A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2025-ös év inflációs összefoglalóját, amely részletes képet ad arról, hogyan alakultak az árak Magyarországon.
A tavalyi év nem hozott inflációs sokkot, de nem is jelentett teljes megnyugvást. A fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal haladták meg az előző évi szintet – ez gyorsulás a 2024-es 3,7 százalékhoz képest, ugyanakkor még mindig messze elmarad a 2023-as, 25 éves csúcsot jelentő 17,6 százaléktól.
Az év lefutása egy fokozatos enyhülés történetét rajzolja ki: az első hónapokban 4,2 százalék és 5,6 százalék között mozgott az infláció, a harmadik negyedévben stabilizálódott 4,3 százalék körül, majd az év végére tovább csillapodott. Decemberben már csak 3,3 százalékos drágulást mértek – vagyis az inflációs nyomás az év végére érezhetően mérséklődött.
Mi húzta fel az árakat?
A teljes képet nézve néhány terület vitte a prímet.
A szolgáltatások, az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk, valamint a háztartási energia mind átlag felett drágultak.
A szolgáltatások a fogyasztói kosár 26 százalékát adják, és önmagukban 1,7 százalékponttal növelték az inflációt. Ez jól mutatja, hogy az infláció egyre inkább „belső”, bérköltség-alapú jelenséggé válik.
A fogyasztói árak éves változása főcsoportok szerint 2025-ben
| Árváltozás % | Hozzájárulás a teljes inflációhoz, százalékpont | |
|---|---|---|
| Szolgáltatások | 6,7 | 1,7 |
| Szeszesitalok, dohányáruk | 6,5 | 0,5 |
| Háztartási energia | 6,4 | 0,3 |
| Élelmiszerek | 5,3 | 1,6 |
| Tartós fogyasztási cikkek | 2,2 | 0,2 |
| Ruházati cikkek | 1,8 | 0,1 |
| Egyéb cikkek, üzemanyagok | 0,4 | 0,1 |
Szintén jelentős súllyal bírnak az élelmiszerek, amelyek 30 százalékos súlyukkal és 5,3 százalékos drágulásukkal 1,6 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. A szeszes italok és dohányáruk, valamint a háztartási energia kisebb súlyuk miatt „csak” 0,5 és 0,3 százalékponttal növelték az áremelkedést.
Feltolta az őrült időjárás az élelmiszerárakat
Az élelmiszerárak mögött 2025-ben egy összetett láncreakció állt. A mezőgazdaságot kedvezőtlen időjárás sújtotta: tavaszi fagyok, nyári aszály és egyenetlen csapadékeloszlás rontotta a terméseredményeket. Ennek hatására a mezőgazdasági termelői árak augusztusig 18–20 százalék közötti növekedést mutattak, majd év végére 10,6 százalékra mérséklődtek.
Ezzel párhuzamosan az élelmiszeripari árak növekedése is lassult: az év eleji 6,1 százalékról 2,4 százalékra csökkent az év végére, részben a magas bázis, részben a stabilabb forintárfolyam miatt.
Nem minden élelmiszer drágult egyformán: a 49 termékcsoportból 14 esetben haladta meg a drágulás a 7 százalékot. Ezek a termékek a teljes fogyasztói kosár 13 százalékát tették ki, és 1,4 százalékponttal emelték az inflációt.
Nem csodaszer az árrésstop
2025 egyik legfontosabb gazdaságpolitikai lépése az árréskorlátozás volt. Március 17-től 30 alapvető élelmiszernél maximálták a kiskereskedelmi árrést 10 százalékban, majd decembertől további 13 termékkel bővült a kör.
Az intézkedés gyors és látványos hatást hozott: a márciusban bevont termékek ára több mint 10 százalékkal csökkent, míg a decemberben bevontaké egyetlen hónap alatt 4 százalékkal mérséklődött. Ezek a termékek együtt a fogyasztói kosár mintegy 7,3 százalékát tették ki.
Ugyanakkor az év egészét nézve az intézkedés nem tudta teljesen ellensúlyozni a költségoldali nyomást – inkább fékezte, mintsem megfordította az áremelkedést.
Így drágultak a termékek a tejtől a kenyérig
A mezőgazdasági háttér alakulása konkrét termékeknél is jól kirajzolódik. A gabonatermés 6,3 százalékkal csökkent, összesen 11,8 millió tonna lett. A búza jól teljesített, a kukorica viszont gyengén – főként az aszály és a hőhullámok miatt. A búza ára így 8,3 százalékkal, 78 ezer forint/tonnára nőtt.
A liszt ára az év során mérséklődött, részben a bázishatás, részben az árrésstop miatt. Eközben a kenyér 4,9 százalékkal, a péksütemények 5,9 százalékkal, a száraztészta 0,3 százalékkal drágult.
