Bár május 9-ig még várni kell arra, hogy Magyar Péter hivatalosan is átvegye a miniszterelnöki posztot, a leendő kormányfő április 16-án már egyértelművé tette:
kiáll az Orbán-kormány által bevezetett védett üzemanyagárak fenntartása mellett.
A Tisza Párt elnöke első parlamenti sajtótájékoztatóján, a Hernádi Zsolt Mol-vezérrel folytatott egyeztetéseire hivatkozva felszólította a még hivatalban lévő kabinetet, hogy április 30-ról május végéig hosszabbítsa meg a védett árat biztosító jövedékiadó-csökkentést. Magyar Péter egyúttal jelezte:
megalakulása után az új kabinet újabb hónapokra fogja kitolni az intézkedés hatályát.
A piac kongatja a vészharangot
A politikai szándék ellenére a piaci szereplők egyre hangosabban figyelmeztetnek az intézkedés veszélyeire. Az Erste Market legfrissebb elemzése rámutat: a mesterségesen alacsonyan tartott árak és a közelgő válságtól való félelem miatt drasztikusan megugrott a hazai fogyasztás.
A NAV statisztikái szerint márciusban 178 millió liter benzint és bő 437 millió liter gázolajat bocsátottak szabadforgalomba. Bár a harmadik hónap a motorizációs szezon és a tavaszi mezőgazdasági munkák miatt hagyományosan is erős, a benzin esetében mért 9,3 százalékos, illetve a dízelnél regisztrált 19,3 százalékos volumenbővülés az egy évvel korábbihoz képest messze meghaladja a gazdasági aktivitás által indokolt szintet.
Az Erste elemzői szerint a megugró kereslet miatt a jelenlegi, befagyasztott árszinteken hamar elfogyhatnak a készletek, miközben a Molon kívüli import nem érkezik meg az országba.
Az eredmény hiány lesz – ennek viszont lényegesen nagyobb a negatív gazdasági hatása, mint a magas áraknak. Ezért egy felelős politika, amelyet nem a rövid távú politikai haszonmaximalizálás vezet, hanem az ország stabilitása, nem operálhat tartósan ársapkákkal, hanem a lehető leggyorsabban kivezeti azokat. A drága termék ugyanis sokkal jobb, mintha kiszárad az ország üzemanyagpiaca, s ezért leáll a gazdasági élet
– szögezi le az Erste Market, a kis- és nagykereskedelmi árak szabadon engedését sürgetve.
Brüsszel is támadásba lendült
A belföldi piaci nyomás mellett most nemzetközi fronton is támadás érte a rendszert. Az Európai Bizottság a mai napon hivatalosan is bejelentette: felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország és Szlovákia ellen a külföldi gépjárművezetőkkel szemben alkalmazott diszkriminatív üzemanyagárak miatt.
Brüsszel kifogásolja, hogy míg a magyar rendszámmal rendelkezők védett, rögzített árat fizetnek a kutakon, addig a külföldön nyilvántartott járművek vezetőire a magasabb piaci ár vonatkozik. (Hasonló a helyzet északi szomszédunknál is, ahol a dízel árát szabályozzák diszkriminatív módon).
A magyar kormánynak mostantól két hónapja van arra, hogy orvosolja a Bizottság által felhozott hiányosságokat, ellenkező esetben az eljárás a következő szakaszba lép.
Napi félmilliárd eurós uniós bukás a háttérben
A helyzet pikantériáját ugyanakkor az adja, hogy miközben Brüsszel a magyar és szlovák piacvédő intézkedéseket igyekszik lebontani, az Európai Unió maga is súlyos és drága energiaválsággal küzd a globális porondon.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke épp a mai napon, a strasbourgi Európai Parlamentben ismerte el: Európa naponta közel 500 millió eurót veszít, mivel a közel-keleti konfliktus felhajtja a fosszilis tüzelőanyagok költségeit.
A konfliktus mindössze 60 napja alatt a fosszilisenergia-importunk számlája több mint 27 milliárd euróval nőtt, anélkül, hogy egyetlen molekulányi többletenergiához jutottunk volna
– fogalmazott az elnök a Politico beszámolója szerint.
Ráadásul a helyzet tovább romolhat a Perzsa-öbölben. A Wall Street Journal keddi értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök utasította tanácsadóit, hogy készüljenek fel Irán elhúzódó blokádjára. A stratégia célja Teherán gazdaságának nyomás alá helyezése, ami azzal a kockázattal jár, hogy súlyosan megzavarja a Hormuzi-szoros forgalmát – ezen a csatornán halad át a globális olajkereskedelem egynegyede.
Ursula von der Leyen szerint az energiaellátási zűrzavar egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a fosszilis energiahordozókról való leválást. Ennek érdekében a Bizottság elnöke a gázolaj- és repülőgép-üzemanyag-tartalékok, az olajkészletek felszabadításának, valamint a finomítói kapacitásoknak a szorosabb uniós összehangolását sürgette.
