Nem kedvez az időjárás a szántóföldi növényeknek, de a következő hetekben egy nagyobb csapadék még sokat segítene - mondta az MTI-nek a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Petőházi Tamás kifejtette, hogy az időjárás az év elejétől kezdve kedvezőtlen, havazásból is legalább kétszer annyi kellett volna a földek átnedvesedéséhez, a vízkészletek feltöltődéséhez, mint amennyi idén télen volt. Az értékes tavaszi csapadék szintén elmaradt, a földek kiszáradásához a sok napsütés és szél is hozzájárult. A vetés ugyan jól halad, hiszen esős napok híján nincs, ami gátolja a munkát, de már most 100 milliméter körüli csapadék hiányzik.
A talajállapot országszerte körülbelül olyan, mint máskor nyár elején, és ennek a hatása már az őszi kalászosokon is látszik - közölte. A kedvezőtlen hatású klímaváltozással, valamint az egyre gyakoribb és komolyabb szárazsággal magyarázta azt is, hogy 2026 az első év, amikor Magyarországon nagyobb területen termesztenek napraforgót, mint kukoricát.
Petőházi Tamás szerint a terméskilátásokat most még nehéz megbecsülni, de ha marad a napos, száraz, szeles idő, jelentős csökkenés várható az aratásra.
Az idei április kifejezetten rossz időjárást hozott mezőgazdasági szempontból.
Alig hullott csapadék, a hónap végére a növénytermesztésben kritikussá vált a helyzet, emellett a gyakori sarkvidéki eredetű léghullámok súlyos fagykárokat okoztak - írta a HungaroMet Zrt. agrometeorológiai elemzésében.
Az elemzés szerint az elmúlt héten csak a délnyugati határszélen esett eső, de ott is csak 1-2 milliméter. Hozzátették: van olyan terület az országban, ahol március vége óta gyakorlatilag nem esett eső. Az elmúlt 30, illetve 90 napban 25-45, illetve 20-70 milliméterrel kevesebb eső esett az átlagosnál.
A felszínközeli 20-30 centiméteres talajréteg országszerte kritikusan száraz, a felszín porzik és a 30-60 centiméteres réteg is egyre szárazabb. Az Alföldön és a Mezőföldön a mélyebb rétegek nem tudtak feltöltődni télen, így ott sincs tartalék, mintegy 80-120 milliméter nedvesség hiányzik a felső egyméteres rétegből a telítettséghez.
Az elmúlt egy hétben az ilyenkor szokásosnál összességében 2-3 Celsius-fokkal hűvösebb volt az idő volt, és nagy volt a napi hőingás, visszatértek a fagyos éjszakák, a legnagyobb területen hétfő reggelre alakult ki fagy, ekkor mínusz 3 és mínusz 5 fok is előfordult.
A gyümölcsök emiatt sokfelé komoly fagykárokat szenvedtek április második hetében, és azóta is többször előfordultak fagyok az újabb és újabb sarkvidéki eredetű légtömegek hatására.
Az időjárás nemzetközi szinten is meghatározó körülmény, de gabonapiaci szempontból az európainál fontosabb kérdés a dél-amerikai termés alakulása. Az ottani csapadékos időszak, a La Nina véget ért, de még nem látni, hogyan alakul a most kezdődő El Nino, és milyen hatása lesz ennek a mezőgazdaságra.
Az viszont már biztosan látszik, hogy a térség műtrágyaellátását komolyan hátráltatja az iráni konfliktus, ezért világszinten az időjárástól függetlenül is visszaeshet a gabonakészletek mennyisége.