A magyar bankrendszer hitelezési képessége nem jelent korlátot a gazdaság számára, a hitelkereslet azonban továbbra is visszafogott – ez volt a közös kiindulópontja Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnökének és Jelasity Radovan, a Bankszövetség elnökének, az Erste Bank elnök-vezérigazgatójának előadásában a Portfolio.hu hitelezés konferenciáján.
40 ezer milliárd forint vár kihelyezésre
A korábbi jegybanki vezetés irányába tett kritikaként is felfogható volt az MNB elnök azon véleménye, miszerint a jegybanknak csak extrém esetben szabad megjelennie a hitelezésben. Ma egész biztos nem ez a helyzet.
Varga Mihály jegybankelnök kiemelte: a hazai bankszektor likviditása és tőkehelyzete stabil, a rendszer jelentős szabad kapacitásokkal rendelkezik.
A bankok akár mintegy 40 ezer milliárd forintnyi új hitel kihelyezésére is képesek lennének: ezt jelzi, hogy a hitel/betét mutató Magyarországon mindössze 76 százalék, szemben az eurózóna 100 százalék feletti szintjével, vagyis a forrásoldal bőségesen fedezi a jelenlegi hitelezést.
De a likviditási fedezeti mutató 168 százalék, a tőkemegfelelési ráta 21 százalék, a saját tőkére vetített megtérülés pedig 18 százalék, ami meghaladja az eurózóna átlagát. A jegybankelnök szerint a bankrendszer az elmúlt években minden sokk ellenére megőrizte hitelezési képességét.
Ehhez képest a hitelállomány mélysége továbbra is visszafogott.
A magánszektor hitel/GDP mutatója 30–40 százalék körül alakul, ami elmarad az eurózóna és a régió átlagától. A vállalati oldalon ugyan hozzuk a régiós átlagot, ám ez jórészt a támogatott hitelprogramok eredménye.
Varga Mihály értékelése szerint ez azt jelzi, hogy a gazdaság szereplői nem használják ki a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket.
A támogatott hitelezés árnyoldalai
A vállalati hitelezés kapcsán a jegybankelnök arra is rámutatott, hogy az elmúlt évek támogatott programjai nem hoztak érdemi mélyülést: a konstrukciókat döntően olyan cégek vették igénybe, amelyek korábban is jelen voltak a hitelpiacon.
Abban Jelasity Radovan is egyetértett, hogy a hitelezési kapacitás adott, szerinte azonban a kereslet gyenge. Ahogy az Erste első embere fogalmazott: a finanszírozási kapacitás adott, pénz van, de mindenki kivár”. A vállalatok betétállománya 2026 elejére meghaladta a 17 ezer milliárd forintot, vagyis a cégek likviditása magas, nem finanszírozási korlátok akadályozzák a beruházásokat.
A bankszövetségi elnök szerint ennek oka a bizonytalan gazdasági környezet.
Volt olyan időszak, amikor napi szinten jöttek a rendeletek, intézkedések
– fogalmazott, utalva a szabályozási környezet változékonyságára, a tervezhetőség nehézségeire.
Jelasity kitért az államilag támogatott hitelprogramok szerepére is. Elmondása szerint ezek az elmúlt években meghatározóvá váltak az új kihelyezésekben: 2025 végén az új lakáshitelek több mint 80 százaléka, a kkv-hitelek esetében pedig egyes időszakokban 70 százalék feletti arány kapcsolódott támogatott konstrukciókhoz. Ugyanakkor ezek a programok nem jártak együtt a gazdasági aktivitás érdemi élénkülésével.
Majdnem mindenkinek és majdnem mindenre jutott forrás, a támogatott programokban élen járunk – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek a programok torzították a piacot, miközben nem hoztak érdemi gazdasági fordulatot. Önkritikusan bevalotta azt is, hogy a megoldásoknak köszönhetően szűkült a banki innováció is, hiszen az állami programokat elég volt fejleszteni – persze azért is, mert ezek bevezetése erőforrásokat kötött le. Ráadásul ezek a struktúrák is változtak – általában a bankok kárára.
Húzd meg, ereszd meg
A bankszövetségi elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatott hitelezés és a bankszektort érintő többletterhek egyidejű jelenléte sajátos helyzetet teremtett.
Az állami hitelprogramok költségvetési kiadási hatása nagyságrendileg összemérhető a banki különadók volumenével. Ez egyszerre jelent ösztönzést és terhelést a szektor számáram, de az „elveszünk, visszaadunk, majd megint elveszünk” rendszerben nem lehet érdemi lépést tenni szerinte.
Felelős együttműködésre készülnek
A bankszektor 5 pontos javaslatcsomaggal készül az új kormány hivatalba lépésére. Ezek abba az irányba hatnak, hogy erősödjenek a piaci folyamatok, azonos pályán játszanak a szereplők, ne lejtsen a grund, s az állam szabályozó, de ne finomhangoló legyen.
Beszéljünk sokkal többet, vitatkozzunk – ennek jött el az ideje. Mindenkinek sok-sok sikert kívánok az elkövetkező hetekben, hónapokban, és ne felejtsen el mindenki úgy dolgozni, hogy utána ne kelljen semmit törölni – zárta beszédét a Bankszövetség elnöke.
