A magyar gazdaság túlesett az áprilisi választásokon, a politikai bizonytalanság egy része kikerült a képletből, a forint pedig olyan vágtába kezdett, amire kevesen számítottak. Hiába azonban a választások utáni eufória, a jegybank nem engedhet a szigorból. A fundamentumok ugyan erősebbek, mint a 2022-es válság idején, de a külső környezet túlságosan ellenséges ahhoz, hogy a Monetáris Tanács kockáztasson.
Betonba öntött 6,25 százalék
A piaci várakozások egy irányba mutatnak: a jegybank kedden nem nyúl a kondíciókhoz. „Valószínűleg nem változtat a kamatokon a jegybank, s az alapkamat maradhat 6,25 százalékon” – írja az Erste Market friss elemzése. A szakértők szerint a figyelem középpontjában most nem is maga a döntés, hanem a kommunikáció áll, hiszen a piaci kamatvárakozások a határidős kamatláb-megállapodások alapján jelenleg nagyon volatilisek.
A szigor indokoltságát maga a jegybankelnök is világossá tette már a márciusi ülést követően. Varga Mihály akkor leszögezte: „Továbbra is indokolt az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés, a geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet okán.” Az elnök szerint a háborús turbulenciák közepette
a jegybank elsődleges feladata a stabilitás fenntartása, az inflációs cél fenntartható elérése pedig csak 2027 második felére várható.
ING: Elpárolgott az esély a lazításra
A piaci hangulat drasztikus fordulatot vett: míg korábban az év második felére még várta a szakma a további vágásokat, mára a várakozások a nullához közelítenek. „Az idei kamatvágás esélye elszállt” – írta az ING elemzésében. Az elemzőház szerint a közel-keleti konfliktus elhúzódása is szigorúbb irányba kényszerítette az MNB-t.
Az ING szakértői rámutatnak: bár a választások után elkerültük a legrosszabb forgatókönyvet, a kormányváltás után még rengeteg a megválaszolatlan kérdés a gazdasági és fiskális kilátásokkal kapcsolatban. A jegybank már a márciusi iránymutatásában is jelezte a váltást, amikor törölte az „ülésről ülésre” történő döntéshozatalra vonatkozó passzust.
A kamatvágás áprilisra határozottan kizárt, és ez egy nagy meggyőződésű előrejelzés
– teszik hozzá. Az ING várakozása szerint a jegybank a keddi ülésen is a „maximális rugalmasságot” fogja hangsúlyozni, hogy erőt, nyugalmat és türelmet sugározzon a piaci szereplők felé.
Erősebb fundamentumok, de súlyos kockázatok
Varga Mihály márciusi tájékoztatóján rámutatott: bár a jelenlegi turbulenciák a 2022-es energiaválságra emlékeztetnek, a magyar gazdaság ma érdemben erősebb. „A folyó fizetési mérleg többletet mutat, a devizatartalékok szintje pedig historikusan magas, 60 milliárd euró” – hangsúlyozta a jegybankelnök. Ez a 20 milliárd eurós „túltartalékolás” adja azt a biztonsági hálót, amely megvédi a forintot a totális összeomlástól a háborús hírek hallatán.
Ennek ellenére az inflációs pálya aggasztó. Az iráni háború következtében az európai gázárak az elmúlt egy év legmagasabb szintjére emelkedtek. Az Erste Market figyelmeztet: az inflációs kilátásokat továbbra is terhelik a magasabb energiaárak és a fennálló adminisztratív árkorlátozó intézkedések bizonytalan kivezetése. Ehhez jön még az új kormány fiskális pályája körüli kérdőjel: az esetleges kiigazító lépések inflációs hatása további kockázati faktort jelent.
Mi lesz a forinttal, 350-es euró vagy hirtelen profitrealizálás?
A forint a választások óta látványosan teljesít: az euróval szemben több mint 3 százalékot, a hónap eleje óta pedig 5 százalék felett erősödött. A piac a választások eredményét az EU-val való kapcsolatok „restartjaként” értékelte. Az Erste Market szerint az MNB tolerálhatja a forint felértékelődését, hogy ezzel hűtse a külső inflációs nyomást.
Azonban óvatosságra intenek: „Folyamatosan előjön majd a kérdés, hogy mennyire csak a rövid távú tőkemozgások erősítik az árfolyamot, és mennyire van mögötte a belföldi gazdasági szereplők tartós bizalma.” Az ING szerint ugyanakkor, ha nem jön újabb energiaársokk,
a 350-es EUR/HUF szint elérése az év közepére reális cél lehet.
Inflációs rémálom: 6 százalék felett?
Az ING várakozásai szerint az infláció az év végére 4,3 százalékra kúszhat vissza. A legrosszabb forgatókönyv azonban ennél is sötétebb: ha a közel-keleti feszültség eszkalálódik, az infláció a harmadik negyedévben akár a 6 százalékot is átlépheti. Ebben a szcenárióban az MNB-nek nemhogy a vágáson, hanem akár a kamatemelésen kellene elgondolkodnia.