüsszeli testület hivatalos reakciójára azért volt szükség, mert a múlt heti, a tagállami védelmi terveket jóváhagyó közleményükben Magyarország nevét egyszerűen nem volt hajlandó leírni az Európai Bizottság (EB).
Bár a szóvivői válasz szűkszavú, kiderül belőle: a 16,2 milliárd eurós (mintegy 6300 milliárd forintos) védelmi ipari hitelkeret elől nem zárták el végleg az utat, az eljárás lezárásával megnyílhat a lehetőség a források lehívására. A Bizottság kategorikusan nem utasította el a magyar terveket, és nem jelölt meg konkrét akadályt sem, így a történelmi léptékű összeg megérkezésére továbbra is van esély, jóllehet, az időzítés bizonytalan.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy miután a múlt héten az Európai Bizottság zöld utat adott Csehország és Franciaország nemzeti védelmi terveinek a 150 milliárd eurós Security Action for Europe (SAFE) projekt keretében, az eredeti 19 igénylő tagállam közül hazánk maradt az egyetlen, amelynek hitelprogramja továbbra is jóváhagyásra vár. A múlt heti brüsszeli kommunikációból való teljes magyar mellőzés komoly aggodalmakat vetett fel, hiszen az uniós testület még csak technikai indoklást sem fűzött a csúszáshoz, mintegy tudomást sem véve a magyar igényről.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a fejleményekkel kapcsolatban korábban lapunknak elmondta: várható volt, hogy Magyarország eredeti, a cseh és francia tervek mellé történő sorolása csupán technikai lépés volt. Ezzel elkerülhetővé vált, hogy hazánk egyedüliként maradjon a függőben lévő kategóriában a hivatalos kommunikációban.
A kutatási igazgató szerint a csúszás mögött vélhetően nem gazdasági vagy technikai, hanem politikai okok húzódnak meg. Kiemelte: az Európai Bizottság el kívánta kerülni a hivatalos és konkrét indoklást igénylő elutasítást, ugyanakkor politikai szempontból nem állt érdekében egy, a regnáló magyar kormányzat számára kedvező pénzügyi döntés meghozatala a közelgő választások előtt.
Érdemi indok nincs, ezért választották azt a megoldást, hogy az országról egy szót sem ejtenek
– értékelte a helyzetet az elemző. A Bizottság mostani, diplomatikus, de konkrétumokat nélkülöző reakciója illeszkedik ebbe a stratégiába: az értékelés fenntartásával a döntést lényegében a politikai ciklus utánra tolják.
Az Economx a SAFE-források ügyében kereste az érintett Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is, hogy megtudjuk, a csúszás milyen hatással lehet a magyar védelmi képességekre és a költségvetésre. A tárca cikkünk megjelenéséig nem reagált.