A tej és tejtermékek esetében az árrésstop különösen látványos hatást gyakorolt: márciusban 8–9 százalékos, áprilisban további mintegy 10 százalékos áresés történt. Az év végén újabb 3–5 százalékos csökkenés következett, miközben a nyerstej ára decemberben 189,6 forint/liter volt, 6 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A 2025-ben leginkább dráguló élelmiszerek árváltozása és súlya
| Árváltozás | Súly | |
|---|---|---|
| Tojás | 20,03 | 0,46 |
| Csokoládé, kakaó | 17 | 0,56 |
| Kávé (bolti) | 16,9 | 0,49 |
| Étolaj | 16,8 | 0,29 |
| Friss hazai- és déligyümölcs | 14,8 | 1,07 |
| Gyümölcs-, zöldséglé | 11,5 | 0,72 |
| Liszt | 10,6 | 0,16 |
| Marhahús | 10,3 | 0,11 |
| Büféáruk | 9,6 | 2,83 |
| Eszpresszókávé | 8,9 | 0,22 |
A sajt ára áprilisra közel 15 százalékkal, a vajé 27 százalékkal csökkent februárhoz képest, majd év végére további 2–4 százalékkal mérséklődtek.
A tojás ára jól mutatja, hogy az állami beavatkozás sem mindenható. Bár az ár 93 forintról 85 forintra csökkent az év első felében, év végére 95 forintra emelkedett.
Ebben szerepet játszott a madárinfluenza, a ketreces tartás visszaszorítása és a régiós kínálat szűkülése is.
Hasonlóan globális tényezők mozgatták a kakaó, kávé és narancslé árát. A kakaó és csokoládé drágulása 12,9 százalékról 22,3 százalékra gyorsult, majd 10,7 százalékra lassult. A kávé éves szinten így is 16,9 százalékkal drágult, részben az amerikai 50 százalékos importvám miatt, amely Brazíliát érintette.
A narancslé ára átlagosan 23,1 százalékkal nőtt, bár az év végén már csökkenés volt látható.
Energiaárak: nem minden arany, ami fénylik
A földgáz ára jelentősen csökkent: decemberben 28,2 euró/MWh volt, ami 47 százalékkal alacsonyabb a januári szintnél. Az áram ára is csökkent (–17 százalék), de továbbra is magasabb szinten ragadt a 2021 előtti időszakhoz képest.
A lakossági árak azonban nem követték teljesen ezt: az áram ára gyakorlatilag stagnált, a gáz viszont 19,8 százalékkal drágult decemberre, részben a magasabb fogyasztási sávba kerülők miatt.
Az üzemanyagok ára ezzel szemben éves szinten 2,0 százalékkal csökkent, ami 0,1 százalékponttal mérsékelte az inflációt.
A vásárlók fizették meg a szolgáltatóipar bérnövekedését
2025-ben a legnagyobb drágulás a szolgáltatásoknál jelent meg: 6,7 százalékos éves növekedéssel. Ennek hátterében elsősorban a bérek állnak. A minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum 7 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,8 százalékkal nőtt.
Ez különösen a munkaerő-igényes ágazatokban jelent meg az árakban. Bár az inflációs nyomás itt is mérséklődött 2024-hez képest, egyfajta „magasan ragadó” árszint alakult ki.
A középmezőnyben állunk az EU-ban
Az Európai Unióban 2025-ben átlagosan 2,5 százalékos inflációt mértek, szemben a magyar 4,4 százalékkal. Ezzel Magyarország a középmezőnyben helyezkedett el: Romániában volt a legmagasabb (6,8 százalék), Cipruson a legalacsonyabb (0,8 százalék).
A fogyasztói árak változása az EU-ban és Magyarországon az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján, 2025
| Európai Unió | Magyarország | |
|---|---|---|
| Élelmiszer és alkoholmentes italok | 3,2 | 3,8 |
| Szeszesitalok, dohányáruk és kábítószerek | 4,3 | 6,3 |
| Ruházat és lábbeli | 0,4 | 2,1 |
| Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok | 2,8 | 4,2 |
| Lakásberendezés, lakásfelszerelés és rendszeres lakáskarbantartás | 0,5 | 2 |
| Egészségügy | 3,8 | 6,7 |
| Közlekedés | 0,7 | 0,9 |
| Információ és távközlés | -1,7 | 4,1 |
| Szabadidő, sport, kultúra | 2,7 | 5,5 |
| Oktatási szolgáltatások | 4,7 | 6,6 |
| Vendéglátás és szálláshely-szolgtáltatás | 4,1 | 8,1 |
| Biztosítási és pénzügyi szolgáltatások | 5,3 | 4,1 |
| Testápolás, szociális védelem, valamint egyéb termékek és szolgáltatások | 2,9 | 6,4 |
A különbségek azonban szerkezeti jellegűek is. Magyarországon több területen – például szabadidő, egészségügy, vendéglátás vagy távközlés – az árak gyorsabban nőttek az uniós átlagnál. Különösen látványos az eltérés a távközlésben: míg az EU-ban árcsökkenés volt, Magyarországon 4,1 százalékos drágulás következett be.
Erős kölségnyomás
A 2025-ös év összességében az infláció lassulásáról szólt, de nem az árak csökkenéséről. A drágulás üteme mérséklődött, különösen az év végére, ugyanakkor a gazdaság több pontján – a szolgáltatásoknál, egyes élelmiszereknél vagy a háztartási energiánál – továbbra is erős költségnyomás maradt.
A kép így kettős: a 2023-as sokk után stabilizálódás látszik, de az infláció még mindig nem tért vissza a korábbi, alacsonyabb pályára.